Mi történne az emberekkel, ha a macskák egyszer csak eltűnnének a Földről?

Ha az emberek eltűnnének a világból, biztosak vagyunk benne, hogy a macskák hullatnának néhány könnycseppet és valószínűleg egy kis szentélyt is fenntartanának, ahol leróhatják a tiszteletüket az ügyetlen, szőrtelen, de rendkívül szerető és gondoskodó emberek iránt. Ám erős és független lényként élnék tovább az életüket, miközben azon dolgoznának, hogy azt minél gondtalanabb formában tehessék.

De vajon a macskák eltűnésének milyen hatása lenne az emberekre? Naiv vagy, ha azt gondolod, minden maradna a régiben. A tudomány segítségével kerestük a választ.

A dolgok nagyon rosszra fordulnának nélkülük – nagyon gyorsan

A napsütötte fénypászmákban heverésző, a kakaós csiga zacskóját erőszakkal felbontó, a kanapé lábát karmolászó, az éjjel a gazdi mellkasán dagasztó, vagy a konyhapultra folyton felugráló macskák közel sem keltik a nélkülözhetetlen háziállatok látszatát. Sőt, még a hasznosét sem. A tudósok azonban meggyőződéssel állítják, hogy ha a macskák valami szörnyű véletlen folytán eltűnnének a Földről – mondjuk mert értük jönne az űrhajó és visszavinné őket a saját bolygójukra –, kedves kis lakóhelyünk nagyon hamar nagyon nagy gondban lenne.

Cirmos barátaink ugyan nagyon ügyesen rájátszanak arra az öntelt ideára, hogy a segítségünktől és az általunk szolgáltatott tápláléktól függenek, ám Alan Beck állatorvos professzor, a Purdue Egyetem Ember-Állat Kapcsolódási Központjának igazgatója szerint a macskák a hatékony ragadozó lét szakértői, rendkívüli módon alkalmazkodni képes vadászati magatartással. „Ezek a lények a kistestű állatok között rendkívül jelentős ragadozók. Szinte teljesen magányos fajként is túlélhetnek amikor a zsákmány ritka. Mindeközben pedig kivirágoznak, ha bőséges a zsákmány” – nyilatkozta a professzor.

És pontosan ez az oka annak, amiért hatalmas űrt hagynának a földi létben. A macskák létfontosságúak a kártevők irtásában. És a létfontosságút ne csak úgy könnyedén, holmi töltelékszóként olvasd. A rágcsálók megdézsmálnák a gabona és élelmiszerkészleteket, amik az emberek étkezését biztosítják. Ám ezzel alattomos munkálkodásuknak még nem lenne vége! Nem elég, hogy megennék a gabona nagy részét, a maradékot be is szennyeznék az általuk terjesztett betegségekkel. Az ugyanis érintkezne közvetlenül velük és az ürülékükkel is. Tehát oda lyukadunk ki, hogy ugyan etetjük a macskákat, ám nélkülük nem is lenne mit enni adnunk nekik.

A macskák eltűnésének hatása az emberekre nézve: az éremnek mindig két oldala van

Abban a témában, hogy a macskák nélkül a rágcsálópopulációk milyen mértékben növekednének, több tanulmány is született. Egy 1997-ben, Nagy-Britanniában készült értekezés megállapította, hogy egy átlagos házi macska 6 hónap alatt több mint 11 levadászott állatot hoz haza (ide értve az egereket, madarakat, békákat és még sok minden mást.) Ez azt jelentette, hogy Nagy-Britanniában a 9 millió macska együttesen közel 200 millió vadon élő állatot ölt meg abban az évben. Nem számítva ide azokat, amelyeket nem mutattak be a gazdinak. (Itthon is több millió macskával kellene elvégezni a számítás; a kóbor és elvadult állatok miatt pontos számot sajnos nem tudunk mondani.)

Egy új-zélandi szigeten 1894-ben a világítótorony őrének cicája, Tibbles olyan serényen tevékenykedett, hogy egymaga tehető felelőssé egy madárfaj, a Stephens-szigeti álfakusz kihalásáért. Tehát a hatékony vadászösztönnek megvan a negatív oldala is, amiről itt írtunk bővebben. De tudod, hogy van ez: nincs fény árnyék nélkül.

Térjünk vissza még egy kicsit a rágcsálókra

Ha a rágcsálópopuláció megnövekedne a Földön, az ökológiai hatások sorozatát váltaná ki. Ugyanezen az új-zélandi szigeten a tudósok például megfigyelték, hogy a macskák hiányában a patkányok számának növekedésével csökkent azoknak a tengeri madaraknak a populációja, amelyek tojásait a patkányok rendszeresen megdézsmálták. Ebből kifolyólag ha a világon élő mintegy feltehetőleg 220 millió házi macska mind visszautazna a bolygójára vagy az örök vadászmezőkre távozna, a tengeri madarak populációja valószínűleg világszerte csökkenne. Mindeközben a patkányokat zsákmányoló egyéb ragadozók populációja várhatóan növekedne. Elképesztő, hogy milyen finoman hangolt egyensúlyban élünk. Minden mindenre hatással van.

És persze ne feledkezzünk meg arról az érzelmi veszteségről sem, amelyet a macskák tömeges elvesztése okozna az emberi faj számára! Nélkülük olyan lenne az élet, akár ölelés, pizza, jó zene vagy nyáresti, tücsökzene melletti mély beszélgetések nélkül; továbbra is élhető maradna, de a varázsa erőse megfakulna.