4 tény a macskád agyáról, amitől leesik az állad

Doromboló kedvenceink sok szempontból még a tudomány számára is rejtélyesek, ám egyre több mindent tudnak meg róluk a kutatók. Kiderült, hogy olyan dolgokra is képesek, amit sokan nem is feltételeznének róluk.

Ha te is gyakran tűnődsz azon, vajon mi járhat nyávogó kedvenced fejében, akkor ez a cikk neked íródott! A tudósok ugyanis már jó ideje foglalkoznak azzal, miként működik a macska agya, és számos érdekességre rájöttek.

A kutyák voltak a középpontban

Abban az időszakban, amikor a kutyák megismerését célzó vizsgálatok már gőzerővel folytak – mondhatni, az aranykorukat élték –, a macska agya továbbra is ingoványos terepnek számított, és csak kevesen vállalkoztak arra, hogy odamerészkedjenek. Ennek oka pedig épp annak bonyolultságában gyökerezik. Ezekről a doromboló jószágokról ugyanis sokkal nehezebb információkat gyűjteni, mint az ember legjobb barátjának kikiáltott ebekről.

A vizsgálatok során ugyanis sok jószág egyáltalán nem volt együttműködő, ezzel pedig kizárta magát az aktuális kutatásból. Nem egyszerű így egyről a kettőre jutni, lássuk be! Ám hála a tudósok kitartásának, mostanra meglehetősen nagy tudásanyaggal rendelkezünk a cicák agyműködéséről is. Vegyük sorra ezeket az érdekességeket!

1.) Profi jelolvasók

Bár a macskák szó szerint nem értik meg az emberi beszédet, a nonverbális kommunikáció egy elemét kiválóan olvassák. Ezek pedig a kézzel adott jelzések, azaz a mutogatás. Ez pedig nagyban megkönnyíti számukra az élelemszerzést. (Mintha egyébként nem töltenénk meg naponta többször is a tálkájukat…)

Nézzük, hogy néz ki ez a gyakorlatban! Egy 2005-ös tanulmányban a tudósok két tálat mutattak a macskáknak; az egyikben macskaeledel volt (amit a cicák nem láthattak), míg a másikban nem volt semmi. A macskáknak lehetőségük volt választani közülük úgy, hogy közben a vizsgálatban résztvevő kutató az élelemmel teli tálra mutatott.

Majdnem minden tesztalany követte ezt a jelzést, sikeresen megszerezve a felkínált jutalomfalatot. Ez a tudósok szerint arra utal, hogy a macskák rendelkeznek azzal a képességgel, hogy másoknak tudást, vágyakat, szándékokat stb. tulajdonítsanak. Ebben az esetben például rájöttek, hogy az ember mutatni akar nekik valamit.

„Mivel a macskákat háziasították, és sok időt töltenek az emberrel, elvárható, hogy bizonyos mértékig felfogják az emberi jeleket” – írja Kristyn R. Vitale Shreve és Monique A. R. Udell, az állati viselkedés és megismerés kutatói a macskák megismerési kutatásának helyzetét áttekintő tanulmányukban. – „Azonban bárki, akinek volt már macskája, tudja, hogy nem mindig reagálnak olyan jól, mint ahogyan azt szeretnénk” – teszik hozzá.

2.) A macska agya nem dől be az eltűnős trükknek

Ha egy tárgy eltűnik a szemünk elől – például valami mögé kerül, vagy beteszik egy fiókba –, akkor tudjuk, hogy nem szűnt meg létezni, csupán nem látjuk. Ez a tárgyállandóságnak nevezett fogalom számunkra elég alapvetőnek tűnik, de nem minden állat, ahogy a még a nagyon fiatal emberi csecsemő sem érti meg.

Előfordult már, hogy a macskád kergetett egy játékot vagy épp egy egeret, ami begurult vagy befutott valami alá, majd kedvenced várta, hogy ismét felbukkanjon? Ebből egyértelműen látszik, hogy nekik is van tárgyállandóságuk. Ezt pedig kutatásokkal is igazolták. A képesség haszna pedig egyértelműen a zsákmányszerzés idején mutatkozik meg.

3.) A memóriájuk nem az igazi

Tanulmányok szerint a macskák rövid ideig tartó, úgynevezett munkamemóriának nevezett emlékezeti és felhasználási képessége körülbelül egy percig tart, és már 10 másodperc után is rohamosan csökken. Ezt úgy tesztelték, hogy megmutatták a cicáknak, hová rejtettek egy játékot, majd különböző időtartamú várakozás után meg kellett keresniük azt. Ilyen szempontból a kutyák jobb képességekkel vannak megáldva.

Cicáink hosszú távú memóriája sokkal fejlettebb, de az emlékeket olyan dolgok is befolyásolhatják, mint a betegség vagy az életkor. Az egyik probléma az Alzheimer-kórhoz hasonló kognitív hanyatlás, amelyet Feline Cognitive Dysfunction (FCD) vagy Cognitive Dysfunction Syndrome (CDS) néven emlegetnek.

A Cornell Egyetem macskák egészségével foglalkozó központja szerint a kognitív diszfunkció annak a következménye, hogy a macskák a táplálkozásuk javulásának, valamint az állatorvoslás fejlődésének köszönhetően tovább élnek. A CDS ugyanis gyakran a 10 éves és idősebb macskáknál észlelhető.

4.) A macskáknak van némi időérzékük, és meg tudják különböztetni a többet a kevesebbtől

A te cicád is minden reggel csaknem óramű pontossággal jelez, hogy eljött a reggeli ideje? Bár nincs sok erre vonatkozó kutatás ezen a területen, az eddigi vizsgálatokból arra következtethetünk, hogy a macskák különbséget tudnak tenni az eltérő hosszúságú időtartamok között.

Egy tanulmányban a kutatók arra tanították a macskákat, hogy két tál egyikéből egyenek az alapján, hogy mennyi ideig tartották őket egy ketrecben, mielőtt elengedték őket enni. Az állatok meg tudták különböztetni az 5, 8, 10 és 20 másodperces tartási időt. Vitale Shreve és Udell szerint ez a képesség arra utal, hogy a macskáknak „belső órájuk lehet, amely az események időtartamának felméréséért felelős”.

Amellett, hogy a macskák képesek megkülönböztetni egy hosszabb időtartamot egy rövidebbtől, úgy tűnik, hogy képesek megkülönböztetni egy nagyobb mennyiségű dolgot a kevesebbtől is. A tudósok bizonyították, hogy a macskák képesek megkülönböztetni egy két tárgyból álló csoportot egy három tárgyból állótól, és a nagyobb csoportot több ételként azonosítják. Ha ismét a vadászatra gondolsz, rögtön világos, hogy a potenciális prédák összehasonlításánál ez nagyon hasznos tudás.

A macskák okosabbak a kutyáknál?

Mindezek után tegyük fel a millió dolláros kérdést: ki az okosabb, a kutya vagy a macska? Állandó dilemma, pedig valójában nincs értelme az ilyesfajta összehasonlításnak.

Egyrészt a kutyákkal sokkal több kognitív kutatás foglalkozott, így a macskák intelligenciájáról és kognitív képességeiről nem rendelkezünk olyan mélységű ismeretekkel. Ráadásul az állatok mérete, viselkedése és betaníthatósága is különbözik. Emiatt a kutatások során alkalmazott kísérletek nagy részét másképp építik fel a különböző fajok esetében. Egy macskával működő teszt nem biztos, hogy működik egy kutyával, madárral vagy egérrel; és általában nem lehet tisztességes összehasonlítást végezni két faj között, ha a kísérletek ennyire különbözőek.

Ráadásul az eddigi ismeretek alapján világos, hogy mindkét állat másban jeleskedik. Szóval ezt a vitát lezárhatjuk azzal, hogy kedvenceink nagyon okosak, csak másképp működik egy kutya, mint egy macska agya. Más téren kamatoztatják az intelligenciájukat, valamint más képességeiket vetik latba egy-egy feladat vagy élethelyzet során.