A macskák a kisbabáktól lesték el az egyik legleleményesebb trükkjüket
2024. január 19 - Képek: Getty Images Hungary
2024. január 19 - Képek: Getty Images Hungary
Meglepő kapcsolat van a csecsemők és a macska kommunikációja között.
Köztudott, hogy a macskák roppant okosak és cselesek, ha akaratuk érvényesítéséről van szó. A kutatók ezúttal egy újabb mesterfogásukat leplezték le, ami még a mezei dorombolás hatásánál is erősebb.
Ha van cicád, akkor tudod, hogy egy éhes macska bármire képes, hogy megtöltse a pocakját (ami egyébiránt feneketlen…) Mint egy friss kutatásból kiderült, a környezetüket pásztázva fejlesztették ki az egyik legfurmányosabb módszert arra, hogy gazdijuk a kamra felé vegye az irányt.
Karen McComb és a Sussexi Egyetemen működő kutatócsoportja vizsgálódásaik során arra jutottak, hogy a macskák okkal kevernek egy igen sajátos, kiáltásszerű hangot a dorombolásukba, ami leginkább a kisbabák sírásához hasonlít. Ez ugyanis az embernek a vele született utódgondozási ösztönére hat – mivel nagyban hasonlít a kisbabák sírásához.
A hangkeveréket McComb „kérlelő dorombolásnak” nevezte el, amire jellemző, hogy biztosan felkelti az emberek figyelmét, de még nem annyira zavaró, hogy kitessékeljék az állatot a szobából.
A kutatók szerint a zaj döntő tényezője egy magas frekvenciájú elem, amely a macska dorombolásának természetesen mély hangjába ágyazódik be.
A kiáltás beágyazása egy olyan hívószóba, amelyet általában az elégedettséggel társítunk, meglehetősen finom eszköze a válasz kiváltásának – és a kérlelő dorombolás valószínűleg elfogadhatóbb az emberek számára, mint a nyílt nyávogás
– fogalmaznak a tudósok.
McComb és kollégái továbbá összegezték a tapasztalataikat az önkéntesek bevonásával végzett kísérletük kapcsán. A résztvevőknek mind a szabályos, mind a kérlelő dorombolásról készült felvételt lejátszották, akiknek véleményezniük kellett azokat.
Ennek alapján még azokra is nagyobb hatással volt a kérlelés, akiknek korábban nem volt tapasztalatuk macskákkal. Mint elmondták, a kérlelő dorombolást sürgetőbbnek és kevésbé kellemesnek találták, mint a „normális” hangot.
Miután a hanganyagból eltávolították a beágyazott kiáltásokat, ez a hatás megszűnt. Ami azt igazolja, hogy a beékelt hangnak van ilyen hatása az emberre.
A vizsgálatokból az is kiderült, hogy nem minden macskára jellemző ez a mesterfogás. A kutatók szerint leginkább azokra a cicákra jellemző, akik szoros kontaktusban élnek a gazdájukkal, és nagyobb az esélye annak, hogy reagál is a speciális hívóhangra.
A macskák akkor is kevésbé próbálkoznak vele, ha idegen tartózkodik a háznál. Ahogy McComb rámutat, leginkább a reggeli órákban, a gazdival kettesben szeretik bevetni ezt a trükköt az okos dorombológépek.
Ha érdekel, miként képesek a macskák dorombolni, a hangképzés módját ebben a cikkben részleteztük.
Kövess minket!
Kapcsolódó cikkek