Jaguarundi: köpni is tud ez a macskaféle, és úgy néz ki, mint egy vidra
2024. október 5 - Képek: Getty Images Hungary
2024. október 5 - Képek: Getty Images Hungary
Ez az Amerikában őshonos, lenyűgöző megjelenésű vadmacska a trópusi esőerdőktől, a lombhullató erdőkön át, a sivatagokon keresztül a bozótosokig mindenhol otthon érzi magát. Körülbelül kétszer akkora, mint egy házi macska, és eltérően a többi kistestű vadmacskától, inkább nappal aktív.
A jaguarundi név egy régi guarani szóból származik. A yaguarundi ezen a latin-amerikai indián nyelven sötét jaguárt jelent. Ennek ellenére azonban nem a jaguár közeli rokona, hanem a pumáé.
Étienne Geoffroy Saint-Hilaire francia természettudós volt az első, aki először talált két jaguarundi bőrt és koponyát. A leletek alapján ő volt az, aki felterjesztette a fajt, és tudományos nevet is adott neki. A Felis jaguarundi és a Geoffroy-macska is a tudósnak köszönheti ismertségét.
Nincsenek alfajai, a Herpailurus nemzetség egyedülijeként ismerik el, ami igen ritka. Genetikájában legközelebb a pumához áll. A modern jaguarundi legrégebbi kövületei a késő pleisztocén időszakból származnak Brazíliából, körülbelül 0,5 millió évvel ezelőttről.
Egy jaguarundit és egy gepárdot összehasonlítva már csak a külső megjelenésük alapján sem gondolnánk, hogy közük lehet egymáshoz, arról nem is beszélve, hogy az előbbi Amerikában, az utóbbi pedig Afrikában él. A genetikai elemzések alapján azonban a puma után a gepárdhoz áll a legközelebb a jaguarundi.
Ez az információ máris kevésbé tűnik elrugaszkodottnak, ha tudjuk, hogy Észak-Amerikában évmilliókon keresztül éltek gepárdok körülbelül 12 000 évvel ezelőttig. Az amerikai gepárdok egyszerre haltak ki a mammutokkal, az óriáslajhárokkal és az amerikai oroszlánokkal. A pumáknak és a jaguarundiknak azonban sikerült fennmaradni még a nehéz körülmények ellenére is, ami hihetetlenül alkalmazkodóvá és ellenállóvá tette őket.
A kistestű vadmacskafajtákkal ellentétben a jaguarundi nyílt területeken is él és vadászik. Sőt, az eddigi tapasztalatok alapján az erdőirtás sincs különösebb hatással a populációk számára és életminőségére. A Vörös Lista szerint a rá nehezedő külső hatások ellenére is a nem fenyegetett fajok közé sorolható.
Gyakran emlegetik vidramacskaként is, ami egyértelmű, ha különös fejszerkezetét és karcsú, hosszúkás testét, rövid lábait nézzük. Ezen jellemzők miatt kitűnik a vadmacskák közül is, de azért is, mert nincsenek foltjai. (A kölykök foltosan születnek, de ez fokozatosan eltűnik 3 hónapos korukra.) Szőre egyszínű egész testén, vagyis helyesebben fogalmazva agouti. Az agouti szőrszálak több eltérő árnyalatú pigmentet tartalmaznak, és az egyik legősibb színezet, ami megtalálható vadállatoknál, de kutyáknál és macskáknál is.
A jaguarundinak a dél-amerikai kistestű vadmacskák 36 kromoszómájával ellentétben 38 van. Ennek köszönhetően kromoszomális jellemzői sokkal hasonlatosabbak az őskori macskafélékhez, úgy mint például a leopárdmacska is, akit a bengáli hibrid fajta kitenyésztéséhez is felhasználtak.
A megfigyelések szerint a foltos vadmacskákkal ellentétben a jaguarundi napközben a legaktívabb. Már a hajnali órákban elkezd mozgolódni, legtöbbet a késő reggeli órák és dél között vadászik.
Leginkább a földön ejti el a prédát, de nagyon jól úszik, eredményesen mászik fára, és akár 2 méteres magasságig is felugrik, hogy röptében kapja el a madarakat. Kolumbiában 3200 m-es magasságban is megfigyelték őket, általában azonban a 2000 m-es tengerszint feletti magasságig merészkednek maximum.
A jaguarundik is kommunikálnak természetesen feromonokkal, de a tudósok megfigyelései szerint rendkívül vokális cicák, akik óriási palettáról válogatnak, ha a hangjukat kell hallatni. 13 különböző hangot figyeltek meg az esetükben, ami magába foglal olyanokat, mint a csiripelés, a morgás, a dorombolás, az üvöltés vagy az egyedi, fütyüléshez hasonlítható hangocska is. Ha fenyegetve érzik magukat, úgy fújnak, akár kedvenceink, és még köphetnek is.
Kövess minket!
Kapcsolódó cikkek