Itt a bizonyíték, hogy az állatkínzók emberekre is veszélyesek lehetnek

A címet olvasva talán vannak, akik tudják, hogy mire gondolunk, mások a homlokukat ráncolva azon gondolkodnak, hogy vajon egy újabb kattintásvadász cikknek esnek-e áldozatul, míg megint mások izgalommal kattintanak, hogy esetleg megtudnak-e valami újat, valami meghökkentőt. Mi egy dolgot tudunk biztosan, méghozzá azt, hogy erről a témáról beszélni kell!

Az állatkínzás jelenségéről és annak a pszichológia területén történő értelmezéséről lesz ma szó. Megtudjuk, kik követnek el ilyen tetteket, mi lehet mögötte a motiváció, és milyen hatással van ez a társadalmunkra.

Az állatkínzás a pszichológia szemével

Az állatkínzás mögött számos különböző ok állhat. Ha gyermekkorban gyújtogatással és ágyba vizeléssel társul, azt a pszichológiában „gyilkos hármasnak” nevezik. A kutatások arra engednek következtetni, hogy az ilyen személy nagyobb valószínűséggel fog felnőtt korában emberölést elkövetni.

Vannak olyanok, akik számára szexuális kielégülést hoz egy állat megkínzása és megölése, ezt zooszadizmusnak nevezi a szakirodalom. Erre az esetre remek példát láthatunk Csáth Géza Az anyagyilkosság című novellájában, melyben a Witman fiúk több állatot is halálra kínoznak, majd a történet tetőpontján az édesanyjukat is megölik. Csáth Géza orvos és pszichiáter volt, így nem is csoda, hogy ilyen akkurátus kórképet volt képes a szemünk elé tárni a magyar nyelv eszközeinek segítségével.

Az állatkínzás mögött állhatnak különböző pszichés zavarok, tudatmódosítószerek használata, de szó lehet a legkézenfekvőbb magyarázatról is, mégpedig arról, hogy az illető egész egyszerűen pszichopata.

A megnyúzott macska tragédiája

A május elején, Zalaegerszegen történt eset azóta sem hagy bennünket nyugodni. Az állat fél testéről lenyúzták a bőrt, majd egy forgalmas helyen kitették az utcára, hogy aki arra halad, az mindenképpen lássa. A cica még élt, amikor az állatvédők orvoshoz rohantak vele, ám az életét már nem tudták megmenteni. Többen úgy vélték, hogy a macska gázolás áldozata lehetett, de az orvos erre rácáfolt: egyértelműen láthatók voltak a vágások nyomai.

És ez csak egyetlen a számos eset közül! A munkánknak köszönhetően ugyanis rendszeresen böngésszük a kutyás-macskás híreket, valamint az állatvédő szervezetek posztjait. Többekből egyértelműen látható, hogy a hanyagság, a szerhasználat vagy a tudatlanság vezet a tragédiához. Ezek sem kevésbé borzalmasak, de ami ezzel a macskával történt, az a szokottnál is jobban borzolja a hátunkon a szőrt. Hiszen ahogy már az előbb is mondtuk, a macskát miután megkínozták, szándékosan közszemlére tették, akárcsak egy borzalmas trófeát. (Egyébként hiába a 800 ezer forintos nyomravezetői díj, úgy tudjuk, azóta sem akadtak rá a tettesre/tettesekre.)

Don’t F**k with Cats

– azaz magyarul Ne szórakozz a macskákkal: Vadászat az internetes gyilkosra. A Netflixes dokumentumsorozatot mindenképpen ajánljuk, de csak az erősebb idegzetűeknek!

Luka Magnotta története 2012-ben azzal indult, hogy olyan videókat töltött fel az internetre, melyben macskákat kínzott meg. Egy kisebb csapat internethasználó hajtóvadászatot indított ellene, és igyekezett mindet megtenni azért civilként, hogy ilyen még egyszer ne történhessen meg. Ugyanis világos volt, hogy a feltöltött videók provokációként szolgáltak. Kapcsolatba léptek a rendőrséggel is, akiknek elmondták, hogy úgy érzik, ez csak a kezdet. Attól tartanak, hogy előbb vagy utóbb, de embert fog ölni a macskagyilkos. Sajnos igazuk is lett, az áldozat az akkor 34 éves Jun Lin volt, aki Kínából érkezett Kanadában, hogy tanuljon és biztosítsa a családja megélhetését.

Csoda hát, hogy párhuzamot vonunk a Zalaegerszegen történt esettel?!

Az empátia és az állatkínzás összefüggése

„Általánosságban elmondható, hogy az eddigi kutatások erős kapcsolatot találtak az állatokkal való rossz bánásmód és az emberekkel szemben elkövetett bűncselekmények között. Demográfiai szempontból a férfiak, valamint az alacsonyabb iskolázottsággal rendelkezők gyakrabban bántalmazzák az állatokat.

– olvasható Kiss Anna klinikai szakpszichológus honlapján.

A cikkben kitér egy nagyon érdekes amerikai kutatásra is, melyből kitűnik, hogy az antiszociális viselkedés az ilyen személyek esetében gyakoribb volt. Legyen szó rablásról, zaklatásról, gyújtogatásról vagy fenyegetésről, de nagy százalékuknál megfigyeltek alkohol- és nikotinfüggőséget, játékszenvedélyt, gyerekkori magatartászavarokat, hisztrionikus személyiségzavart valamint OCD-t is.

„Bár a kutatás rendelkezik limitációkkal, mégis az eredmények alapján feltételezhetjük, hogy az állatkínzás és az impulzuskontroll zavarok összefonódnak. Az empátia csökkent volta, hiánya válasz lehet a kérdésre. Önmagában azonban a csökkent empátiás készség még nem eredményez feltétlenül állat- vagy emberellenes cselekedeteket. Az eddigi kutatási eredmények alapján elmondható, hogy nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy az empátia hiánya kizárólagos magyarázó tényező lehetne az élőlények ellen elkövetett erőszakos cselekedetek esetében, de egy tényező a sok közül. Az empátia sokoldalú konstrukció, ezért nem érdemes elszigetelt magyarázó változóként kezelni.” – fejtette ki Kiss Anna.

Az állatvédők álláspontja

Szerencsére az állatvédők, az állatvédelmi szervezetek és az állatvédelmi szakjogászok kitartó munkájának köszönhetően az állatkínzás büntethető Magyarországon, és egyre nagyobb teret kap a témával kapcsolatos figyelemfelhívás és tájékoztatás is. Ahogy azonban a fentiekből is egyértelműen kitűnik, az állatkínzás nemcsak a megkínzott állatokra van hatással, hanem a társadalomra és benne az egyénekre is. Merthogy nagy százalékban olyanok követik el ezeket a bűncselekményeket, akik ránk is veszélyesek lehetnek. Tehát az állatkínzás nemcsak az állatvédelem vagy a pszichológia dolga, hanem mindannyiunké!

Többek között ezért is kérünk arra, hogy járj nyitott szemmel! Itt írtunk már arról, hogy mit tehetsz, ha azt látod, hogy valaki rosszul bánik az állatával, a Közös ügyünk az állatvédelem Alapítvány platformjain pedig egyéb nagyon hasznos információkra lelhetsz a témában.