Kiből lehet terápiás macska, és miért érdemes erre képezni az állatot? Szakértőnket kérdeztük

Annak ellenére, hogy napjainkra már abszolút ismertek a macskák jótékony hatásai az emberre, mégis valamilyen okból kifolyólag még mindig nem olyan népszerűek, mint a kutyák. Legalábbis terápiás területen semmiképpen. Érdekes kérdés, hogy miért nem töltenek be még mindig nagy szerepet a cicusok ezeken a területeken, ezért az alábbiakban ennek a kérdésnek fogunk utánajárni. A pontos megértés érdekében Osvald Zsófia macskaterápia szakértőt kérdeztük, aki segít nekünk abban, hogy jobban megismerjük ennek a jelenségnek az okát.

A macskák terápiás jellege mára abszolút bizonyított tény, számos kutatás született arról, hogy milyen kiváló hatással lehetnek például a gyermekek egészséges fejlődésére. Továbbá már az is köztudott, hogy stresszoldó hatásuk van, és segítenek az embereknek relaxálni, sőt dorombolásuk is gyógyító erővel bír.  Azonban terápiás foglalkoztatottságuk mégsem elterjedt. A kérdésről Osvald Zsófia macskaterepeautát kérdeztük.

 – Milyen terápiás hatása van egy macskának?

O. Zs: Úgy gondolom, hogy a macskák azért lehetnek jó terápiás állatok, mert megérintésük, simogatásuk, társaságuk stresszoldó hatással van ránk. A dorombolás, amit az elégedett cicától hallhatunk, nemcsupán megnyugtató, hanem orvostudományilag bizonyítottan sejtregeneráló hatással is bír.

– Miért nem olyan népszerű még a macska-asszisztált terápia, mint a kutya?

O. Zs: A kutya evolúciós okokból számunkra egy sokkal társaságibb, rugalmasabb, formázhatóbb és velünk, emberekkel, együttműködőbb társállat. Ennek ellenére nagyon hosszú utat tesz meg az az egyed, amelyikből terápiás vagy segítő (pl. vakvezető, rohamjelző) kutya válhat. Az erre a célra tenyésztett kutyák általában jó vérvonallal rendelkeznek, és a jó szakember már az alomban, a pár hetes kiskutyákon észreveszi, melyikükből válhat később segítőkutya. Ezek a kiskutyák általában jó vérmérséklettel jönnek a világra, figyelmesek a gazdájukkal szemben, ugyanakkor az őket váratlanul érő ingerekre nyugodtabban reagálnak, mint alomtársaik. Több évig tartó tréning áll előttük, melynek végén nem mindenkiből válhat segítő- vagy terápiás kutya. Egy ilyen eb kedves, nyugodt, jól kezeli a stresszhelyzetet, semmilyen körülmények között sem mutathat agressziót. A házimacskák többsége rosszul viseli a stresszhelyzeteket. Ha megijednek, náluk az üss vagy fuss törvény lép érvénybe.

– Hogyan lehet egy cicából terápiás macska?

O. Zs: Egy jó tenyésztő nemcsak a genetikai úton örökölhető betegségeket szűri, hanem arra is odafigyel, hogy a cicák jó természetet örököljenek tovább szüleiktől, nagyszüleiktől. Ezért a fajtatiszta cicák közül sok egyed lenne alkalmas terápiás célokra, hiszen ott a tenyésztő és a jövőbeli gazdi érdeke is, hogy az állat ideális vérmérsékletet örököljön. Egy nagyon jó természetű cica emberközpontú, kedves, nem agresszív, nem túl félénk, kíváncsi, nyitott új emberek megismerésére, és nem ijed meg, ha kimozdítják őt az otthonából. Az ilyen macskák remek alapanyagok lehetnek terápiás állatnak, jó tulajdonságaikat már kölyökkorukban felfedezhetjük. A kiképző feladata, hogy az állatot már fiatal korában hozzászoktassa különböző ingerekhez, amelyek egy terápiás státusra nem alkalmas macskát megrémíthetnek.

– Miért érdemes erre képezni őket?

O.Zs: Terápiás macskákat leginkább autizmussal, ADHD-val, szorongással együtt élő gyermekek és felnőttek terápiás kezelésében alkalmaznak. Az sem ritka, hogy iskolákban vagy idősotthonokban szerveznek velük programokat. A terápiás cicák semmivel sem maradnak el terápiás kutyás társaiktól, viszont olyan páciensek számára, akik inkább cicákkal szeretnének együtt dolgozni, sokkal imponálóbb, hogy napjainkban nem csak kutyusokat alkalmaznak ilyen célokra.