Itt a bizonyíték, hogy már 80 éve is sokat ért egy macska

Miképp az alábbi újságcikkek bizonyítják, macskák iránti mély érzelmek nem csak manapság születnek. Ahogy a felelős gazdák nevelése sem új keletű feladata a médiának sem.

Az, hogy a kutyákat és a macskákat napjainkban leginkább családtagként, mintsem házi-, pláne haszonállatként definiáljuk, ma már teljesen elfogadott. (Álláspontunk, hogy ezzel mindaddig nincs semmi gond, míg az állat igényei kielégülnek.) De mielőtt azt gondolnád, hogy társállataink csak napjainkban értékelődtek fel ennyire, olvass tovább, hogy lásd, már hosszú évtizedek óta különleges helyet foglalnak el a gazdák szívében. A macska számos újság számára érdekes témának bizonyult már több évtizeddel ezelőtt is; lássuk, melyek ezek.

Egy újság lapjain nyomoztak az elveszett macska után

A Hungaricana archívuma szerencsére megőrizte számunkra a korabeli újságokat, amiket virtuálisan lapozgatva bepillantást nyerhetünk az adott korszak állattartási szokásaiba egy-egy cikken vagy hirdetményen keresztül. Az alábbi idézet az 1942. december 29-i Ellenzék című lap apróhirdetések rovatában, egészen pontosan a vegyes hirdetések között jelent meg: „Elveszett fehér cica, megtalálóját megjutalmazom. Majális u. 2.”

Ennek alapján valakinek oly kedves volt hószínű kedvence, hogy még fizetett is azért (egészen pontosan szavanként 7 fillért, ahogy a lapbéli tájékoztató írja), hogy a nyomára bukkanjon a csavargónak. Összehasonlításképp: egy kilogramm kenyér 1943-ban 58 fillérbe került.

A Hungaricana mellett a Fortepan fotógyűjtemény segítségével is érdemes múltat idézni. Az 1902-ben készült képen Tóth Béla újságíró, író, filológus látható egy szemrevaló macska társaságában. Úgy látszik, a macskák nemcsak remek témát szolgáltattak, de a tollforgatók szívében is helyük volt, már elődeink idején is.

„A macska veszélyesebb a kutyánál”

– hirdeti a Dunántúli Napló 1997. június 26-i száma. Hogy miért? A veszettség terjesztésének okán. A híradás szerint Erdősmárokon 5 felnőttet és egy gyereket is oltani kellett, mert veszett macska harapta meg őket. Mint írják, 1996-ban 116, míg 1997-ben 78 állatot vizsgáltatott be az ÁNTSZ (Általános Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat; ma Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, Nébih.)

Az is kiderül, hogy a 78 eset döntő többségében macska okozott sérülést a kutyák, illetve rókák mellett. A címbéli kijelentés magyarázata az, hogy a kutyaharapással ellentétben a macskák okozta sérüléseknek, mint a karmolásoknak vagy a ránézésre apró, ám mély harapásoknak az emberek nem tulajdonítanak kellő figyelmet. Holott a veszettség ellen az egyetlen védekezés az időben beadott oltóanyag.

A cikkben megszólal dr. Papp Ibolya állatorvos, aki már akkor arról beszélt, hogy kötelezővé tenné a macskák veszettség elleni oltását is. A maga részéről a vakcinát júliusban kedvezményes áron, 250 forintért biztosította a cirmosok gazdáinak, így segítve a fertőzés terjedésének mérséklését. Összehasonlításképp, maradva a korábbi párhuzamnál: az évben egy kilogramm kenyér átlag ára 99 forint volt.

Manapság is van létjogosultsága a témának, hiszen mint olvasóink is értesülhettek tőlünk, több év után ismét megjelent hazánkban is a veszettség, sőt, a helyzet folyamatosan romlik. Ennek oka a szomszédos Ukrajnában dúló háború, ami miatt az országban nem valósult meg a megszokott védekezési protokoll. A veszett állatok pedig átkelve a határon, idehaza is fertőzik a vadállományt, ahogy a kutyákat és a macskákat is.

Felelős állattartók nevelése

A Békés Megyei Hírlapban igen hasznos, kétrészes edukatív anyagra bukkantunk Macska érkezik a családba címmel. Az első rész 1992. június 13-án arról tájékoztatja a leendő gazdikat, hogy a doromboló jószágot semmiképp se tartsák maradékon, mert annak megemésztésére „biológiai felépítésük” okán nem alkalmasak. Már ebben a több mint 30 éves cikkben arra a megállapításra jutottak, hogy a legideálisabb a bolti, kész macskaeledel, amelyek bár nem olcsók, de tartalmaznak mindent, amire a cicának szüksége van. Az írás a főzést is említi, mint lehetőséget, felhívva a figyelmet, hogy ebben ajánlott kikérni az állatorvos véleményét. Nagyon helyesen!

Érdemes kiemelnünk, hogy a cikk szerzője három utat vázol fel arra, miként válhat valaki macskássá. Egy: a gyerek kikönyörgi magának a kiscicát; kettő: valakitől ajándékba kapja a család; három: a macska maga dönt úgy, hogy odaajándékozza magát a kiszemelt háznak. Mosolyt csalt az arcunkra ez az éleslátás!

Az újság lapjain a macska az oltások, ivartalanítás, mentális egészség témakörében is felmerült

A cikk folytatására sem kellett sokáig várniuk a tudatos állattartóknak. Június 20-án már azt is megtudhatták, hogy egy macska is nevelhető, akárcsak egy eb, bár nehezebbnek ítélik ezt a feladatot. Miképp fogalmaznak, a macskatartók ne engedelmességet, inkább alkalmazkodást várjanak a kedvenctől. A testi fenyítéstől óva intenek, helyette a játékokat javasolják, amik elvonják az állat figyelmét és energiáit az olyan nem kívánatos viselkedésektől, mint a függönyön való kaparászás. Ismerős? Nemrég hasonló tanácsot adtunk mi is.

Ami meglepő, hogy már ebben a talán joggal réginek nevezhető írásban is felhívják a figyelmet az ajánlott oltásokra, ahogy az ivartalanítás előnyeit is hangsúlyozzák. Ráadásul az elválasztás ideális idejét 12 hetes korban jelölik meg; csak bólogatni tudunk mindenre!

A mini tanácsadó kalauzban azt is kiemelik, hogy a közvélekedéssel ellentétben a cicák nem esnek mindig a talpukra, és egy rosszul sikerült landolás akár az állat életébe is kerülhet. Ezt elkerülendő a macskaháló fontosságáról is szó esik.

Végezetül, mintegy útravalóként az alábbi jó tanáccsal zárják az írást:

Ajándékozza meg macskáját a szükséges figyelemmel és felelősségteljes gondoskodással, s akkor hosszan tartó, boldog együttélést remélhet négylábú kedvencével.

Azt gondolom, ezt ma sem mondhatnánk pontosabban és szebben!

Borítókép forrása: Fortepan / Lissák Tivadar (1945)