9 rövid érdekesség az amerikai csonkafarkú macskáról
2024. augusztus 20 - Képek: Getty Images Hungary
2024. augusztus 20 - Képek: Getty Images Hungary
Amikor a cicákra gondolunk, általában az elképzelt kép részét képezi hosszú farkincájuk. Az amerikai csonkafarkú esetében viszont érdemes rugalmasnak lenni ezzel a részlettel kapcsolatban.
A cicák farka fontos szerepet tölt be az életükben, például az egyensúlyozásban is segíti őket. Ez a testrész az amerikai csonkafarkúaknál – a nevüket nem meghazudtolva – viszont hiányos. Ez azonban nem veti vissza őket, kíváncsiságuk változatlan marad, sőt, jellemükre sem lehet panaszt tenni. Kedves és barátságos cicák, akik mindenre kész társként vesznek részt gazdájuk mindennapjaiban. Íme 9 érdekesség erről a különleges fajtáról.
Bónusz érdekesség, hogy általában könnyedén pórázhoz szoktathatók, és örömmel kísérik el gazdájukat sétálni.:
Az amerikai csonkafarkút elsőként a Nemzetközi Macskaszövetség ismerte el 2002-ben. Azóta, bár egyre többen ismerik és szeretik a fajtát, még mindig kifejezetten ritka, és szülőhazájában több száz dollárért lehet hozzájutni egy-egy példányhoz, sőt, vannak egyedek, akiknek ára az 1000 dollárt is eléri.
Farkuk általában 1-4 inch, ami körülbelül 2,4 cm-10,16 centimétert jelent. Számos kutyafajtával ellentétben az amerikai csonkafarkú farkincája nem azért ilyen rövid, mert kölyökkorában csonkítják. A kis „bobtail” egy természetesen előforduló genetikai mutáció eredménye.
Az amerikai csonkafarkú eredetét általában egy amerikai párhoz vezetik vissza, akik Arizonában járva találtak egy csonka farkú cicát, és befogadták, később pedig tenyésztésbe kezdtek vele. Így valójában nem tudták, hogy milyen cica került a kezeik közé, a vadóc megjelenése, és a rövid farka miatt pedig elterjedt az a városi legenda, hogy egy hiúz és egy házi cica keveréke volt. Ezt semmi nem támasztja alá, bár néhány cica tényleg úgy néz ki, mintha közelebb állna a hiúzokhoz, mint a házi cicákhoz.
Kiváló, nyugodt temperamentuma, és barátságos jelleme miatt gyakran terápiás cicaként alkalmazzák, például idősek otthonában.
Az amerikai csonkafarkú hosszas várakozás után éri el a felnőtt kort, legalábbis ami a fizikai fejlettségét illeti. A fajta esetében általában a 3 éves kor jelenti a fordulópontot.
Az amerikai csonkafarkú tenyésztése nem volt olyan egyszerű, hiszen nem két adott fajta keresztezéséből jött létre a rövid farkú bajszos, hanem sok-sok próbálkozás és fejlesztgetés eredménye. Az amerikai csonkafarkú cicák közvetlen elődjének Yodie-t tartják, aki a fenti történetben a talált cica szerepében tetszelgett. Egyfelől az ő leszármazottjait is keresztezték különböző fajtájú macskákkal. Másfelől viszont a ’80-as években a macskatenyésztők egy csapata is belekezdett a csonkafarkúak tenyésztésébe, egy kicsit más megközelítéssel. Ők ugyanis a pedigrére fittyet hányva Amerika minden szegletéből gyűjtötték a rövid farkú házi cicákat, illetve elvadult macskákat, és velük hozták létre a ma is ismert bobtail második prototípusát. Ezután rövidesen felhagytak az elvadult cicák „felhasználásával”.
Egy átlagos macska 150-180 cm magasra képes felugrani, bár természetesen vannak ennél jobban teljesítő cicák is. Az amerikai csonkafarkú átlagosan ennek a felső határértéke körül, leginkább fölötte mozog. Ugyan nincs megemlítve a legmagasabbra ugró macskafajták között (bár az is lehet, hogy nem vizsgálták), teljesítménye mindenképpen figyelemre méltó.
Nemrég beszéltünk arról, hogy a macskák általában miért csóválják a farkukat, illetve, hogy az ő testbeszédük értelmezésénél nem érdemes egyedül a kutyákból kiindulni. Ám ennek valamennyire ellentmond az amerikai csonkafarkú, aki akkor is csóválja a farkát, amikor boldog.
Kedves, vidám, barátságos és nyitott természete miatt az amerikai csonkafarkú elnyerte a macskavilág golden retrivere címet.
Ha szeretnél többet megtudni erről a különleges fajtáról, akkor olvasd el fajtaleírásunkat. Abban az esetben pedig, ha más csonka farkú cicákról szeretnél olvasni, szeretnénk figyelmedbe ajánlani ezt a cikkünket.
Kövess minket!
Kapcsolódó cikkek