4 gyakori tévhit a szfinx macskákról: semmi közük Egyiptomhoz
2024. május 28 - Képek: Getty Images Hungary
2024. május 28 - Képek: Getty Images Hungary
A kopasz macskaként emlegetett fajta nem is kopasz, és semmi köze Egyiptomhoz.
A szfinx macska lebilincselő megjelenésével és elbűvölő személyiségével a macskavilág meghatározó alakja. Ismertsége ellenére azonban a mai napig több tévhit kering róla. Az alábbiakban a leggyakoribbakra cáfolunk rá.
Nevéből adódóan tévesen azt hiheted, hogy a fajta felmenőit a forró Egyiptomban találjuk. Ám a szfinx története egy teljesen más földrészhez, sőt, egy merőben eltérő éghajlathoz köthető. A fajta őse ugyanis egy kanadai macska volt, aki 1966-ban egy természetes genetikai mutáció következtében szőrtelen cicának adott életet. A különleges kölyök felkeltette a macskabarátok érdeklődését, akik tovább tenyésztették az állatot, megerősítve a ma ismert fajta külső és belső vonásait. Annak ellenére, hogy egy viszonylag új fajtáról beszélünk, a szfinx nagyon rövid idő alatt hatalmas népszerűségre tett szert, és bebiztosította a helyét a világ legkedveltebb fajtáinak élmezőnyében.
A közhiedelemmel ellentétben a szfinxek nem mindig teljesen kopaszok. Sok esetben nagyon finom szőrréteg borítja őket, amelynek köszönhetően tapintásuk olyan, mint a velúr vagy egy őszibarack. Ez a pelyhes szőrzet egy csekély mennyiségű szigetelést ugyan biztosít az állatnak, de ez messze nem olyan hatékony, mint egy rendes bunda. Ezért találkozhatunk különösen a hideg hónapokban ruhákba, pulóverekbe bújtatott szfinxekkel. Esetükben tehát az öltözködés nem divathóbort; a kényelmüket szolgálja és az egészségüket védi.
A szfinxek arckifejezését látva – különösen az idősebb cicák esetében – általában valóban nem a kedvesség az első jellemző, ami az eszünkbe jut. Pedig a fajta az egyik legkedvesebb, legodaadóbb cicatárs, csak ez nem mindig látszik rajta. Ráadásul, bár ezt sem feltétlenül gondolná az ember, rendkívül vokálisak. Ha valamit szeretnének, meglepően változatos hanghatásokkal adják a tudtunkra. Az elégedettség jeléül szolgáló halk, dallamos dorombolástól kezdve a játékos trillázáson át a felháborodott áriáig érzelmek egész sorát fejezik ki.
Ez a kommunikatív természet bizonyítéka szociális személyiségüknek. Függetlenül attól, hogy egy üres etetőtálra figyelmeztetnek, megjegyzéseket fűznek a kinti madarakhoz, vagy csak a napjukról szeretnének beszélgetni, hangjaik varázsuk szerves részét képezik.
A közösségi média kedvelt hasonlata a szfinx és a bontott csirke párosa. Sok egyed ugyanis színében megszólalásig hasonlít egy grillezésre váró csirkére. Ám attól, hogy némelyikük „csirkeszínű”, ez nem általános jellemző. A szfinx bőre szőrös fajtársaihoz hasonlóan számos színt és mintát mutathat. Az, hogy nincs bundájuk, nem jelenti azt, hogy hiányoznak a meghatározó minták és jelölések, amelyek minden macskát egyedivé tesznek.
A szfinx fajta egyik lenyűgöző jellemzője, hogy bőrszínük gyakran tükrözi azt, hogy milyen lett volna a szőrük, ha bundásan születnek. A sötétebb foltok és minták a bőrön mind erre utalnak. A ráncok, különösen a homlokon, a pofákon és a vállak körül a standard szerint kívánatosak, amik így még több bájt és karaktert adnak ezeknek a rejtélyes macskáknak.
Ha szeretnéd még jobban beleásni magad a szfinx macska tulajdonságaiba, olvasd el fajtaleírásunkat is, amelyet ide kattintva megtalálsz.
Kövess minket!
Kapcsolódó cikkek