Bengáli: félig vakmerő vadmacska, félig szeretetteljes házi kedvenc

Vad külsejével és bátor, tettrekész jellemével le sem tagadhatná felmenőit. A bengáli ugyanis a leopárdmacska és a házimacska kereszteződéséből jött létre. Mire kell figyelni egy ilyen cicánál?

Az ún. hibrid fajták kissé visszás megítélése abból fakad, hogy sokak szerint ez durva beavatkozás a természet rendjébe, habár emberi beavatkozás nélkül is előfordulhatnak efféle keveredések. Az 1950-es-70-es években tudósok hibrid macskákon akarták tesztelni, hogy a FELV, azaz a macskaleukózis esetükben is olyan fertőző és halálos-e, mint a házi cicáknál. Ehhez bengáli törpemacskákat, vagyis ázsiai leopárdmacskákat kereszteztek domesztikált házimacskákkal. A laborokból aztán továbbadták a cicákat civileknek, mikor már nem volt rájuk szükség. Az embereknek pedig nagyon megtetszett az ötlet, hogy otthon egy mini leopárdjuk lehessen…

Félig vad, félig házi

Az első modern bengáli Jean Mill tenyésztő és környezetvédő nevéhez köthető, aki az 1960-as években kezdett el velük foglalkozni. De már az 1800-as években is megfigyeltek a véletlen folytán, emberi beavatkozás nélkül kialakult egyedeket. A háziasítottnak minősíthető bengálik az 1980-as években születtek meg Millnél, aki egyébként elkötelezett híve volt a leopárdmacskáknak, akiket az orvvadászat fenyegetett. A faj megmentésének sikerrevitele motiválta arra, hogy létrehozza a bengálit. Úgy vélte, ha keresztezi a leopárdmacskát cicákkal, megvédheti őket az orvvadászattól. Tenyésztésének két indoka volt: ha az emberek vásárolhatnának egy vad leopárdnak látszó macskát, akkor a valódi ázsiai leopárdmacska anyákat nem ölnék meg a vadonban a prémükért; és a kölyköket nem vitték el az utánuk ácsingózó vevőknek. Jean 1961-ben egy kisállatkereskedésből vásárolt egy leopárdmacskát, akit keresztezett egy fekete házimacskával. Két kiscicájuk született, köztük egy KinKin nevű nőstény, akit később visszakeresztezett házimacska apjával.

Kutatók is vizsgálták őket

A vadmacska-házimacska keresztezés nem csupán azért jött létre, hogy az emberek mini leopárdokat tarthassanak otthonaikban. Tudósok az ötvenes években felfedezték, hogy a Prionailurus bengalensis, vagyis a bengáli törpemacska immunis a cicák egyik halálos és rendkívül fertőző betegségére, a macskaleukózisra. A kutatók vizsgálták a betegség öröklődési hajlamát, ám később rájöttek, hogy a hibridek is ugyanúgy hajlamosak lehetnek a kórra. Sőt, egyes utódok terméketlenné váltak, és a házimacskáknál hatásos vakcinák egy része nem hatásos a vad ősökhöz közeli vérvonalú egyedeknél. Amikor a tudósok kudarcot vallottak, a hibrideket civil macskabarátoknak adták.

Vad származásuk miatt a bengálik esetében meghatározott, hanyadik generáció számít házimacskának. F1 névvel illetik azt a vérvonalat, aki a vad és házi ősök első leszármazottja. Ezután következnek az F2, F3 és F4 almok. Ahhoz, hogy egy macska bengáliként részt vehessen bizonyos versenyeken, F4 generációnak kell lennie. Manapság már ezeknek a cicáknak a felmenői kizárólag bengálik, nem vad ősök. A korábbi vérvonalak még vadnak számítanak (országonként változik, pontosan melyik generáció hivatalosan háziasított, F4, F5 vagy F6), tartásuk csak az adott ország vadvédelmi törvényének betartásával lehetséges. A TICA (The International Cat Association) 1983-ban ismerte el hivatalosan is fajtaként.

Milyen cica a bengáli?

A bengáli vad külseje ellenére egy szelíd, szeretetteljes, de rendkívül aktív és intelligens macska. Bátor, kíváncsi, vakmerő és energikus, nem egy tipikus ölmacska, de természetesen a kényeztetést sem veti meg. Nagyon fontos számára, hogy sok játéka legyen, mentálisan és fizikálisan is stimulálhassa magát. Szeret tanulni, így akár trükköket is megtaníthat neki gazdája. Nem félős, így a kutyáktól sem riad vissza, és cselesen kitér a kisebb gyerekek ügyetlen mozdulatai elől.

Ennek a fajtának sok fizikai és mentális aktivitásra van szüksége. Mivel rendkívül intelligens és energikus, nagyon fontos, hogy lefoglalhassa magát. Szeret mászni, ezért érdemes számára több kaparófát, macskalétrát, -tornyot is beszerezni, valamint különböző játékokat is, melyek megdolgoztatják éles eszét. Szeret trükköket tanulni és pórázon akár a szabadban is sétálni.

Fontos, hogy gazdája foglalkozzon vele és lekösse figyelmét, különben a cica destruktívvá válhat. Nagyon szereti a vizet, ami a legtöbb macskára nem jellemző, de ő nem egy átlagos kedvenc! Ezért jó ötlet lehet számára beszerezni egy szökőkutas itatót, ami biztosan felkelti figyelmét. A mentális stimuláció nagyon fontos esetében, így csak olyan családba ajánljuk, ahol ténylegesen sokat tudnak foglalkozni ezzel a kis szobatigrissel. Más cicákkal is jól kijön, de érdemes mellé egy hasonlóan aktív és nem félénk pajtást választani.