A legnépszerűbb fajtatiszta macskák egyik leggyakoribb betegsége: hipertrófiás kardiomiopátia

A hipertrófiás kardiomiopátia (HCM) a leggyakoribb szívbetegség a macskák körében. Körülbelül minden hetedik cicánál kialakulhat az élete során.

A következőkben a hipertrófiás kardiomiopátia jellemzőit, okait, tüneteit, kezelését és megelőzését tárgyaljuk a macskák esetében.

Mi az a hipertrófiás kardiomiopátia?

Az emberi szívhez hasonlóan a macskák szíve is négy kamrából áll: két kisebb kamra van felül, a bal és a jobb pitvar, és két nagyobb kamra alul, a bal és a jobb kamra. A jobb pitvar feladata, hogy a testből érkező oxigénszegény vért a jobb kamrába pumpálja, amely továbbítja a vért a tüdőbe, hogy az oxigénnel gazdagodjon, és a szervezet felhasználhassa, valamint szén-dioxidot bocsásson ki, amitől pedig így megszabadul a test. A bal pitvar feladata, hogy a tüdőből érkező oxigéndús vért a bal kamrába pumpálja, amely aztán visszapumpálja a vért a testbe, lehetővé téve a sejtek és szervek megfelelő működését. Mivel a bal kamrának kell az oxigénnel dúsított vért a testbe pumpálnia, izmos falai vastagabbak, mint a jobb kamráé.

Amikor a bal kamra falai megnagyobbodnak és túlságosan megvastagodnak, hipertrófiás kardiomiopátia alakul ki. A bal kamra belső részének beszűkülése, amelyet ez az izomvastagodás okoz, megakadályozza a megfelelő feltöltődést, és csökkenti annak hatékonyságát. Így kevesebb oxigénnel dúsított vér érheti el a testet egy szívdobbanás alatt, mint egy egészséges szív esetében, ennek eredményeként a szív a normálisnál gyorsabban ver. Ez a nagyobb igénybevétel növeli a szívizom oxigénigényét, ami a szívműködést is akadályozhatja.

Ez az oka a hipertrófiás kardiomipátiának a macskák esetében

Az egyik leggyakoribb ok a szívizom veleszületett betegsége. Ez gyakran a HCM-re való genetikai hajlamhoz kapcsolódik, amely számos macskafajtában jelen van, beleértve:

• a maine coont;
• a perzsát;
• a ragdollt;
• a karthauzit;
• a szfinxet;
• a norvég erdei macskát;
• a bengálit;
• a török van-macskát;
• az amerikai rövidszőrűt;
• és a brit rövidszőrűt.

Azért ezek a fajták a leginkább érintettek, mivel nagyobb valószínűséggel hordoznak egy A31P nevű génmutációt, amely a szívizom egészségének fenntartásáért felelős. A genetika mellett számos orvosi oka is lehet a betegség kialakulásának. Hormonális állapotok, mint például a pajzsmirigy-túlműködés vagy az akromegália, amelyek stimulálhatják a bal kamra izmos falainak növekedését. A szívben lévő rák is növelheti a bal kamra falainak méretét és vastagságát.

Más, a szívvel nem kapcsolatos betegségek, mint például a vesebetegség, magas vérnyomást okozhatnak a testben, ami további terhet ró a bal kamrára, mivel az a normálnál erősebben dolgozik, hogy a vért a testbe pumpálja a megemelkedett nyomású erekbe. Idővel ez a fokozott erőfeszítés vastagabbá teszi a kamra falait, és beszűkíti a belső kamrát.

A HCM tünetei

• Étvágytalanság;
• szívzörej;
• rendellenes szívritmus;
• vérrögök, amelyek fájdalmat, vagyis túlzott vokalizációt, járási nehézséget, hideg hátsó végtagokat, hányást és légzési nehézséget okozhatnak;
• szívelégtelenség;
• folyadék a tüdőben, amely légzési nehézséget és sípolást okozhat;
• nehézlégzés;
• folyadék a hasüregben, amely látható hasduzzanatot okoz;
• az íny színe sápadt, szürke vagy kék;
• kék talppárnák és körömágyak;
• gyenge vagy instabil pulzus;
• fáradékonyság játék vagy testmozgás során;
• letargia és gyengeség;
• ájulás és összeomlás;
• hirtelen halál.

A hipertrófiás kardiomiopátia kezelése

Számos gyógyszer létezik, amely segíthet a betegségtől szenvedő macskák kezelésében. A gyógyszerek mellett egyes macskáknak rutinszerű egy eljárás során el kell távolítani a tüdőben felhalmozódott felesleges folyadékot is. Azok a cicák, akiknél súlyos, akut HCM és szívelégtelenség alakul ki, kórházi oxigénterápiára szorulhatnak. A szorongó macskák nyugtatókat kaphatnak, mivel a stressz légzési nehézségeket okozhat, és növelheti a szívelégtelenség kockázatát.

Sajnos a HCM-nek nincs végleges gyógymódja. A tünetek nélküli macskák normális élettartamot élhetnek meg, de a betegség általában idővel súlyosbodik. Ha a tünetek jelentkeznek, a macskáknak általában körülbelül 2 évük van még. Azon cicák, akiknél vérrögök, szívelégtelenség és/vagy alacsony testhőmérséklet alakul ki, a túlélési idő általában rövidebb; ez lehet 6 hónap vagy annál is kevesebb.

Fontos, hogy minél nyugodtabb körülményeket biztosítsunk a cicának. Alakítsunk ki számára a lakásban több, zavartalan, csendes, kényelmes helyet is, ahol pihenhet. Az étrend egy másik fontos tényező, amely javíthatja a HCM-ben szenvedő macskák életminőségét. Mivel a betegség étvágycsökkenést okozhat, elengedhetetlen, hogy a cica magas minőségű, ízletes, fehérjében gazdag ételt kapjon.

Lényeges továbbá, hogy a szívelégtelenség kezelésére szolgáló gyógyszereket szedő macskák túl sok B-vitamint veszíthetnek a vizeletükön keresztül, ezért szükségük lehet B-vitamin pótlásra is.

Kritikus fontossága van a helyzetben annak, hogy szorosan együttműködj az állatorvossal, hogy meghatározhassátok, mi a legjobb kedvenced számára.

A HCM kezelése

Mivel a HCM öröklődhet, vagy más egészségügyi állapotok következménye lehet, a betegséget nehéz megelőzni. A felelős tenyésztőknek tesztelniük kell az érzékeny macskafajtákat az A31P génmutációra, hogy a tenyészállomány egyedei ne örökíthessenek tovább két mutált génmásolatot.

Az általános gondozás és a megfelelő táplálkozás minden macska számára sokat tehet a szív egészségének támogatásáért, és a HCM tünetmentes szakaszának meghosszabbításáért. Különösen fontosak az éves szűrővizsgálatok elvégzése azoknál a macskáknál, akiknél magasabb a kockázat. Ilyenek az idős állatok, és azok, amelyek hajlamot mutatnak a betegségre.