A macskák hosszas szeparáció után is felismerik a rokonaikat? Kicsit máshogy megy ez náluk, mint gondolnád
2023. április 21 - Képek: Getty Images Hungary
2023. április 21 - Képek: Getty Images Hungary
A macskák nemcsak jó megfigyelők, de a memóriájuk is hibátlan. Egész életük során képesek emlékezni megtörtént dolgokra, helyszínekre, személyekre. Izgalmas tehát abba belegondolni, hogy az anyukák felismerik-e kölykeiket, a testvérek alomtársaikat, az apák kalandozásaik gyümölcsét hosszas távollét után, vagy az utóbbiak esetében akkor, ha előtte soha nem is találkoztak.
A következőkben arról lesz szó, hogy hogyan is működik ez macskáéknál egészen pontosan. Hiszen ha jobban belegondolsz, komoly következménye lehet annak a szaporodás szempontjából, ha nincsenek tudatában a rokoni szálnak. Vágjunk is bele!
A születés különböző körülményei befolyásolhatják, hogy a hím macskák hogyan látják a saját utódaikat. Az utcán élő elvadult és kóbor macskák kolóniákban élnek, amik főként királynőkből (ivarérett nőstény macska) és kölykökből állnak. A hímek gyakrabban próbálnak egyedül szerencsét. Ritkán fordul az elő, főleg a vadonban, hogy a kandúrok részt vegyenek a kölykök nevelésében. Ők szinte csak a párzási időszakban lépnek be a kolónia életébe.
Ez pedig azt eredményezi, hogy illat alapján nem feltétlenül lesznek képesek beazonosítani a saját almukat. A történetet tovább bonyolítja, hogy a macskák, ahogy a kutyák is, a tüzelés alatt több hímtől is megtermékenyülhetnek, aminek eredménye a vegyes alom. A szuperfekundáció azonban sokkal gyakoribb a magányos kóboroknál, mint a kolóniákban élőknél.
Így tehát a nőstényeken múlik a beltenyészet elkerülése. Ezt pedig úgy teszik meg, hogy igyekeznek kerülni a párosodást a saját csoportjukban. Ez persze nem teszi könnyebbé az utódnemzés folyamatát, de a kóborló és elvadult cicák számából ítélve óriási gondot mégsem okoz. Ráadásul egyes tanulmányok szerint a nőstények valamilyen úton-módon mégiscsak megismerik hím rokonaikat, hogy elkerüljék velük a párosodást.
Mindezen körülmények nem vonatkoznak a fajtatiszta vagy a beltéri macskák tenyésztésére. A közvetlen közelség és a hím macskák korlátozott száma miatt ilyen esetekben az apa nagy valószínűséggel felismeri a cicákat.
A macskák kifejezetten figyelmes anyukák, ehhez pedig hozzátartozik az is, hogy kölykeiket szag alapján messziről be tudják azonosítani. De ez fordítva is igaz. Ha egy kiscicát (lehet olyan is, melynek nem nyílt még ki a szeme) lehelyezünk két olyan anya közé, melyek képesek szoptatni, a kölyök az illata alapján a saját anyjához fog majd odamenni.
Ha azonban a mamákat elválasztják a cicáiktól, néhány hét után – ahogy azoknak megváltozik az illata –, már nem ismerik fel őket, idegenné válnak egymás számára. Az, hogy egy anyamacska mennyi ideig emlékszik a cicáira, a közösségi vagy családi állapotától is függ. Ha a csoport továbbra is együtt él, a nőstény macska mindig emlékezni fog az utódaira, és általában továbbra is kölykeként kezeli őket.
Ahogy azt fentebb is fejtegettük, a nőstény cicák szag alapján – a belterjesség elkerülése végett –, a vadonban is megismerik hím rokonaikat, legyen szó apáról vagy fivérről. Ha a macskák testvérként együtt élnek, az illatuk is megegyezik, így egy percig sem kétséges számukra, hogy rokoni szál fűzi őket össze.
Kövess minket!