Down-szindróma a macskáknál: divatos jelző vagy valóság?

Az interneten számos macskát találhatunk, akikről azt állítják a gazdái vagy a közösségi média, hogy Down-szindrómások. Sőt az Instagramon még külön hashtaget is fenntartanak számukra. Viszont többen vitába szállnak a kifejezés használatával, és úgy gondolják, hogy tiszteletlen azokkal az emberekkel (illetve hozzátartozóikkal) szemben, akik ezzel az állapottal élnek. De vajon miért gondolják így?

Az internet tele van érdekességekkel, és minden nap valami újról értesülhetünk, ha figyelemmel kísérjük a médiát. Néhány évvel ezelőtt megjelentek a kisállatok is a közösségi oldalakon, és nem kellett hozzá sok idő, hogy a mássággal élő kedvencek is bekerüljenek a köztudatba. Itt kerülnek képbe a „Down-szindrómás” macskák is, akik ránézésre tényleg osztoznak valamennyi karakterével az állapotnak. De sokan úgy gondolják, hogy alaptalan ez a megnevezés a cicák esetében, sőt vannak, akik egyenesen sértőnek titulálják. Pedig nem ez lenne az első, hogy az állatoknál is megjelenik (vagy inkább felfedezik, hogy jelen van)egy olyan kondíció, amit sokáig humánspecifikusnak tartottak. De ebben az esetben nem alaptalan, hogy hezitálnak, mi több, elutasítják a jelenlétét, mert az biológiailag cáfolható.

Down-szindróma az emberek világában

A Down-szindróma egy veleszületett rendellenesség, ami a kromoszómákat érinti. A kromoszómák makromolekulák, amik a genetikai információt tárolják. Egy embernek általában 23 kromoszómapárja van, ami azt jelenti, hogy 46 kromoszómával rendelkezik; felét az édesanyjától felét pedig az édesapjától örökli. A Down-szindrómáért a 21-es kromoszóma rendellenessége felelős, ezt triszómiának nevezzük. Ez azt foglalja magában, hogy a 21-es kromoszómából minden sejtben kettő helyett három található, így az érintettnek kromoszómatöbblete van. Röviden összefoglalva ez az oka a megjelenő állapotnak és a jellegzetesen megfigyelhető különbségeknek.

A Down-szindróma a következő jellegzetességekben mutatkozik meg: Az átlagosnál lassabb a gyerekek értelmi fejlődése (régebben nagyon alábecsülték, hogy meddig lehet fejleszteni a képességeiket, de mára már többen a „lassú víz partot mos”– mentalitást követik, amikor a tanításukról van szó: lehet, hogy nem jutnak el az akadémiai képzésig, de türelmes, szerető hozzáállással ki lehet belőlük hozni a maximumot. Az esetek többségében olvasni és írni is meg lehet őket tanítani. ). Az ízületeik lazák, és az izomzatuk gyenge, testméretük is eltér a megszokottól. Az arcuk is jellegzetes vonásokat mutat: kis orr, lapos orrnyereg, ferde vágású szem, kis fül, arcpír. A hasonlóságok ellenére nem néznek ki ugyanúgy. Nagyon melegszívű emberek, rengeteg szeretetet adnak környezetüknek, őszinték és érzékenyek.

„Down-szindróma” a macskáknál

Tehát tudjuk, hogy a Down-szindrómát kromoszómahiba okozza, és méghozzá a 21-es számú kromoszóma triszómiája. Ez azért fontos, mert a macskáknak csak 19 kromoszómapárja van, így nem lehet elváltozás a 21. kromoszómán tekintve, hogy nincs ilyen nekik. Tehát az, amit mi Down-szindrómának nevezünk, nem jelenhet meg náluk. Ennek ellenére kromoszómahiba náluk is jelentkezhet, ezt nem tagadja senki, és akár hasonló jellegzetességekben is megnyilvánulhat. Amik általában megfigyelhetők a közösségi média által „Down-szindrómásnak” diagnosztizált cicákon, azok a következők:

• Széles orrnyereg, „turcsi” orr.
• Egymástól messze elhelyezkedő, furcsa állású szemek.
• Kis méretű vagy furcsa fülek.
• Alacsony izomtömeg.
• Járás közbeni nehézségek.

Mi okozhat hasonló tüneteket?

Vajon mi állhat a hasonlóságok hátterében? A fent említett lehetséges kromoszómahibán kívül számos más tényező kiválthat hasonló tüneteket. Általában az alábbi körülményeket szokták megnevezni:

• Kisagyi hypoplasia: veleszületett rendellenesség, ami miatt a kisagy a normálistól eltérő ütemben és mértékben fejlődik.
• Panleukopenia vírus: másnéven „macska parvovírus”, kifejezetten fertőző és akár halálos kimenetelű is lehet. Szerencsére van ellene oltás, de nem minden cica olyan szerencsés, hogy meg is kapja azt. Ha a macska az anyaméhben fertőződik meg vele (tehát az anyacica kapja el), akkor a születendő cica kisagya súlyosan károsul. Ez koordinációs problémákkal és furcsa mozgással járhat.
• Fejsérülés.
• Kölyökkori alultápláltság.
• Neurológiai elváltozások.