Állatorvos mondja el, hogyan nyújthatsz profin elsősegélyt a macskádnak

Manapság a felelős kisállattartás alapkövének tekinthetjük a napi gondozási feladatok mellett azt, hogy ha bármi történik – akár egy baleset –, tudjuk, hogy mit kell tennünk. A kedvenc élete múlhat azon, hogy egyből el tudjuk-e látni!

Dr. Piller Pálmával, a BlökiVet rendelő állatorvosával, és a PetWiseCare megálmodójával beszélgettünk az elsősegélynyújtás fontosságáról a macskák esetében. A doktornő elmondta, hogy munkája során arra törekszik, hogy a gazdik hosszú és egészséges életet biztosíthassanak kedvenceiknek. Ezért tartja fontosnak azt is, hogy tisztában legyenek az elsősegélynyújtás alapjaival.

Kérlek, mesélj egy kicsit magadról és a PetWiseCare ötletéről!

Dr. Piller Pálma: A BlökiVet rendelőben dolgozom klinikus állatorvosként, a PetWiseCare-t pedig azzal a céllal hoztam létre, hogy a gazdik számára egy olyan platformot biztosítsunk, ahol bármikor kérdezhetnek állatorvosoktól, tanulhatnak a helyes állattartásról, és részesei lehetnek egy támogató közösségnek. Mivel számos helyen korlátozott az ügyeleti ellátás, és sokszor jól jönne a gazdiknak, ha bármikor tudnának apró kérdésekben is állatorvoshoz fordulni, így létrehoztam ezt az online állatorvosi chatrendszert. Itt bármikor feltehetik nekünk a kérdéseiket; legyen szó apró aggodalomról, általános betegségmegelőzésről, vagy akár vészhelyzetről.

Gazdiként szerintem fontos tudnunk, hogy milyen esetekben láthatjuk el cicánk sérülését mi magunk, és mikor forduljunk azonnal orvoshoz.

P. P.: Kisebb sérüléseket, például felületi horzsolásokat otthon is elláthatunk, ha azok nem mélyek, nem szennyezettek, és az állat viselkedése nem utal fájdalomra. Az otthoni ellátás során fontos a seb tisztítása és fertőtlenítése, illetve a seb nyalogatásának megakadályozása. Ha messzebb van az állatorvos, fontos, hogy amíg eljutunk hozzá, addig is fel tudjunk helyezni szorító- (vénás vérzés esetén) vagy nyomókötést (artériás vérzés esetén) a sebre, amivel csökkenteni tudjuk a vérvesztést az úton. Enyhe hányást-hasmenést szintén tudunk otthon kezelni probiotikum adásával és diétáztatással. Ám amennyiben ez több napig fennáll, rosszkedvű az állat, vagy folyamatosan hány, akkor mihamarabb állatorvoshoz kell fordulni.

Mindenképpen forduljunk állatorvoshoz az alábbi esetekben:

• szúrt, vágott, harapott seb esetén;
• ha a seb mély, erőteljesen vérzik vagy szennyezett;
• az állat fájdalmat jelez (nem engedi, hogy a sérüléshez nyúljunk);
• a sérülés a szem, a fül vagy a nemi szervek közelében van;
• égési sérülést vagy vegyszeres balesetet szenvedett az állat;
• letargia, étvágytalanság, fájdalom jelei, vagy bármilyen szokatlan viselkedés esetén;
• légzési nehézség esetén;
• görcsroham jelentkezésekor;
• mérgezési gyanú esetén;
• súlyos hányás, hasmenés esetén;
• láz esetén;
• ha étvágytalanságot tapasztalunk;
• felfúvódás, hirtelen felpuffadt/kitelt has;
• hőguta gyanúja esetén;
• ellési nehézség esetén;
• elváltozások a szemen;
• súlyos allergiás reakció vagy anafilaxiás sokk esetén, amely általában arcduzzanattal, csalánkiütéssel jár;
• bénulás esetén;
• ha az állat hányni próbál, de nem tud;
• ha az állat nem tud üríteni.

Az otthoni ellátáshoz mire lehet szüksége egy gazdinak?

P. P.: Egy alapvető elsősegélykészlet beszerzése minden gazdi számára ajánlott.

Az otthoni ellátáshoz az alábbiakat érdemes beszerezni:

• fertőtlenítőszer;
• steril gézlap és rugalmas, öntapadó pólya;
• olló és csipesz;
• fecskendő;
• digitális, vízhatlan lázmérő;
• kullancskiszedő csipesz;
• gumikesztyű;
• elsősegélynyújtásról szóló információs anyag az alapvető lépések megértéséhez.

Ha otthon láttuk el az állatot, milyen jelekre kell figyeljünk, ami a gyógyulást mutatja, és miből láthatjuk, ha inkább forduljunk orvoshoz?

P. P.: A gyógyulás jelei a következők:

• A seb szélei összezáródnak, a bőr regenerálódik.
• A seb tiszta, száraz, nem gennyes vagy kellemetlen szagú.
• Az állat viselkedése normális: élénk, eszik, iszik, aktív, nem nyalogatja a sérülést.

Azonnali állatorvosi ellátás szükséges, ha:

• A seb gyulladt, piros, duzzadt, vagy genny szivárog belőle.
• A seb körül bőrpír terjed, vagy kellemetlen szagot áraszt.
• Az állat levert, lázas (macskáknál a normális testhőmérséklet 38–39 °C között van).
• Az állat állapota nem javul 24 órán belül.

Miért fontos, hogy ne adjunk emberi gyógyszereket az állatnak orvosi engedély nélkül?

P. P.: Sok emberi gyógyszer, amely számunkra biztonságos, az állatok számára rendkívül mérgező lehet. A legtöbb véletlen mérgezés egyébként humán gyógyszerekkel történik; sokszor csak jót akarnak a gazdik, és nem tudják, hogy többet ártanak, mint használnak kedvencüknek.

A non-steroid fájdalomcsillapítók és gyulladáscsökkentők, például az ibuprofén és a paracetamol hatóanyagú gyógyszerek, mérgezőek az állatoknak. Súlyos máj- és vesekárosodást, illetve gyomorvérzést, gyomorfekélyt okozhatnak. Antibiotikumok esetében a helytelen dózis vagy a nem megfelelő gyógyszer szedése súlyosbíthatja az állapotot, vagy rezisztens fertőzéseket idézhet elő.

Minden gyógyszerről konzultáljunk állatorvossal! A kedvenc fajtája, mérete és állapota alapján dönti el a szakember, hogy mi a legmegfelelőbb kezelés. Sose adjunk önhatalmúlag emberi gyógyszereket négylábú családtagjainknak, mert sajnos az életükbe is kerülhet a kísérletezés!

Mit tegyünk fulladás esetén?

P. P.: Ilyenkor a Heimlich-manővert tudjuk alkalmazni, és az alábbi lépéseket érdemes követnünk.

Először ellenőrizzük a légutakat: nézzünk be a szájába, és ha idegen tárgyat látunk, próbáljuk meg óvatosan eltávolítani csipesszel vagy a kezünkkel.

Következő lépésként fogjuk meg a macskát a mellkasa előtt úgy, hogy a háta a mellkasunkhoz simuljon, és egy irányba nézzünk mind a ketten, előre. Helyezzük a kezünket a macska bordái alá (a has felső részére), és végezzünk gyors, határozott, felfelé és befelé irányuló nyomásokat. Kisebb macskák esetében ujjainkkal végezzük ezt a mozdulatot. Végezzünk 3-5 nyomást, majd ellenőrizzük, hogy távozott-e az idegen test. Nézzük meg, hogy kézzel elérjük-e már tárgyat vagy az ételdarabot. Ha igen, mozgassuk ki a macska szájából. Ha nem, ismételjük meg újra a nyomó mozdulatot.

Forduljunk azonnal állatorvoshoz még akkor is, ha sikerül eltávolítani az akadályt!

Hogyan járjunk el rohamok esetén?

P.P.: A legfontosabb, hogy biztosítsunk nyugodt, csendes, sötét környezetet a cicának. Puha felületen legyen az állat; tegyünk egy pokrócot a földre, és azon feküdjön; ne ágyon vagy kanapén, mert onnan könnyen leshet. Kapcsoljuk le a villanyt, ne legyenek erős fények vagy hangok a helyiségben. Ha vannak más állatok vagy gyerekek a háztartásban, őket ne engedjük közel. Fontos, hogy semmiképp ne nyúljunk ilyenkor az állat szájába, mert könnyen megharaphat minket akaratlanul.

Maradjunk a kedvencünkkel a roham után is, ne hagyjuk egyedül! A roham után az állat zavart lehet, előfordulhat, hogy nem ismeri meg a gazdáját sem egy kis ideig. Bár az első, ösztönös reakciónk az lehet, hogy enni adunk neki, ilyenkor pár óráig ezt ne tegyük, vizet se adjunk neki, ugyanis könnyen félrenyelhet.

A roham után mindenképp forduljunk állatorvoshoz! Érdemes kivizsgáltatni az állatot, mert az epilepszia gyógyszerekkel jól menedzselhető betegség, de fontos, hogy mihamarabb megkezdjük a kezelést.