A 4 amerikai macskafajta: kivételes cicák, akik szinte bármihez képesek alkalmazkodni

Hogy máris pontosítsuk a címet, ma csupán azt a 4 fajtát hoztuk el nektek, amelyeknek a nevében is benne van az amerikai szó. Ennek egyszerű oka, hogy az nemzethez rengeteg macskafajta kitenyésztése és tökéletesítése kapcsolódik, így az összes egy cikkben történő kielemzése még a legnagyobb macskarajongókat is megizzasztaná.

Lássuk máris, hogy mit érdemes tudni az amerikai macskafajták történelméről és jelleméről.

1.) Amerikai csonkafarkú

Az amerikai csonkafarkú természetes szelekció révén fejlődött ki, a fajta alapállománya csonka farkú elvadult cicákból állt. Tapasztalt tenyésztők az Egyesült Államok minden részéről hoztak el rövid farkú példányokat, hogy együtt dolgozva megalkossák a ma ismert fajtát. Lenyűgöző módon ezek a cicák nagyon hasonlítanak egymáshoz külső és belső jegyeiket tekintve is, pedig nincs ismert közös örökségük, hiszen sok esetben egymástól több ezer kilométer távolságra fejlődtek ki. Érdekesség továbbá, hogy a tenyésztés során egyáltalán nem használtak törzskönyvezett, fajtatiszta macskákat.

Talán ennek is köszönhető, hogy kifejezetten erős és egészséges fajta, nincs ismert genetikai betegsége. Külsejében is a vad ősöket testesíti meg. Egy nagyon laza természetű, játékos, mozgékony, melegszívű macska az amerikai csonkafarkú. A családjához mélyen kötődik, könnyen tanul, és nagyon élvez minden közös tevékenységet, de főleg a játékot minden mennyiségben.

2.) Amerikai drótszőrű

Az amerikai drótszőrű kialakulása egy spontán, természetes mutációhoz köthető. 1966-ban New York államban egy farmmacskának az almában vettek észre drótszőrű cicákat. Bár az ilyen jellegű mutációk nem gyakoriak, a jelenségre számos példa van a történelem során. Ami a fajtával kapcsolatban érdekesség, hogy azóta sem jelentettek hasonlót egyetlen más országban sem. Eleinte azon az elven voltak, hogy miután amerikai cicáknál jelentkezik ez a különleges tulajdonság, az amerikai rövidszőrű standardját lehet rájuk is alkalmazni. A későbbiekben azonban a szőrzet mellett olyan tulajdonságok is felbukkantak, melyeket érdemesnek tartottak a megőrzésre; ilyen például a magasan elhelyezkedő pofacsont. Emiatt megszületett a fajta saját standardja.

Ahogyan például a perzsák szőrét tekintve is többféle textúra létezik, úgy ez igaz a drótszőrűekre is. Hogy milyen lesz a bunda, azt természetesen a szülők szőrzete befolyásolja leginkább. Mivel egy domináns mutációról van szó, a kiscicák körülbelül fele lesz drótos születéskor; ideális esetben a teljes bunda ilyen, valamint a bajuszszálak is.

Az amerikai drótszőrű kedves, csendes, könnyen alkalmazkodik. Egy igazán szeretetteljes cicát ismerhetünk meg a személyében, aki imád játszani, mókázni. A vendégekkel is barátságos, nagyon kiegyensúlyozott teremtés. Igen szociális természet, de fontos, hogy adjunk neki lehetőséget a békés elvonulásra is. Ha ezt tudjuk biztosítani, szinte bármilyen háztartásba könnyen beilleszthető.

3.) Amerikai görbefülű

1981-ben egy forró júniusi napon egy kóbor, hosszú szőrű, fekete, vicces fülű nőstény macska egy kis eleséget kért Joe és Grace Rugától, a kaliforniai Lakewoodban. A kémia olyannyira megvolt köztük, hogy a cica, Shulamith azonnal családtaggá is vált. 6 hónappal később egy alomnyi kölyköt hozott a világra, és megindult a vita a görbe fülek genetikáját illetően. 1983-ban megkezdődött a szelektív tenyésztés, és létrejött az amerikai görbefülű a tenyésztők óvó tekintetével kísérve. A folyamat során az is kiderült, hogy a fül behajlását okozó gén autoszomális domináns, ami azt jelenti, hogy bármely macska, amelyik rendelkezik a gén egy példányával, birtokában lesz a tulajdonságnak. (Ennek értelmében tenyészthetők más fajtákkal, ami biztosítja a genetikai sokféleséget.) Az 1989 kielemzett keresztezések során azt is sikerült bebizonyítani, hogy a fajta egészséges, ami megadta a zöld jelzést ennek a kiemelkedő temperamentummal rendelkező cicának.

Az amerikai görbefülű ugyanis egy rendkívül kedves, gyengéd, emberközpontú cica, aki nemcsak elviseli, de kimondottan szereti a gyerekeket is. Kíváncsi és okos, imádja megfigyelni a családját. Jellemző rá, hogy idősebb korában is megőrzi frissességét, fiatalosságát. Híresen könnyen alkalmazkodik, így szinte bármilyen háztartásba beilleszthető. A magányt azonban nehezen viseli, így erre kiemelt figyelmet kell fordítani.

4.) Amerika rövidszőrű

Az amerikai rövidszőrű azon emberek macskáinak a leszármazottja, akik Európából Észak-Amerikába települtek. Ezek a cicák nemcsak szépek voltak, de tehetséges egerészek is. A 19. század végén érdeklődés mutatkozott ezen dolgozó macskák célzott tenyésztése iránt. Egy barna cirmos amerikai rövidszőrűt be is mutattak 1896-ban megrendezett, második éves macskakiállításon a Madison Square Gardenben, és megvételre is kínáltak 2500 dollárért. A CFA úgy döntött, hogy hivatalosan is elismeri a fajtát 1906-ban az első öt törzskönyvezett fajtája egyikeként. A tenyésztők az évek során a legkiválóbb egyedek segítségével tettek meg mindent azért, hogy megőrizzék az ősi macskák felépítését úgy, hogy közben finomítsák a jellegzetes arcot, a gyönyörű mintát és árnyalatokat, valamint a könnyed természetet.

A sokak által csak viszkász cicaként emlegetett fajta nem hazudtolja meg a munkásosztályból eredő gyökereit; aktív, agilis, ügyes és intelligens. Kifejezetten magabiztos, szereti és értékeli az emberek társaságát, akkor sem fúj visszavonulót, ha vendégek érkeznek. Szeretetreméltó jellem, aki nagyra értékeli, ha a gazdival lehet, de sosem követelőzik, erőszakoskodik. Könnyedén alkalmazkodik a legtöbb körülményhez, így szinte bárki számára kiváló választás lehet. Akár gyerekek, akár más háziállatok mellett is jól érzi magát az amerikai rövidszőrű.