Tudod, mi az az „elhalványuló cica” szindróma?

A Fading Kitten szindróma az újszülött kiscicákat érintő komoly probléma, amely az elválasztás első néhány hetében alakulhat ki. Segítségül összegyűjtöttünk minden információt az állapot megelőzésére, valamint kezelésére.

Egy újszülött cica gondozása öröm, azonban szívszorító is lehet, ha az úgynevezett „elhalványuló cica” szindrómát (Fading Kitten Syndrome; FKS) tapasztaljuk. Íme, mit kell tudni az állapotról, és hogyan segíthetünk kis kedvencünknek túlélni.

A legfontosabb tudnivalók

Az „elhalványuló cica” szindrómáról akkor beszélünk, ha a cica nem boldogul a születés és az elválasztás közötti időszakban. Az állapot több okból is előfordulhat, beleértve az anyai elhanyagolást, a traumát, a születési rendellenességeket, a parazitákat és a fertőzéseket. A kiscica túlélheti a betegséget, ha a kiváltó okot gyorsan azonosítják és kezelik. Ha jeleket észlelünk, mindenképpen vigyük el állatorvoshoz kedvencünket!

Mit takar ez a szindróma a macska állapotát illetően?

Az elválási időszak körülbelül négy-öt hétig tart, amikor a kis állat leginkább kockázatnak van kitéve. Ez a szindróma általában végzetes, de a tünetek felismerése segíthet megérteni, mikor kell állatorvoshoz fordulni.

A kölyökmacska életének mérföldkövei a következők:

• annak a képességnek a megjelenése, hogy a születést követő harmadik napon átfordul a hátáról;
• annak a képességnek a megjelenése, hogy 2 hetes korában talpra tud állni.

Az „elhalványuló macska” szindróma tünetei a következők:

• állandó hangadások, amelyek szorongást jeleznek (például nyafogás vagy sírás), még etetés után is;
• fokozatosan súlyosbodó letargia;
• étvágytalanság;
• gyenge szopási reflex/az anya nem tud megfelelően szoptatni;
• gyengeség;
• a súly stagnálása;
• erőtlen légzés;
• hányás, hasmenés;
• Orr- és/vagy szemváladékozás;
• sápadt vagy kék íny;
• alacsony testhőmérséklet.

A szindróma okai

A szindrómának több oka is lehet, amelyek a következők:

• problémák a szülés során: az anyai antitestek hiánya (ezek olyan sejtek, amelyek segítenek megvédeni a cica éretlen immunrendszerét);
• bakteriális vagy vírusos fertőzések;
• paraziták;
• születéskor jelen lévő fejlődési rendellenességek: szívproblémák, gyomor-bél rendszeri rendellenességek, agyi rendellenességek, tüdőproblémák, szájpadhasadékok stb.;
• alacsony születési súly;
• sérülés;
• anyai elhanyagolás;
• alultápláltság;
• környezeti tényezők: nem higiénikus körülmények, nem megfelelő környezeti hőmérséklet stb.

A genetika is szerepet játszhat a fading cica szindrómában. Ha egy anyamacska vércsoportja eltér a cicája vércsoportjától, az anyai antitestek megtámadhatják a cica vörösvérsejtjeit, így okozva vérszegénységet. Ezt az állapotot újszülöttkori izoeritrolízisnek nevezik.

Hogyan diagnosztizálják az állapotot?

A fading cica szindróma diagnosztizálásához az állatorvos megvizsgálja az újszülött cicát élete első heteiben. Ez általában rutinszerű, néhány hetente ismétlendő vizsgálat, amíg a kismacskát el nem választják az anyjától. Ha az állatorvos úgy gondolja, hogy a cica nem tudja meglépni a fent említett mérföldköveit – például nem szopik megfelelően (vagy egyáltalán) vagy nem hízik –, diagnosztikai vizsgálatot fog javasolni. Ez a vizsgálat segít kideríteni, hogy van-e konkrét diagnózis arra vonatkozóan, hogy a kölyöknek miért romlik az egészségi állapota.

A diagnosztikai vizsgálatok általában vérvizsgálatot, széklet- és vizeletvizsgálatot, valamint képalkotást (röntgen és/vagy ultrahang) foglalnak magukban. Sajnos előfordul, hogy a rossz prognózis vagy a rossz életminőség miatt nem lehet diagnózist felállítani egy kiscica elhalálozása vagy humánus elaltatása előtt. Ha más felnőtt vagy kölyökmacska is van otthonunkban, az  állatorvos boncolást is javasolhat, ami biztosítja, hogy a többi macskát ne fenyegesse fertőző betegség kialakulása.

A fading cica szindróma kezelése

Az állapot kezelhető lehet, ha a kiváltó ok időben azonosítható, azonban ez sajnos általában nem így van. Például néhány bakteriális fertőzés kezelhető, ha korán észlelik, de egy veleszületett (születéskor jelen lévő) rendellenesség azonban nem. Az „elhalványuló cica” szindróma kezelése támogató ellátást tartalmaz, miközben az állatorvos azon dolgozik, hogy azonosítsa a kiváltó okot.

A támogató kezelés általában a következőket tartalmazza:

• A folyadékok intravénásan (IV) vagy szubkután (bőr alá) adhatók, hogy a cica hidratált maradjon, és ez segítse a test egyéb funkcióinak szabályozását, például az alacsony vérnyomás korrigálását. Cukoroldatot (dextrózt) a vércukorszint fenntartására adhatnak. Mivel a kiscicák szervezete folyamatos fejlődésben van, gyakran nem tudják szabályozni saját vércukorszintjüket. Ha ezt a cukoroldatot az infúziós folyadékhoz vagy szájon át adják be nekik, az segíthet a túlélésben.
• Antimikrobiális szereket, mint például antibiotikumokat vagy vírusellenes gyógyszereket is szoktak adni a bizonyos organizmusok, például baktériumok és egyes vírusok leküzdésére. Ezeket a gyógyszereket szájon át lehet beadni. Azokban az esetekben, amikor a kismacska nem eszik jól, táplálkozási támogatást kap. Általában egy etetőcsövet helyeznek el a cicák orrába vagy közvetlenül a gyomrába, hogy biztosítsák a megfelelő kalóriabevitelt, valamint a vitaminok és ásványi anyagok pótlását, amelyekre szükség van ahhoz, hogy szervezete megerősödjön.
• Oxigéntámogatást is biztosítanak egy orrkanül behelyezésével, vagy egy speciális oxigénketrecbe is helyezhetik az állatot. Az oxigén segít a légzési nehézségekkel küzdő cicának.
• A testhőmérséklet támogatása biztosítja, hogy a kiscica melegen tudjon maradni. A fiatal egyedek nem tudják hatékonyan szabályozni testhőmérsékletüket, ami túl magas (hipertermia) vagy túl alacsony (hipotermia) hőmérsékletet eredményezhet. A hőtartást inkubátorral vagy a cica köré helyezett meleg palackokkal lehet fenntartani. A magas hőmérséklet, láz csökkentésére pedig a mancspárnákra helyezett jeges borogatás segíthet.

A későn megkezdett kezelés a következőket okozhatja:

• alacsony vércukorszint;
• kiszáradás;
• alacsony testhőmérséklet, majd kihűlés.

Azonban sajnos sok kölyköt minden erőfeszítés ellenére sem lehet megmenteni. Az állapot legmagasabb halálozási aránya a macska életének első hetében van. Ha egy kicsi túléli ezt a döntő időszakot, és megerősödik, a hosszú távú kezelés magában foglalja a megfelelő táplálást, az egészségügyi feltételek biztosítását, a megelőző egészségügyi ellátást, valamint a súlygyarapodást biztosító szoros megfigyelést. A gyógyuló cicák hosszú távú kilátásai jók lehetnek, kivéve, ha veleszületett vagy krónikus vírusfertőzés az ok, amely befolyásolja a várható élettartamot.

A szindróma megelőzése

Az „elhalványuló cica” szindróma gyakran nem megelőzhető állapot, azonban ha gondoskodunk arról, hogy anyamacskánk még a szülés előtt megfelelő állatorvosi ellátásban részesüljön, akkor megnő az esélye az egészséges alom születésének. Ennek érdekében a macskának be kell adatni a javasolt védőoltásokat, gondoskodni kell a parazitavédelméről (bolha, kullancs, bélparaziták.)

Fontos, hogy az újszülött macskákat a születést követő három napon belül állatorvoshoz kell vinnünk, hogy a doktor megállapíthassa, egészségesek-e. Ha a cicánkon a betegség jelei mutatkoznak, ne várjunk, hanem azonnal vigyük el egy kivizsgálásra!