Ettől kaphatnak rohamot a macskák: típusai, tünetei és a kiváltó okok

­A roham az agy hirtelen fellépő, szabályozott elektromos zavara, amely viselkedésbeli tünetekhez és a tudatmódosuláshoz vezethet. Bármilyen rohamot ijesztő nézni, különösen akkor, ha azt kis barátunk szenvedi el.

Macskáknál a rohamok számos okból előfordulhatnak. Lehetnek intrakraniálisak, amikor valamilyen agyi folyamat, illetve extrakraniálisak, amikor agyon kívüli tényezők váltják ki őket. A legtöbb roham valamilyen agyon belüli vagy kívüli alapbetegség tünete. Az epilepszia például egy olyan agyi rendellenesség, amely ismeretlen okból ismétlődő rohamokat okoz nyilvánvaló agysérülés nélkül.

Az emberektől és a kutyáktól eltérően az epilepszia ritka betegség a macskák esetében. Ezért fontos, hogy a macskáknál a rohamok összes lehetséges okát megvizsgáljuk, hogy megfelelően kezeljük őket, mielőtt egyszerűen csak az epilepszia diagnózisát állapítanák meg.

A macska rohamainak típusai

Sokan valószínűleg teljes testremegést, habzást és eszméletvesztést képzelnek el egy roham esetében. Azonban a rohamok egyéb más tüneteket is mutathatnak, és ezeknek nem is mindegyike nyilvánvaló. A macskáknál leggyakrabban előforduló rohamok típusai a következők:

Fokális/részleges motoros rohamok

Az ilyen típusú rohamok a leggyakoribbak a macskáknál, és csak az agy fókuszált részét érintik. Lokalizált testhatásokhoz vezetnek, attól függően, hogy az agy melyik része érintett. Általában nincs eszméletvesztés, bár a macska kábultnak tűnhet. Ezek többnyire olyan enyhébb lefolyású rohamok, amelyeket a gazdik észre sem vesznek. Jelei például a fül- és bajuszrebegtetés, vagy a száj-, illetve szemrángás.

Generalizált/grand mal rohamok

Az ilyen típusú rohamok eszméletvesztéshez és a teljes testfunkció elvesztéséhez vezetnek, görcsöket okozva. Az egész testre kihat, mivel gyakran az agy nagyobb területe érintett. A test izmai önkéntelenül és gyakran drasztikusan mozognak. A cicák gyakran összeszorítják a szájukat, nyáladzanak, vizelnek vagy ürítenek a roham alatt a normál testfunkciók elvesztésének következtében.

Pszichomotoros rohamok/összetett részleges rohamok

Az ilyen típusú rohamok önkéntelen furcsa viselkedést váltanak ki, beleértve a morgást, a farok vagy a bőr heves rángását, hangoskodást vagy hirtelen rohangálást. Ezek hasonlóak a fokális/részleges motoros rohamokhoz, sőt, néha e rohamok sajátos típusának is tekintik, mivel nem befolyásolják a tudatot. A pszichomotoros rohamok jól ismert példája a „légyharapás”, mivel a macska hirtelen elkezdi a levegőt kapkodni a szájával, mintha legyeket akarna elkapni.

A rohamok kezdetének ideje, a roham típusa és gyakorisága egy mintának számít. A roham mintázattípusának meghatározása segíthet a diagnózisok és a kezelések meghatározásában.

A macska grand mal rohamának tünetei

A rohamok tünetei nagymértékben változhatnak a mintázattól és a típustól függően. A grand mal rohamoknak gyakran három különálló fázis van:

• preiktális (a roham előtt): hirtelen letargia, tompaság vagy hiperaktivitás. Egyes macskák elbújnak ebben a fázisban, míg mások a családjuk figyelmét keresik. Eszméletvesztéshez vezet, amely magában foglalhatja az agy ködösségét, az álmatagságot és a zavartságot. Ebben a fázisban készítsünk vastag takarókat vagy párnákat az állat köré. Csökkentsük a fényt és a zajt, hogy azok ne tudják tovább ingerelni a macskát.

• iktál (a roham alatt): a macska elveszti az eszméletét, egész teste görcsöl, ráng az állkapcsa, nyáladzás vagy szájhabzás, valamint a bél- és hólyagkontroll elvesztése is jelentkezhetnek. Leggyakrabban 30–60 másodpercig tart ez a fázis. Ilyenkor üljünk a cicával a védőtakarókra és párnákra, és maradjunk mellette. Ne nyúljunk hozzá és ne vegyük kézbe, mert néha a rohamok váratlan agressziót válthatnak ki.
• postiktális (a roham után): a görcsök megszűnése után néhány órától 48 óráig tarthat, amíg a macska visszanyeri teljes tudatosságát és testfunkcióit. Letargiát, tompultságot, éhséget, szomjúságot, hányást és gyakran figyelemfelkeltő viselkedést észlelhetünk.

Fokális és pszichomotoros rohamok

Sajnos a fokális és pszichomotoros rohamoknak nincs pre- vagy posztiktális fázisa. Gyorsan és látszólag a semmiből jelentkezhetnek, a macskák pedig ugyanolyan gyorsan felépülhetnek, mintha mi sem történt volna. Ezeknek a rohamoknak az iktális fázisa gyakran magában foglalja az arcrángást, a fej billegését, a lábak evezését (általában csak egy vagy két láb érintett), nyávogást, morgást, sziszegést, kitartó körözést vagy véletlenszerű futást.

Ilyenkor a macskának nyugalomra van szüksége.

Bármilyen roham esetén azonnal vegyük fel a kapcsolatot az állatorvossal! A legideálisabb, ha van, aki az állatra vigyáz, míg tárcsázzuk a rendelőt. Ha nincs senki a közelben, akkor az első az állat biztonságának biztosítása, majd a telefonálás. Ha kihangosítod a készüléket, egyidejűleg tudsz figyelni kedvencedre, míg hallgatod a doktor utasításait.

Mi okozhat rohamokat kedvencünknél?

A macskák rohamainak számos oka van. A leggyakoribb típusok a grand mal rohamok, amelyek csak egyszer fordulnak elő, és többnyire a cica szervezetébe jutó méreganyag, hipoglikémia (alacsony vércukorszint), hangos zaj vagy erős fényingerek váltják ki. Nézzük ezeket részletesen!

1.) Méreganyagok: a macskáknak rohamokat okozó toxinok közé tartozik az etilénglikol (fagyálló), a rágcsálóirtó szerek (patkányméreg – különösen a neurotoxikus típusok), valamint a túladagolások, például az antihisztaminoké vagy bizonyos viselkedésmódosító gyógyszereké.

2.) Hipoglikémia: gyakran észlelhető olyan kiscicáknál, akik alultápláltak, nem kapnak megfelelő kalóriamennyiséget, vagy sok a szervezetükben a belső parazita.

3.) Erős zajok és  fények: ismeretes, hogy az erős zajok és fények rohamokat okozhatnak a macskáknál, azonban az még nem teljesen kiforrott, hogy mi miatt.

4.) Metabolikus betegségek és epilepszia: többszörös rohamot epilepszia vagy anyagcsere-betegség is okozhat, mint például a májjal, a vesével vagy a pajzsmiriggyel kapcsolatos problémák. A visszatérő rohamok leggyakrabban 6 évesnél idősebb macskáknál fordulnak elő alapbetegségek miatt, bár az epilepsziát gyakran 1 és 3 éves kor között is diagnosztizálják. Az epilepsziát genetikai eredetű probléma, abnormális agyi fejlődés, agyi trauma, fertőző betegség vagy rák okozza. Néha sok vizsgálat után sem találnak kiváltó okot, és ebben az esetben a rohamzavart idiopátiás epilepsziának nevezik. Ez macskáknál nagyon ritka.

5.) Hő: a hőguta és a magas láz (fertőzések, bizonyos rákos megbetegedések vagy az immunrendszer által közvetített betegségek miatt) agyi működési zavarokhoz és görcsrohamokhoz is vezethetnek.

6.) Az agy betegségei: az agyon belüli vagy az agy körüli betegségek a macskák rohamainak leggyakoribb okozói. Az agyhártya- vagy agyvelőgyulladás, amelyet olyan fertőzések okoznak, mint a Cryptococcus vagy a toxoplazmózis, valamint a fertőző hashártyagyulladás. Ilyen esetben az immunrendszer által közvetített okok vezethetnek görcsrohamokhoz.

7.) Érrendszeri problémák vagy stroke: kevésbé gyakoriak macskáknál, mint kutyáknál. Ezeket gyakran olyan betegségek okozzák, mint a pajzsmirigy-túlműködés, szívbetegség, cukorbetegség és veseelégtelenség. Ezen állapotok másodlagos hatása a magas vérnyomás, amely érrendszeri gondokhoz vezethet.

8.) Agydaganat: a 10 évesnél idősebb macskáknál gyakori rohamkiváltó ok. Ezek a daganatok gyakran jóindulatúak, és lassan növekednek az agyat körülvevő szövetből. Viszonylag könnyen eltávolíthatók műtéttel. Ahogy a daganat nő, nyomást gyakorol az agyszövetre, ami gyulladáshoz és görcsrohamokhoz vezet.

Mi a teendő, ha egy macskának rohama van

Ha macskánknál 2-3 percnél tovább tartó rohamot tapasztalunk, vagy egymás után többet is anélkül, hogy visszatérne közöttük a normális állapot, kérjünk sürgősségi ellátást.

Előfordulhat a status epilepticusnak nevezett állapot, ami orvosi vészhelyzet. Ez súlyosan megemelkedett testhőmérséklethez, az agy duzzadásához, kómához és halálhoz vezethet, ha nem kezelik.

Bár a rohamok ijesztőek, a legtöbb nem igényli a fent említett megoldást. Ha macskánknak egy nap több rohama van, és mindegyik között visszatér a normális állapot, és egyébként normálisan viselkedik, a fentebb javasolt módon beszéljük meg állatorvosunkkal ezeket a tüneteket. Vezessünk naplót a rohamok dátumairól, időpontjairól, típusairól, gyakoriságáról és időtartamáról, és vigyük magunkkal a vizsgálatra.

Ha lehetséges, készítsünk videót az eseményről, ez nagyon hasznos lehet az állatorvosnak a probléma megállapításának szempontjából. Fontos, hogy a lehető legtöbb információt adjon a történtekről, mert ez az anamnézis segíthet a roham okának diagnosztizálásában.

Megváltozhat-e egy macska viselkedése roham után?

A macskánk átmenetileg az agresszió jeleit mutathatja egy roham során a zavartság miatt. Az agydaganatok következtében kialakuló rohamok esetében a viselkedésváltozást az agy különböző részein kialakuló nyomás/gyulladás okozhatja. Azonban a rohamokból eredő halálozás nem gyakori. A halálesetek leggyakrabban a kezeletlen status epilepticusból, a toxinok lenyeléséből származnak, amelyek egyéb anyagcsere-rendellenességeket hoznak létre.

Hogyan találják meg az állatorvosok a rohamok okát?

Az agy és a környező szövetek alapos feltérképezésének egyetlen módja az MRI, ami drága lehet a gazdik számára. Így az állatorvos először az extrakraniális okok kizárásával kezdi.

Ez a teszt a következőket tartalmazza: teljes vérvétel, a csontvelő-, vese-, máj- vagy gyomor-bél rendszeri betegségek kivizsgálása, vizeletvizsgálat a fertőzés vagy vesebetegség jeleinek keresésére, vérnyomásmérés a magas vérnyomás ellenőrzésére. A fertőző betegségek vizsgálata a vírusfertőzések (például FIP, FIV, macskaleukémia), bakteriális fertőzések, parazitafertőzések (toxoplazmózis) vagy gombás fertőzések, például cryptococcus kizárására. Hasi képalkotás röntgen vagy ultrahang segítségével, amikkel a krónikus betegségek, például vesebetegség, májbetegség vagy rák is kideríthető.

Az intrakraniális betegséget gyakran MRI-vel igazolják vagy zárják ki. Ez lehetővé teszi az agy és az agyhártya (az agyat körülvevő szövetek) képalkotását.

Ha indokolt,  gerincfolyadék-mintát is vesznek, hogy kizárjanak bizonyos fertőző betegségeket, és felmérjék a gyulladás mértékét.

A rohamot szenvedő macskák kezelése

A macskák rohamainak ellátása rendkívül eltérő, a kiváltó októl függően. Az alapbetegségek, például a vesebetegség, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a májbetegség és a daganatos elváltozások kezelése szükséges a további rohamok elkerülése érdekében. Emellett indokolt a szoros megfigyelés, esetenként görcsoldó gyógyszerek alkalmazása, gyakran élethosszig.

A hipoglikémiában, mérgezésben vagy súlyos szisztémás betegségben (például veseelégtelenségben) szenvedő macskák gyakran kórházi kezelést, intravénás folyadékterápiát, néha cukorpótlást (dextróz) és fókuszált terápiát igényelnek az alapbetegségeik miatt. Szerencsére a hipoglikémiás rohamokban szenvedő cicák gyakran teljesen felépülnek a cukorpótlással, kórházi környezetben, megfelelő parazitakontroll és kalóriabevitel mellett.

Megelőzhetőek a rohamok?

A rohamok megelőzése macskáknál inkább nem igazán lehetséges, még kivételes állatorvosi vagy otthoni ápolás mellett sem. A cél a rohamok időtartamának és gyakoriságának csökkentése a lehetőségek szerint, hogy cicánk boldog, egészséges életet élhessen mellettünk.