13 hátborzongató legenda a cicákról: Angliában évszázadokon át hittek abban, hogy a macskák elszívhatják a csecsemők lélegzetét

Ősidők óta a civilizációk szerte a világon mítoszokat élesztenek föl és éltetnek ezekről az egyedülálló teremtményekről. A macskák szinte minden kultúrában és vallásban felbukkannak; hol angyali, hol ördögi figuraként. Hogy igazak vagy sem ezek a különös és hátborzongató történetek, azt nem tudjuk, de az biztos, hogy ha velünk tartasz a mai rejtélyes utazásra, azt biztosan nem fogod megbánni.

Az erős idegzet semmiképpen sem fog ártani! Az alábbi históriák vetekszenek H. P. Lovecraft és Edgar Allan Poe fantáziájának leglidércesebb zugaival.

1. Elszívják a csecsemők lélegzetét

Angliában évszázadokon keresztül rendületlenül hitték, hogy a macskák hajlamosak bemászni a csecsemők kiságyába, hogy elszívják azok levegőjét, míg a gyermekek megfulladnak. Néhányan úgy tartották, hogy a macskák féltékenységi rohamukban folyamodnak ehhez a kegyetlen bosszúhoz, mások szerint a babák ajkán illatozó tej csábította őket erre az ördögi tettre.

1791-ben az esküdtszék az angliai Plymouthban a halottkém vizsgálata alapján bűnösnek talált egy macskát csecsemőgyilkosságban. Az elkövető állítólag a leírt módszert alkalmazta.

2. Megesznek karácsonyi vacsora gyanánt

Pont azért imádjuk Izlandot, mert olyan szokatlan és képtelen hely nagy világunkban. Nem maradtak alul a macskás mítoszok terén sem; pont, ahogy reméltük. Az izlandiak karácsonyát a vad és félelmetes Jólakötturinn, a Yule Cat árnyékolta be. Ez a vadorzó bajuszos karácsony táján a fagyos vidéken kószálva keresi magának az ennivalót. De ez a hatalmas, vérszomjas macskaszörny nem szemtelen gyerekekre pályázik ezen a boldog családi ünnepen. Olyanokra feni a fogát – legyen az fiatal vagy idős –, aki nem visel szép, új ruhát karácsony estéjén.

A gazdák ezzel a mesével riogatták munkásaikat, hogy így ösztönözzék őket, hogy még az ősz beköszönte előtt befejezzék a gyapjúfeldolgozást és mindenki számára elkészüljön az új, ünnepi öltözet. Eddig csak jót hallottunk az izlandi munkamorálról, de most már nagyon kíváncsiak lennénk, hogy vajon a könyvelőket mivel riogatják a beszámoló közeledtével.

3. Az Ördög segítőiként a fekete halált hozták az emberekre

A középkorban a macskákat és nagyon sok esetben a kutyákat is baljós állatoknak tekintették, akiknek ugyanolyan sötét erejük van, mint a boszorkányoknak és a varázslóknak. A macska harapását mérgezőnek tartották, csakúgy, mint a húsát. És ha valaki belélegzi a leheletét, attól is megfertőződik. (Akkoriban már jelen volt a tuberkolózis.)

Amikor a 14. században a bubópestis végigsöpört az európai kontinensen, egyes régiókban a lakosság 60%-át is elpusztította. Ezért a borzalomért az Ördögöt tették felelőssé, akinek a földi jobbkezei a macskák voltak. Így az emberek, ahogy csak tudták, irtották a macskákat, legfőképp a feketéket. A történet iróniája, hogy a pestist valójában a bolhák terjesztették, melyek a patkányokon éltek. Ha a macsekok életben maradtak volna, valószínűleg a patkányok sem szaporodtak volna annyira el.

4. A japánok szerint a macska szerencsét hoz, de van azért néhány kritérium

A maneki-neko, az integető macska egy ikonikus japán talizmán, amelyről úgy tartják, hogy szerencsét hoz tulajdonosának, ami általában készpénz formájában manifesztálódik. A legenda egészen pontosan úgy szól, hogy egy japán macska egyszer mancsával intett egy úrnak, hogy térjen be a házba, ami így megmentette őt attól, hogy villámcsapás érje. Az úgynevezett teknőctarka mintázatú macskákat is szerencsésnek tartják, különösen a ritkán előforduló kandúrokat.

Egy buddhista hiedelem szerint a sötét szőrű macska aranyat ígér, míg a világos színű macska ezüstöt. Ezt a hozzáállást szeretjük mi! Bármilyen is legyen az a cica, csak jót jelenthet.

5. Olyan álruhás megvetett nők, akik szeretnek az újszülöttekből lakmározni

Nem értjük pontosan az újszülöttek bántalmazása és a macskák gonoszsága körül létrejött rögeszmét, de ezen a ponton már beletörődtünk és igyekszünk csak a tényeket prezentálni.

A zsidó hagyomány szerint Ádám pimasz, de bódítóan gyönyörű első felesége, Lilith említésre kerül Ézsaiás könyvében, mint egy olyan démoni alak a héber folklórból, aki szeret csecsemőket enni. És persze ez a szemtelen és gonosz nőszemély ha akart, macskává tudott változni. Hol volt akkor még a jóságos McGalagony professzor alakja…

6. Élő-lélegző urnák az emberi lelkek számára

A buddhizmus egy bizonyos szektája, amelyet egykor Sziám és Burma egykori királyságaiban gyakoroltak, úgy gondolta, hogy ha meghalnak és életünkben elég szent cselekedetet hajtottak végre, akkor a lelkük egy macskához kerül megőrzésre.

A cicák a lélek számára purgatóriumként szolgáltak, majd amikor a macska is meghalt, a lélek továbbléphetett a Paradicsomba. A szekta sok esetben a Buddha szobrok lábánál alvó macskákat is ábrázolt. Noha Sziámot ma Thaiföldnek hívják, egy különös rituálé még mindig tartja biztos helyét a kalandos múlt ellenére is. Az új thai király koronázása során egy élő macskát ajándékoznak neki arany ékszerekkel feldíszítve. (Természetesen sziámi cicát.) Erre azért van szükség, hogy az öreg király szelleme szemtanúja lehessen a macska szemén keresztül a szertartásnak.

7. A kelta vidéken is kísértenek

A kelták sem úszhatták meg macskás rém nélkül! Az ókori skót és ír folklór szerint egy túlméretezett fekete macska a mellkasán fehér folttal, aki a Cat Sìth névre hallgat, éjszakánként olyan lelkekre les, melyeket ellophatna. Ezért a virrasztásokon és temetéseken, hogy megvédjék a szegény elhunyt lelkét a ravasz Cat Sìthtől, macskamentát helyeznek ki, vagy hangos zenét hallgatnak. Sőt, nem gyújthatnak be a kandallóba ott, ahol a holttest van, hiszen a macskák legendásan szeretik a jó meleget.

Ez a fantomszerű bajszos nem olyan hatalmas, mint a népmesékben előforduló többi macska; körülbelül akkora, mint egy kutya és titokban egy boszorkány, aki képes macskává változni, de csak kilencszer. Az utolsó átalakulás után örökre a macskatestben ragadt. A Cat Sìth azonban nem volt velejéig romlott. A Samhain kelta fesztiválon minden évben tejes csészealjakat hagynak neki a házon kívül, ő pedig cserébe megáldotta a házakat. Ha azonban megfeledkeznél a csészealjnyi tejecskéről, átkozott lennél, és minden tehened teje elapadna. Számunkra elfogadható alkunak tűnik.

8. A britek szerint még koporsót is cipelnek

Mindig is csodáltuk a britek fantáziáját. A macskák királya (King of Cats) című brit mesében egy sírt ásó sekrestyés egyszer csak meglát 9 fekete macskát, akiknek a mellkasán fehér folt van, amint egy miniatűr koporsót cipelnek a vállukon, amin még egy apró korona is helyet kapott. Az egyik macska azt mondja a férfinak: Mondd meg Tommy Tildrumnak, hogy Timmy Toldrum meghalt. A megdöbbent férfi hazatér feleségéhez, és közvetíti a hírt, miközben macskájuk eszeveszett nyávogással szakítja meg történetét. A pár figyelmen kívül hagyja a cicust, és a nyávogás közepette folytatják a megbeszélést a furcsa eseményről. Végül a férfi a végén megkérdezi a feleségét, hogy tudja-e, ki az a Tommy Tildrum, hogy elmondhassa neki, hogy Timmy meghalt. Mire a macsek angolul felkiált: Micsoda? Az öreg Tim meghalt? Akkor én vagyok a macskák királya! Ekkor a cica – akit Öreg Tomnak hívnak – felmászik a kéményen, és soha többé nem látják.

9. Még az időjárást is meg tudják jósolni

Az angolok azt mondják, hogy ha egy macska a függönyöket vagy a szőnyegeket karmolja, akkor szeles idő várható. A walesiek pedig úgy tartják, hogy ha a macska pupillája kiszélesedik, eső közeleg. Ha a cica szorgalmasan mossa a fülét, az is esőt jelez, de akkor is eső várható, ha az állat folyamatosan kitekintget az ablakon. Sőt, ezt nem fogod kitalálni, de akkor is eső lesz, ha a macska úgy alszik, hogy mind a négy mancsát maga alá húzza; a hanyatt fekvő cicus viszont zivatart jelez. A britek és az ő időjárásmániájuk… Végeredmény leszűrhetjük, hogy a macska bármit is csinál, esni fog. Így nagyot nem lehet tévedni.

10. A tengerben is élnek, ahol viharokat szítanak

A Brit-szigeteken a babonás halászok mindig visszadobnak egy kis halat a tengerbe „a macska kedvéért”. Ez a mitikus cicus egy nő volt, aki „többet tudott, mint egy kereszténynek illet volna”, más néven boszorkány volt. Egy napon a vőlegényével, egy halásszal vitorlázott. Útközben megátkozta az egész flottát azzal, hogy vihart szított a hajó tönkretételére. Igazi elvetemült női bosszú volt ez, amiért a legénység tagjai szerencsétlennek tartották, amiért egy nő is utazik a fedélzeten és azt akarták, hogy a vízbe fulladjon. Négyszemű macskává változott, aki azóta is az óceánban kísért. A halászok a mai napig is dobnak neki egy falat ételt, hogy megnyugtassák.

11. Szőrös szemölccsel sújtják a születendő gyermekeket

Európa néhány különböző részén meggondolatlannak tartották, hogy egy terhes nő felemeljen egy macskát, vagy hagyja az ölében aludni. Portugáliában azt mondták, hogy a macska egy szőrös szemölccsel vagy anyajeggyel sújtja a babát; míg Angliában az a hit járta, hogy a baba macska alakú anyajeggyel vagy egy macska arcával fog megszületni. Mi személy szerint jobban aggódnák a toxoplazmózis miatt…

12. A Sátán kis kegyencei

A középkori emberek szentül hitték, hogy a macskák az Ördög személyes csatlósai és a szellemeket a pokolba szállítják. Erről jut eszünkbe az egyik legkedvesebb könyvünk, A Mester és Margarita is, ahol Behemótnak nagyon hasonló szerepet szánt az író, Mihail Bulgakov.

A macska farkának hegyén lévő három szőrről azt mondták, hogy „az ördög szőrszálai”, amelyek arra kényszerítik a cicákat, hogy egész éjjel fennmaradjanak, amikor minden jó kereszténynek aludnia kellene. Valahol Európában úgy gondolták, hogy a szederszezon végén született cicák különösen vadak voltak, mert amikor a Sátánt nyár végén kidobták a mennyből, az szederben landolt, így huncutsággal itatta át a cicusok lelkét.

Eközben északon minden norvég erdei macskát vagy tündérnek vagy álruhás goblinnak gondolnak. Hogy melyik, azt meg lehet állapítani, ha a szemükbe nézünk. Azt mondják, hogy a macska szemei ablakok a tündérvilágra vagy a koboldvilágra, és ha átnézel rajtuk, láthatod a mágikus birodalmukat.

13. És mindezek tetejében még isznak is!

Körülbelül egy évszázaddal ezelőtt egy észak-mexikói városban egy élő és lélegző macska alakú kaktuszt írtak le; szőre helyén tüskékkel és két éles pengével a mellső lábai helyett. A kaktuszmacska körbejárt a termőterületeken, ahol késmancsaival az igazi kaktuszok tövét vagdosta, hogy a tejes nedv összegyűljön és pulque érlelődjön belőle. Pontosan 80 kaktusszal számolt le egyszerre, majd a munka végeztével a lény visszatért a kiindulási pontjára, berúgott az erjesztett italtól, és ilyen állapotban körbejárta a környéket, bajt okozva ezzel a helyieknek.