A te cicád tudja, hogy éppen mit érzel? Így tud olvasni a mimikából!

Felmerült már benned a kérdés, hogy a macskák miként látják az embert? Vajon képesek felismerni az arcokat, és emlékeznek ránk? Éreznek bármiféle hiányérzetet gazdáik nélkül? Vajon nekünk van macskánk vagy igazából ő tart minket? Annak ellenére, hogy a kutyák kognitív képességére már számtalan tanulmány mutatott rá, a macskákkal nem igazán foglalkozott eddig a tudomány. Azonban a legújabb kutatások azt sugallják, hogy a cicák igenis komoly érzelmi intelligenciával rendelkeznek.

A cicák kognitív képességeit – a dolgok megismerésében, tanulásában és megértésében szerepet játszó mentális folyamatokat – eddig nem igazán vizsgálták. Azonban az elmúlt 10 évben jelentősen megnőtt azon kutatások száma, amelyek arra irányulnak, hogy jobban megértsék ezeket a titokzatos, már-már misztikus lényeket, a macskákat.

A macskák kognitív képességeinek a vizsgálata

Ramona Marek, a Cats for the GENIUS szerzője úgy véli, hogy valójában a cicák az állatvilág legokosabb lényei közé tartoznak. Azonban sokáig meglehetősen komoly probléma volt, hogy a macska intelligenciájával kapcsolatos információk nagy része gazdik anekdotáiból származtak, valamint abból a néhány, cicákra kidolgozott tanulmányból, amelyek bepillantást engednek a macskafélék egyedülálló intelligenciájába. Azonban ez meglehetősen kevésnek bizonyult ahhoz, hogy komolyabb következtetéseket vonjunk le ezen állatok kognitív képességeiről. Azonban Ramona úgy véli, hogy a cicák az emberekhez hasonló módon a megfigyelésből és a cselekvésből képesek tanulni. Sőt, ezen emlékek akár 10 éven keresztül is megmaradnak, mivel rendkívül éles a memóriájuk. Ez annak köszönhető, hogy az állatok képesek egy esemény, vagy éppen egy hely emlékét olyan érzelmekkel társítani, melyeket az emlék környezetében tapasztalt meg. Azonban napjainkig kardinális kérdésnek bizonyul, hogy vajon a szociális képességek területén is ilyen bőkezűen vannak-e megáldva ezek az állatok?

A szociális készségek vizsgálata

1998-ban Miklósi Ádám, az ELTE kognitív etológusa publikált egy tanulmányt, melyben azt vizsgálta, hogy a kutyák képesek megérteni az emberek mutogatását. Megállapítása az ebek megismerésének forradalmát váltotta ki, és segített megerősíteni, hogy a háziasított állatok, például a kutyák érdemesek a komolyabb tanulmányozásra. A későbbiekben pedig kutatók megállapították, hogy az ebek képesek felismerni az érzelmeket az emberek arcán, valamint megértik beszéd összetevőit. 2005-ben azonban hatalmas fordulóponthoz érkezett a tudomány, ugyanis a macskák és a kutyák emberekkel való kommunikációját hasonlították össze.

A teszt során a háziállatokat saját környezetükben vizsgálták, és megdöbbentő módon éppúgy teljesítettek a cicák, mint az ebek. Azonban jelentősen megnehezítette a vizsgálatokat az előbbiek makacssága. Ugyanis míg az ebek minden probléma nélkül végigültek egy tesztelést, addig a macskák gyakorta csak kisétáltak a vizsgálat helyszínéről, vagy csak egyszerűen nem voltak hajlandóak a továbbiakban együttműködni. Így tulajdonképpen a hatalmas felfedezés mondhatni teljes zsákutcába futott, ugyanis szinte minden etológus feladta a tesztelést.

A hatalmas áttörés

A macska társas megismerésével foglalkozó kutatások azonban elkezdtek szép lassan megjelenni, és egyre inkább arra jutottak a tudósok, hogy a cicák képesek szociálisan is hasonlóképpen teljesíteni, mint a kutyák. Pongrácz Péter etológus és csapata például bebizonyította, hogy a macskák hasonlóképpen a kutyákhoz képesek követni az emberi tekintetet. Ez egyébként azért nagyon jelentőségteljes, ugyanis az állatvilágban nem néznek egymásra az állatok, hiszen számukra a szemkontaktus tulajdonképpen a támadás előjele. Így az eredmények azt mutatták, hogy a macskák úgy fejlődtek, hogy képesek legyenek az összetett kommunikációra az emberrel. Ramona szintén hasonlóképpen látja a helyzetet. Véleménye szerint a cicák kiváló képességekkel rendelkeznek az új információk megismerésének szempontjából, illetve képesek az újakat összekapcsolni régebbiekkel.

Felismerik a macskák az emberi érzelmeket?

Az International Cat Care felkérte dr. Naima Kasbaoui-t, az iCatCare macskajólléti testületének tagját, hogy tekintse át Angelo Quaranta és munkatársai egyik kutatási tanulmányát, amely azt vizsgálja, hogy a macskák mennyire képesek a cicáktól és az emberektől származó vizuális és vokális információkat egyeztetni. Vagyis arra voltak kíváncsiak, hogy esetükben mennyire működik az érzelmek felismerési képességének mértéke. Dr. Kasbaoui szerint bebizonyosodott, hogy a macskák képesek felismerni fajtársaikat. Akár úgy, hogy megszagolják és azonosítják egyedi kémiai profiljukat, de hallás alapján is képesek erre. Továbbá különbséget tudnak tenni ismerős és ismeretlen emberek között, és felismerik az emberi arcokat és hangokat, és szellemileg is párosítanak a kettő között. De vajon képesek felismerni az érzelmeket? Tudják, ha egy személy vagy egy macska dühös, esetleg boldog?

Az érzelmek megismerésének vizsgálata

Az olaszországi Bari Egyetem Állatorvostudományi Tanszékének kutatói úgy vélték, hogy érdemes megvizsgálni, hogy képesek-e a macskák felismerni a boldog arckifejezéseket. Először egy hím és egy nőstény macska hangjait rögzítették, mindegyiket két szituációban. Az elsőben sziszegtek, a másodikban pedig doromboltak. Majd egy férfi és egy nő nevetését és morgását rögzítették. Végül egy semleges hangot töltöttek le az internetről. A szerzők ezután fényképeket készítettek ugyanazokról a macskákról, akik sziszegtek és doromboltak, és ugyanazokról az emberekről, akik „dühös arcot” és „boldog arcot” vágtak.

Tíz macskát teszteltek saját otthonukban, egy csendes szobában, ahol vetítővásznat szereltek fel, a képernyő mögé pedig hangszórót helyeztek. A macskák a képernyő felé fordultak, és a gazdájuk ölében ültek. Minden próba egy rögzített hangból állt (dühös, semleges vagy boldog), amelyet a hangszóró bocsátott ki, miközben két arcot egyidejűleg vetítettek a képernyő alsó sarkaiba. Ha a hang sziszegő vagy doromboló volt, akkor a „sziszegő macskaarc” és a „doromboló macskaarc”, ha pedig a hang nevetés vagy morgás volt, akkor „boldog arc” és „dühös arc” került kivetítésre.

A kérdés az volt, hogy „tudják-e a macskák összeegyeztetni a hangot és az arcot”. Feljegyezték, hogy mennyi időt töltöttek az egyes arcok nézegetésével, valamint egy sor viselkedést is leírtak, amelyek a stressz vagy a kényelmetlenség kifejezésének tekinthetők. A kutatók azt vizsgálták, hogy a macska melyik arcot nézné legtovább.

Az eredmények

A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a macskák lényegesen hosszabb ideig nézték azokat az arcokat, amelyek arckifejezései megegyeztek a hallott hanggal. Azt is megállapították, hogy a fiatalabb cicák jobban teljesítették ezt a feladatot, mint az idősebb társaik. Ami a „stresszes viselkedést” illeti, azt találták, hogy a macskák sokkal több „stresszes-viselkedést” mutattak a negatív érzelmi reakciókra. A végkövetkeztetés szerint pedig a macskák képesek értelmezni a mimikát, és össze tudják kapcsolni az emberi hangok és mimikák együttesét, sőt képesek bizonyos érzelmek meghatározására is.