Nobel-díjat ért a macskakutatás

Az IgNobel-díjat 31 éve ítélik oda a leginkább szatirikus kutatási eredmények szerzőinek. Bár a koronavírusos lezárások idején mindez online zajlott, a szervezőket nem akadályozta meg abban, hogy 2021-ben is kitüntessék a legfurcsább kutatási eredményekkel büszkélkedő tudósokat. Egy macskás díjazottnak is örülhettünk.

A kitüntetés, mely az eredeti Nobel-díjhoz csak nyomokban hasonlít, valójában egyfajta paródia, de valóban komoly kutatók kapják az elismerést semmi hasznot nem hozó, de ötletes vagy éppen vicces témákban zajló felfedezéseikért. 2021-ben Susanne Schötz nyelvész a macskákkal kapcsolatos kutatásaiért vehette át virtuálisan a plakettet. A már IgNobel-díjas macska témájú kutatást az alábbiakban ismertetjük. S hogy érzékeljétek a kitüntetés mibenlétét ha még sosem hallottatok róla, álljanak itt a legfurcsábbak a kategória további nyertesei közül.

Fejjel lefelé repülő vízilovak és a csótányok elleni harc

A vízilovak és állatok fejjel lefelé történő helikopteres szállítása – a tüdőt kevésbé megterhelő módja miatt – volt az egyik legérdekesebb olyan projekt, melyért IgNobel járt. A kutató ráadásul saját magán modellezte a vizsgálatokat. Richard Roberts egyébként valódi Nobel-díjas kutatóként vállalkozott a nyaktörő mutatványokkal járó vizsgálatokra. Ő azon kevesek egyike, aki nemcsak az IgNobel, hanem az eredeti Nobel-díj büszke birtokosa is; 1993-ban orvostudományi eredményeiért részesült az elismerésért.

De elismerték többek között a tengeralattjárókon való csótányirtás leghatékonyabb technikáját kidolgozó kutatócsoportot is. Továbbá azokat a tudósokat, akik a szakáll arcra mért ütéseket csillapító tulajdonságait firtatták. Magyar érdekeltségű díjazottak is szép számban akadtak; volt, aki a pingvinek ürítési sebességéért, mások a szitakötők fekete sírkövek iránti bizarr vonzalma miatt váltak jogosulttá a címre.

A macska mormogása, trillázása, csiripelése, grorgolása, csirigolása  – ezért járt az alternatív Nobel idén

A számunkra legérdekesebb eredményt azonban Susanne Schötz, a Lund University macskahangkutatója vehette át 2021. szeptember elején. Nem is rögtön egy, hanem egy teljes tanulmánycsokor által találták érdemesnek az IgNobelre, ami a macskák hangjának, illetve kommunikációjának megértése köré összpontosul. Schötz 2011 óta kutatja a a macskák által kiadott hangokat. Többféle intonációt sikerült megfejtenie, melyeket ide kattintva ti is meghallgathattok.

Nem is sejtenénk, hányféle hangot lehet differenciálni, s az, hogy mindet el is nevezte a kutató, még pikánsabbá teszi a vizsgálatokat. A szavaknak, melyeknek ugyan egyelőre hazai megfelelője nincs, tényleg hasonlítanak kis kedvenceink különféle nyávogásaira.

Nos, ezek után meg is tudod majd nevezni, s azt is észreveheted, ha jól fülelsz, melyiket mire használja.

Ha több cica él otthon nálatok együtt, a köztük lévő hangos kommunikáció elemeit is jobban megértheted. De az is igazán beszédes, hogy vajon a különféle hangokkal tőled mit várnak el a kis bundások. Susanne Schötz Donna nevű házi cicája például egyszerre nyikorog, trillázik és dorombol, amikor azt kéri, vegye fel a gazdája. Egy másik cicus a nyávogást halk tónusú trillázással egészíti ki a jutalomfalatra vágyva. S mivel egy egyetemi kutató macskagazdiról van szó, aki nem volt rest közel másfél évtizedet a témára szánni, biztosak lehetünk benne, hogy a nagyszámú kísérleti cicus viselkedését elemezve ezek a hangok valóban azt is jelentik, amire az évek során a Lund University tudósa rájött.