Mi okozhat egy macskának mély traumát? Lakóhelyváltozás vagy akár szerette elvesztése is megviselheti

Azok az emberek, akik traumatikus eseményeket éltek át, évekkel később depresszióval és szorongással összeegyeztethető tüneteket tapasztalhatnak. Szerencsére rendelkezésre állnak olyan kezelések, amelyek segítenek a gyógyulásukban. De mik a lehetőségek a traumát átélt társállatok számára? A macskák és a kutyák, hasonlóképpen az emberhez, érző lények, amelyekre a rossz családi helyzetek, a bántalmazó környezet és az elhanyagolás is hatással lehet.

A társállatok érzelmi traumáival kapcsolatos kutatások száma igen kevés, nagyrészt a nyelvi akadályok miatt. Hiszen az állat nem tudja elmondani, hogy mi történt vele korábban, és hogy a jelenlegi félelmei egy traumatikus élményből vagy valami másból erednek-e. A segítség azonban elérhető. Az állatorvosok és viselkedési szakértők hatékonyan kezelik azokat az állatokat, amelyek trauma okozta félelemtől és szorongástól szenvednek.

Az érzelmi trauma jelei macskáknál

Az emberekhez hasonlóan a traumatizált macskáknál és kutyáknál is kialakulhat félelem és szorongásos zavarok. Dr. Kelly Ballantyne állatorvosi viselkedéskutató szerint ez általában úgy mutatkozik meg, hogy megpróbálnak elmenekülni bizonyos helyzetek elől, illetve ha megijednek, agresszívvá válhatnak, vagy akár bizonyos, számukra akár egészen értelmezhetetlen helyzetektől lefagyhatnak, vagy olyan elkerülő viselkedési formákat mutatnak, mint a rejtőzködés vagy a mozdulatlanság. Ezentúl a trauma remegésben, bujkálásban, vizelésben és/vagy székletürítésben is megnyilvánulhat. Továbbá gyakran előfordul, hogy az állat szinte dührohamokkal reagál bizonyos helyzetekre.

Minden esetben trauma áll a furcsa viselkedés mögött?

Dr. Sarah Wooten állatorvos szerint nem annyira az átélt trauma típusa a döntő, hanem az, hogy mit tanul a háziállat az adott élményből. Azonban ezek a viselkedések nem mindig érzelmi trauma következményei. Ugyanis míg a legtöbb félős, megmentett állat gazdája azt feltételezi, hogy kedvencét bántalmazták, valójában a valóság az, hogy sok tökéletesen megfelelő, szeretetteljes háttérrel rendelkező háziállatnál is alakulnak ki félelmek, szorongások és fóbiák, amelyek azon alapulnak, hogy fiatalabb korában nem szocializálódott egy adott ingerhez.

Továbbá a genetika is hozzájárulhat. Új bizonyítékok arra utalnak, hogy a traumával összhangban lévő viselkedés a DNS-en keresztül öröklődhet. Így egy olyan macska, amelynek a szülei félősek, vagy akikkel rosszul bántak vagy sérültek, félelmi hajlamokat adhat át az utódoknak.

Mi okozhat érzelmi traumát egy állatnak?

A legtöbb esetben olyan dolgok képesek traumát okozni, melyek valamelyest kibillentik őket az addigi kellemes életükből. Az alábbi élethelyzetek mind okozhatnak nagyon komoly szorongást az állatok esetében.

• gazda vagy társ elvesztése
• lakóhelyváltozás
• új ember, állat belépése a mindennapokba
• komoly baleset
• bántalmazás
• súlyos betegség
• ha a gazdi visszaadja a menhelynek

Ezek az esetek mind nagyon mélyen megrendítik az állatot, így nem csoda, ha komoly változás megy végbe a viselkedésükben, és esetleg irreális módon kezdenek félni bizonyos dolgoktól.

Az érzelmi trauma kezelése háziállatoknál

Szakértők szerint a társállatoknál előforduló érzelmi traumát még nem vizsgálták széles körben. Egyelőre olyan technikákat alkalmaznak, amelyek célja, hogy segítsék az állatoknak leküzdeni konkrét érzelmi problémáikat – legyen az félelem, szorongás vagy depresszió – anélkül, hogy tudnák, hogy az adott érzelmi állapot trauma eredménye vagy más okból származik-e. A kezelés középpontjában általában az érzéketlenné tétel és az ellenkondicionálás áll. Az érzéketlenné tétel (deszenzibilizáció) az a folyamat, amikor az állat biztonságos, nem fenyegető környezetben a félelmetes inger alacsony szintjének van kitéve. Az expozíció idővel fokozatosan növekszik. E folyamat révén megtanulja, hogy az inger jelenlétét nem követi semmilyen kellemetlen következmény, így deszenzibilizálódik az ingerrel szemben.

Pozitív asszociációt alkalmaznak

A viselkedéskutatók a deszenzibilizációt gyakran párosítják ellenkondicionálással, egy olyan folyamattal, amely valami rossznak a jelentését valami pozitívra változtatja. Az ellenkondicionálás célja, hogy idővel a félelmetes inger nemcsak elfogadottá válik – ez a deszenzibilizáció célja –, hanem ténylegesen kívánatos lesz.

Néha a félelem olyan intenzív lehet, hogy a háziállatoknak gyógyszeres segítségre van szükségük, hogy elkezdhessék az átképzést. A helyzettől és a tünetek intenzitásától függően az állatorvos gyógyszereket írhat fel a félelem csökkentésére és az életminőség javítására.