Miből tudhatjuk, hogy macskánk allergiás?
2024. december 31 - Képek: Getty Images Hungary
2024. december 31 - Képek: Getty Images Hungary
Az allergia az immunrendszer érzékenysége bizonyos anyagokkal szemben, amelyek különböző reakciókat okoznak. Ezeket antigéneknek vagy allergéneknek nevezik, amelyek eredendően ártalmatlanok, mint a pollenek, egyes élelmiszerek vagy a por. Azonban egyeseknél a szervezet intenzíven reagál rájuk, és esetükben az anyag gyulladásos reakciót vált ki.
Az allergiás embereknek jellemzően olyan tünetei vannak, mint a viszkető, könnyező szemek, a tüsszögés és az orrfolyás. Macska társainknak is lehetnek ilyen problémáik, de gyakrabban más testrészeiken mutatkozik meg az allergia.
Az „allergia” kifejezés egy általános megjelölés. Rendkívül gyakori a macskáknál, és ez általában egy életre szóló állapot, amely hatással lehet a macska és a gazdi életminőségére is. Bár egyes fajták hajlamosabbak lehetnek, bármely macskánál előfordulhat. A korai beavatkozás kritikus fontosságú a hosszú távú sikerhez. Amint észrevesszük, hogy macskánk bármilyen allergiás tünetet produkál, konzultáljunk állatorvosunkkal. Macskáknál az alábbi hat fő típust különböztetik meg az orvosok:
Bőr: a viszketés miatt a macskák nyalogatják, rágják vagy dörzsölik a bőrüket és a szőrzetüket, ami fertőzésekhez és szőrhulláshoz vezethet. Általában a bőr érintett leginkább az allergiában.
Gyomor-bél rendszer: a tünetek általában hányás vagy hasmenés formájában jelentkeznek.
Légzőszervi tünetek: macskáknál is jelentkezhet orrváladékozás.
Szemészeti tünetek: az allergének gyakran kötőhártya-gyulladást okoznak.
Az allergiák minden fajtája hasonló, egymást átfedő klinikai tüneteket okozhat a macskáknál. Ezek a tünetek különböző intenzitásúak, és évek alatt alakulhatnak ki.
Tünetek: az ételallergia nagyon hasonlóan mutatkozhat meg, mint a környezet allergénjeire adott válaszreakció. Nem minden táplálékallergiás macskánál jelentkeznek gyomor-bél rendszeri tünetek, mint például hányás, hasmenés, puffadás. Sokuknál bőrtüneteket tapasztalhatunk, mint a viszketést, különösen az arc, a fej és a nyak környékén. Az ételallergia általában nem szezonális, azaz egész évben előfordul.
Okok: a macskák táplálékallergiájának oka kevéssé ismert, azonban bármilyen fehérje, szénhidrát, tartósítószer, adalékanyag vagy színezék potenciális allergén lehet. A leggyakrabban jelentett allergiák a marhahús, a hal és a csirke fogyasztása során jelentkeznek. Bár a cicák allergiásak lehetnek a gabonafélékre, a kukoricára vagy a gluténre is, ezek sokkal ritkábbak, mint a fő fehérjeforrásokra való reakció.
Diagnosztizálás: diétás eliminációs vizsgálat, azaz az allergének megvonása a fő diagnosztikai módszer. Emellett nyálteszt vagy a vérvizsgálat is végezhető, de ezekből sem derül ki, mire allergiás az állat. A speciális diétás étrend nem tartalmaz allergiát kiváltó fehérjét (marhahús, csirke vagy hal). A diétakísérletek két-három hónapig is eltarthatnak, mielőtt klinikai javulás mutatkozik.
Kezelés: a legtöbb táplálékallergiát úgy lehet kezelni, hogy a macska étrendjéből kiiktatjuk az adott táplálékot. A fellángolások idején a kezelés támogató jellegű, és a klinikai tüneteken alapul. Szteroidok, antibiotikumok, hasmenés és hányás elleni gyógyszer, antihisztaminok mind alkalmazhatók akut esetekben.
Tünetek: az atópia leggyakrabban jelentett klinikai tünete a viszketés, a fülgyulladás, a szőrhullás, a bőrplakkok és gennyes hólyagok (pustulák) mellett. A macskáknál gyakran előfordulnak másodlagos bakteriális és élesztőgombás fertőzések is. Az atópia asztmához hasonló légúti problémákat és kötőhártya-gyulladást is okozhat.
Okok: az atópiát, vagyis a környezeti allergiát gyulladt, viszkető bőrbetegség jellemzi. Genetikai okai macskáknál nem jól dokumentáltak, azonban az elmondható, hogy gyakrabban fordul elő abesszin, devon rex és 3 évesnél fiatalabb rövid szőrű házi macskáknál.
Az atópia leggyakoribb okai:
Diagnosztizálás: az állatorvosok két fő tesztet használnak a specifikus környezeti allergének diagnosztizálására. A szerológiai allergiatesztet, amely az allergén specifikus reakciókat méri a vérben. Illetve az intradermális vizsgálatot, amikor tesztallergéneket a bőrbe fecskendezik, és ha a macska érzékeny az adott antigénre, akkor az a bőrön hólyagot vagy duzzanatot eredményez.
Kezelés: az atópia kezelésére az immunterápia, vagyis az allergia elleni védőoltás az előnyben részesített módszer. Ezek a vakcinák adhatók injekció formájában vagy a nyelv alá. A készítmények kifejezetten a vizsgálati eredmények és az egyes allergének alapján készülnek, de a teljes hatás elérése három hónaptól egy évig is eltarthat. Súlyosabb tünetek esetén szteroidok, antibiotikumok és gombaellenes szerek adása a másodlagos fertőzésekre is előfordulhat. Ezenkívül fájdalomcsillapítás, antihisztaminok és helyi terápia is a repertoár része.
Tünetek: a bolha nyálára adott túlérzékenységi reakcióként jelentkezik, és csak a bőrt érinti. Történetesen a bolhaallergiás macskák egyáltalán nem bolhásodnak. Leggyakrabban a fej és a nyak, valamint a belső combok és a has érintett. Előfordulhat, hogy a cicáknak intenzív viszketésük van, amelynek enyhítése érdekében rágják és vakarják magukat, ami pedig sebesedéshez vezethet.
Okok: bolha.
Diagnosztizálás: a bolhák és a bolhapiszok megtalálása segíthet a diagnózisában, de nem feltétlenül szükséges. A bolhafésű, megfelelő bolhaellenes szerek és vérvizsgálat segíthet feltárni a problémát.
Kezelés: az ilyen problémával érintett kedvenceknek bolhaellenes kezelést kell kapniuk. Fontos, hogy csak olyan készítményeket használjunk, amelyeket kifejezetten macskák számára gyártottak. A legtöbb termék helyileg alkalmazható folyadék vagy nyakörv formájában kapható. A bolha életciklusa alapján ezeket a macskákat a környezet fertőtlenítése mellett legalább 3 egymást követő hónapon keresztül kell kezelni.
Tünetek: egy bizonyos kiváltó oknak, például polleneknek, élesztőgombáknak vagy atkáknak való kitettség után a bőrön megjelenő elváltozások formájában jelentkezik. A helyét a közvetlen érintkezés határozza meg. A legtöbb kontakt dermatitiszben szenvedő szőrmók az expozíció helyén bőrpírt, duzzanatot, pustulákat és kérget mutat. A viszketés ezeken a helyeken mérsékelt vagy súlyos lehet.
Okok: ez a típusú allergia ritka a macskáknál, és késleltetett túlérzékenységi reakció jelentkezik az érintkezés helyén. Kiváltói lehetnek:
Diagnosztizálás: ezen allergia okának megtalálása igazi detektívmunka, amely jelentős időbefektetést igényel a gazdiktól. Az allergiás kontakt dermatitisz vizsgálatához az állatorvosok tapaszpróbát végeznek. A házból vagy a kültérről származó anyagokat a test egyes területeire viszik fel, és 7–14 napon keresztül naponta ellenőrzik. A biopszia szintén hasznos a kontakt dermatitisz gyanúja esetén.
Kezelés: elsődlegesen el kell távolítani a káros anyagot az állat környezetéből. A hipoallergén samponok és törlőkendők segíthetnek a bántó allergén eltávolításában, azonban nem minden macska örül ennek a kezelésnek. Egyéb esetekben a helyi kezelés, a szteroidok, valamint az immunszuppresszív és immunmoduláló gyógyszerek segíthetnek.
Tünetek: leggyakrabban viszketés, kiütések, bőrpír, duzzanat, gyulladás, csalánkiütés, súlyos esetekben pedig sejtpusztulás és a bőr lapokban történő leválása jelentkezik. Ez a fajta allergia macskáknál nem gyakori.
Okok és kezelés: legtöbb gyógyszer okozta bőrkiütés a vétkes gyógyszer abbahagyásával kezelhető. Egyes esetekben szupportív kezelésre, kórházi kezelésre és fájdalomcsillapításra lehet szükség. A súlyos reakciók immunszuppresszív terápiát igényelhetnek.
Diagnosztizálás: megvizsgálják, hogy egy adott betegség esetén milyen gyógyszert kapott, és annak befejezését követően elmúlt-e a probléma.
Tünetek: az asztmás macskák jellemzően zihálnak, köhögnek és nehézlégzéssel küzdenek.
Okok: ez a betegség akkor fordul elő, amikor a macska immunrendszere túlreagál a levegőben lévő allergénre, ami légúti gyulladást és a légutak beszűkülését okozza. A cigarettafüst, a rossz környezeti higiénia, a poros macskaalom, a szőrpermet, a penészgombák, a pollenek, a porok, a háztartási vegyi anyagok és a légfrissítők mind potenciális kiváltó tényezők.
Diagnosztizálás: az asztmát leggyakrabban röntgen segítségével diagnosztizálják. Az állatorvosok valószínűleg vérvizsgálatot és tenyésztést is végeznek az általános egészségi állapot felmérése érdekében.
Kezelés: az asztma kezelése a klinikai tünetek súlyosságán alapul. Néhány macska esetében az allergén egyszerű eltávolítása javítja a tüneteket. Sajnos az ok meghatározása gyakran nehéz, ami azt jelenti, hogy napi gyógyszeres kezelésre lehet szükség szteroidokkal, hörgőtágítókkal és immunterápiával együtt. A légzési nehézségben szenvedő macskák kórházi kezelést és oxigénpótlást igényelnek.
Ha cicánk nyitott szájjal lélegzik vagy nehézlégzése van, azonnal forduljunk állatorvoshoz.
A gazdik elkötelezettsége és az állatorvossal való szoros együttműködés eredményeképpen az allergia kezelhető, és idővel a macskának jó életminőséget biztosíthatunk. Az allergia általában nem gyógyítható, azonban megfigyeléssel és korai beavatkozással, egy-egy fellángolást követően gyorsan visszatérhetünk a normális kerékvágásba.
Kövess minket!
Kapcsolódó cikkek