Vajon a macskák tényleg nem ismerik a félelmet? Így viselkednek azok az állatok, akik egyszerre ragadozók és prédák is

Bár rengeteg szuperképességük veleszületett, a cicák nem rettenthetetlenként bújnak ki a mamájuk hasából. A megfelelő szocializáció, amit már a világrajövetelük pillanatában el kell kezdeni, nagyban befolyásolja azt, hogy felnőttként mennyire lesznek nyugodtak és kiegyensúlyozottak.

Igen, jól olvastad, a szocializációt érdemes megkezdeni már a születéstől. Ugyan a kölykök ilyenkor még nem látnak, de hallanak, tapintanak és szagolnak, amely érzékszervek ugyanannyira, ha nem még inkább fontosabbak számukra, mint a látás. De mindjárt kitérünk azokra a magatartásmintákra, amiket azok az állatok birtokolnak, akik vadásznak, de prédává is válhatnak.

Az apa jelenléte

A társaságkedvelő, könnyed személyiségű anyamacskák nevelik a legszociálisabb cicákat. Ezek az anyukák már az első pillanatoktól kezdve többek között azon is dolgoznak, hogy a kicsik megismerjék és felfedezzék a körülöttük lévő világot.

Hasznos az is, ha a kölykök találkozhatnak az apával. A kutatások szerint a kandúrok jelentős hatást gyakorolnak a kicsik temperamentumára, még akkor is, ha nem lépnek kapcsolatba velük.

Egy jó tenyésztőt onnan is felismerhetsz, hogy nagy hangsúlyt fektet a megfelelő szocializáció kérdésére. Meg persze arra, hogy 12 hetes koruk előtt nem adja őket oda a leendő gazdiknak, rendezi az oltásokat és a mikrochipet, és akár az ivartalanítás procedúráját is vállalja.

Prédák is lehetnek, így jólfejlett a félelemérzetük

Biztosan megfigyelted már, hogy a legtöbb macska, még az igazán jól szocializált egyedek is érzékenyek a váratlan, hangos zajokra. Ez az ösztöneiknek köszönhető, ugyanis fél szemmel és fél füllel mindig arra figyelnek, hogy biztonságban vannak-e.

A hangos vagy váratlan zajoktól való félelmet az úgynevezett orientációs válasz váltja ki. Ez az agy tudatossági mechanizmusa. Amikor a macskák vagy akár az emberek hallanak bizonyos hangokat, az agy azonnal feldolgozza azokat, hogy megállapítsa, jeleznek-e veszélyt.

Fóbia vagy veszély? Nem mindegy!

Fontos azonban különbséget tenni a félelem és a fóbia között. Például ha egy hangos zajra vagy ismeretlen emberre adott reakció rövid időn belül elmúlik, akkor csak megijedt a cica. Míg ha fóbiával van dolgunk, akkor a félelem rettegéssé válhat és az állat egész életére hatással lehet, mert idővel szorongássá alakul.

A szorongásos zavart a neurotranszmitterek, például a szerotonin szintjének változása okozhatja az agyban. A szerotonin hatással van az elme és a test számos különböző aspektusára, beleértve a hangulatot, a memóriát, bizonyos szociális viselkedéseket, a szív- és érrendszeri, valamint az izomműködést.

Macska vs. uborka

A fóbiák első pillantásra humorosnak is tűnhetnek. Például biztosan te is láttál már az interneten számtalan olyan videót, ahol a cicák halálra rémülnek egy egyszerű uborka jelenlététől. Egy macska megijesztése egy uborka felmutatásával ártalmatlan szórakozásnak tűnhet, ám tartós következményei is lehetnek. A félelem megterhelő a léleknek és a testnek egyaránt.

Ha úgy érzed, hogy cicádnak problémája van bizonyos tárgyakkal, zajokkal vagy összességében látod azt, hogy szorong és nem érzi magát biztonságban a környezetében, a szocializációt sosem késő elkezdeni. Játssz vele sokat, ismertesd meg apránként új ingerekkel, és a folyamat alatt legyél mellette. És ami még fontosabb, legyél mindig nyugodt! Így idővel felismeri, hogy ezek az ingerek nem jelentenek veszélyt számára sem.

A feromonos spray is nagy segítség lehet a folyamat során, de az élelmiszer puzzle vagy az ablakból való kilátás biztosítása is hasznos módszerek. Sőt, ha eddig nem volt a cica életében rutin, annak a kialakításával érdemes kezdeni!

Ha továbbra is úgy érzed, hogy semmi sem segít, mindenképpen javasoljuk egy szakember felkeresését.