Félicette, az asztronauta cica: az első macska, aki még a világűrt is megjárta

Hallottál már Félicette-ről, az asztronauta macskáról, aki még a világűrt is megjárta? Nos, a történet önmagában is meglehetősen szörnyű, hiszen a macska egyik pillanatról a másikra lett a történelem talán egyik leghíresebb cicája, aki az életét is a tudománynak áldozta. Segítségével hatalmas áttörést értek el az űrutazások tekintetében, azonban ezért komoly árat fizetett a cica...

Félicette egy egyszerű párizsi macska volt, egészen addig, míg be nem válogatták abba a programba, mikor is 14 nőstény cicát próbáltak a franciák kiképezni az űrrepülésre. Ennek a programnak egyébként része volt az is, hogy a kiválasztott macskáknak elektródákat ültettek az agyába, így még a neurológiai aktivitásukat is sikeresen nyomon tudták követni a teljes utazás alatt. Sőt, a repülés alatt még elektromos impulzusokat is alkalmaztak annak érdekében, hogy képesek legyenek a reakciók stimulálására. Azonban ennek az utazásnak az egyetlen túlélője Félicette volt.

Félicette története

1963-ban a CERMA nevű francia rakétaprogram összesen 14 macskát vásárolt meg kisállat-kereskedőktől, kifejezetten tesztelési célzattal. Mindegyik cica nőstény volt, és nyugodt temperamentum jellemezte őket. Így került Félicette is a kiválasztott macskák közé. A program része volt az is, hogy az agyukat is vizsgálták annak érdekében, hogy pontosabb képet kapjanak az őket ért stimulációkról. Így valamennyi macskának elektródát ültettek be az agyába, hogy értékeljék a neurológiai aktivitást. Miután tudták, hogy ezek a cicák jóformán halálra vannak ítélve, így a tudósok még el sem nevezhették őket, hiszen hamar kötődés alakulhatott volna ki közöttük. Ezentúl folyamatos kiképzésben kellett részt venniük, melyek meglehetősen hasonlítottak az emberek kiképzéséhez. Például hasonlóképpen használtak centrifuga-gyakorlatokat, vagy konténerbe zárást, hogy jól bírják ezeket a hatásokat. Ez körülbelül két hónapig tartott.

A kilövés

A kilövőszemélyzet 1963. október 8-án kezdte meg a felkészülést az indítóhelyen. Október 17-én hat macskát jelöltek ki arra a posztra, hogy felküldjék őket az űrbe. A kiválasztásnál fontos volt a cicák temperamentuma, tehát, hogy nyugodtak legyenek, illetve a súlyuknak is megfelelőnek kellett lennie. Majd a már a koponyába beültetett elektródák mellé az elülső bal és a jobb hátsó lábukra is elektródákat rögzítettek a szívműködés monitorsásának az érdekében. Ezentúl a másik mellső lábukra is ragasztottak egy elektródát, hogy képesek legyenek elektromos impulzusokkal stimulálni a repülést, illetve két mikrofont helyeztek a mellkasukra, mely a légzésüket követte nyomon. Az 1963. október 18-án reggel 8 óra 9 perckor a C 341 névre hallgató űrhajóra Félicettét választották ki, így őt bocsátották fel az űrbe. A repülés mindössze 13 percig tartott, és a macskát mindössze öt perc súlytalanságnak tették ki. Majd 13 perc elteltével visszatért a rakéta a bolygóra. A rakétában Félicettét életben találták, így ő volt az első és egyetlen macska, aki túlélte az űrrepülést.

Az eredmények és Félicette hagyatéka

A repülés során jó minőségű adatokat rögzítettek, kivéve a retikuláris méréseket és a visszatérés során rögzített adatokat. Felfedezték például, hogy az emelkedési szakaszban a macska éber volt, majd a mikrogravitációs fázisban a pulzusa és a légzése lelassult. Azonban a turbulens visszatérés hatására megemelkedett a pulzusa, de a gyenge adatok megnehezítették az elemzést. Ezek az eredmények egyébként kiemelkedő segítséget nyújtottak abban, hogy megérthessék azt, hogy mi történik egy űrutazás során. Sajnálatos módon azonban Félicette a tudomány áldozatává vált, ugyanis szükségesnek vélték a pontos eredmények eléréséhez azt, hogy az agyát egészen pontosan vizsgálják meg. Így megölték, és felboncolták a hős macskát, akit még az űrt is megjárta.

Azonban hagyatéka továbbra is fennmaradt, ugyanis egy rajzfilmsorozat is született róla, ahol Félixnek nevezik. Illetve világszerte postai bélyegeken emlékeznek meg róla, és a Nemzetközi Űregyetemen is kiállítottak róla egy szobrot, melyben hősiességéről emlékeznek meg. A későbbiekben pedig elneveztek róla egy francia diákcsillagászati klubot is.

A többi macska nem élte túl az utazást

A franciák október 24-én egy második macskát is küldtek az űrbe. A rakétát az indítóállásból kioldó robbanóretesz nem működött, ezért a rakéta extrém szögben indult el. A rádiótranszponder leállt az indítóálláson, ami nehézségeket okozott a rakéta megtalálásában. Egy helikopter észlelte az ejtőernyőt, de nem tudott leszállni, ezért a hivatal földi járműveket küldött ki, viszont nem tudtak eljutni oda. Másnap ismét helikoptert küldtek ki, amely le tudott szállni a helyszínen. Az orrkúp, ahol a rakomány volt, erősen megsérült, és a macska meghalt. A fennmaradó 12 kiképzett cica közül 11 sorsa ismert. Az egyik egészségi állapota megromlott az elektródaműtét után, ezért a tudósok eltávolították őket. A csoport kabalájának fogadták, és a Scoubidou nevet adták neki. A többi kilenc macskát a program végén elaltatták. Majd ezek után majmokkal vizsgálták az űrutazást.