Ismerd meg a szingapúri macskát: 7 érdekesség a fajtáról
2024. szeptember 10 - Képek: Getty Images Hungary
2024. szeptember 10 - Képek: Getty Images Hungary
Egy különleges macskafajta, amelyet mindenképpen érdemes megismerni. Az alábbiakban ebben segítünk 7 érdekességgel.
Egy furcsa macska nagy, érdeklődő szemekkel és olyan külső tulajdonságokkal, amik miatt a legtöbb macskafajtától könnyedén megkülönböztethetővé válik, még a laikusok számára is. Nemcsak küllemben, de jellemben is kiemelkedő, játékos és nagyon ragaszkodó. Ismerd meg jobban a szingapúri macskát az alábbi érdekességen keresztül.
Csupán 2-3 kg körül mozgó testtömegükkel nem meglepő, hogy elnyerték a legkisebb macska címet. Ám az apró termetbe rengeteg energia és kíváncsiság fér bele, így nem szabad alábecsülni a szingapúri macska igényeit.
Átlagosan egy alom 4-6 kiscicából áll, ám a szingapúri macska legtöbbször csupán 2-3 kölyköt hoz a világra. Így a fajta viszonylag alacsony létszámot jegyez, itthon pedig még kevéssé elterjedtek, vagy akár ismertek.
A szingapúri macska, ahogyan az a nevéből is kiderül, eredetileg Szingapúrból származik, az ottani rezidens utcai cica volt. Olyan gúnynevekkel illették, mint például a „csatornamacska”, ami bár nem túl kedves, igazán leíró. A szingapúri utcai macskák ugyanis halmaradékot keresve járták a környezetüket és gyakorta betaláltak akár a szűkösebb csatornákba is. Többen azt feltételezik, hogy az apró termetüknek ez lehet az oka.
Az 1970-es években kezdődött el a fajta tenyésztése, miután Hal Meadow és felesége 5 szingapúri típusú macskát szállítottak az Egyesült Államokba. A „természetes közegében” való elterjedtsége ellenére sokakban felmerült, hogy valójában a burma macska és az abesszin keveredésének eredménye, főleg, miután egy 2008-as tanulmány kimutatta, hogy nincs jelentős különbség a burma és a szingapúri genetikája között.
Kezdetben ugyan átnéztek a különleges kinézetű „csatornamacskák” fölött, 1991-ben Szingapúr nemzeti örökségének nyilvánították ezt az apró termetű cicát.
A legtöbben ragaszkodó macskaként hivatkoznak rá, akit alig lehet „levakarni”. Hívhatjuk matrica vagy tépőzár cicának is, hiszen ezek is elterjedt elnevezések azokra az állatokra, akik legszívesebben el sem mozdulnának a gazdájuk közeléből. Előszeretettel veszi ki a részét mindenből, amit gazdája csinál. Vagy csöndben őrzi aktuális elfoglaltságának menetét, vagy pedig kíváncsian megpróbál benne részt venni. Állítólag számos szingapúri macska előszeretettel pihen gazdája vállán és nem fogja vissza magát, amikor a szeretet kimutatásáról van szó: akár még puszikat is ad a számára kedves embereknek!
A szingapúrinak sok más macskafajtával ellentétben csupán egy színváltozata van, amit „sepia agouti”-nak hívnak. Ez abban nyilvánul meg, hogy minden szőrszála világos, elefántcsont alapszínű, rajta sötétebb barna rovásokkal, csíkozással. Emellett nem lehet elfeledkezni sem a jellegzetes „M” betűjéről a homlokán, sem pedig a sötétebb foltról a farka végén.
A szingapúri macskát a dokumentációk alapján csupán 5 egyedből tenyésztették ki. Ezeket a cicákat meglehetősen furcsán nevezték el: Ticle of Usaf, Tes of Usaf, Puss’e of Usaf, Chiko of Rya és Little Singh Bull. Ez egy elég szűkös genetikai állományt jelentett a jövő nemzedékei számára, ami számos problémával járhat a fajta egészségét tekintve.
Ha felkeltettük az érdeklődésed, akkor tudj meg többet a szingapúri macskáról fajtaleírásunkból.
Kövess minket!
Kapcsolódó cikkek