6 érdekesség a halászmacskáról: még úszóhártyája is van
2024. október 18 - Képek: Getty Images Hungary
2024. október 18 - Képek: Getty Images Hungary
Talán a víz az, ahol a legkevésbé számítanál egy macskára, a halászmacska azonban csak itt érzi magát igazán elemében!
Dél- és Délkelet-Ázsiában, folyók, patakok, holtágak mentén, mangrove mocsarak közelében él a halászmacska, aki 2016 óta a Vörös Listán sebezhetőként szerepel. A csökkenő populációt egyre jobban fenyegeti a természetes élőhelyének pusztulása; a mangrove mocsarak több mint 35%-a már kiszáradt. Arról nem is beszélve, hogy ezen területek fölött is átveszi az ember az irányítást; kell a hely a kiépülő infrastruktúrának és a mezőgazdaság is egyre több területet sajátít ki magának. Aztán persze neki is szenvednie kell a szépsége miatt: számos egyedet fognak be, hogy bundájukat értékesítsék vagy egzotikus kedvencként adják őket tovább.
Mivel ezek a macskák igyekeznek annyira rejtőzködni, amennyire csak lehet, sokan azzal sincsenek tisztában, hogy pontosan milyen állatokról is van szó. A Fishingcat Conservacy nevű szervezet Indiában és Srí Lankán azért dolgozik, hogy megismertessék a halászmacskát a gyerekekkel, akik később is tisztelik és megbecsülik majd ezt a különleges vadmacskát.
Sőt, a helyi halászoknak eszközöket is biztosítanak, hogy eredményesebben tudják megszerezni a megélhetésükhöz szükséges halat és rákot, így nem érzik konkurenciának a halászmacskát, és így nem pusztítják el.
A szárazföldön vadászó konkurens ragadozók miatt ez a kistestű vadmacskák között viszonylag nagynak számító fajta (körülbelül kétszer akkora, mint egy házi macska) kénytelen volt új lehetőségek után nézni, ha túl akart élni. A testfelépítésük ugyan tagadhatatlanul macskás, mégsem a hagyományos értelemben. Rövid lábaik vannak, testük zömökebb, mellkasuk mély, farkuk szintén rövid és vaskos. Ez lehetővé teszi számukra, hogy nagyobb halakkal is könnyedén elbánjanak.
Azonban hiába specializálódtak halakra, szinte mindent elfognak a víz közelében, ha a szükség úgy hozza. Akár még kacsákra is vadásznak.
Ők is lesből támadnak, csendesen lopakodnak a vízpartok mentén. Bajuszuk, vagyis a vibrisszáik segítségével mérik fel a zavaros vízben is a hal helyzetét, ami által könnyen meg tudják határozni, hogy hová és milyen mélyen kell lecsapniuk. Fejjel merülnek el a vízben; mellső lábaik ujjai között úszóhártyák feszülnek, ami lehetővé teszi számukra a hatékonyabb irányítást. Hosszabb távok leúszására is képesek, akár a víz alatt is.
A halászmacskák magányos életet élnek, fajtársaikkal csak akkor kereszteződik az útjuk, amikor párzási szezon van. Az alomban általában 2-3 kölyök születik, akiket 1 hónapos korukban a mamájuk már elkezd tanítgatni a vadászat csínjára-bínjára, de majd csak 6 hónapos korukban válnak le az anyjukról.
A genetikai vizsgálatok szerint valamikor 4.25 és 0.02 millió évvel ezelőtt vált külön a két faj. A leopárdmacskát a becslések szerint 5000 évvel ezelőtt Kínában kezdték el háziasítani. A bengáli hibrid fajta kitenyésztéséhez használták fel.
Érdekes módon a halászmacskák nem krepuszkuláris állatok, mint általában a macskafélék. Ők nem napnyugtakor és napkeltekor vadásznak, hanem az éjszaka leple alatt.
Kövess minket!
Kapcsolódó cikkek