Szívtépő felvételen láthatjuk, ahogy az oroszlán magára hagyja kölykét

Az állatvilág emberi szemmel gyakran tűnhet kegyetlennek. Egészen addig, míg nem ismerjük fel, hogy a vadállatok egyetlen programja, alaptétele, ösztöne felülír mindent: a túlélés. A túlélést segíti az élelemszerzés és a szaporodás is. A túlélésnek még az anyai ösztönök is alárendelhetők. Bárhogy is magyarázzuk, a videón látott felvételekre ez nem hoz enyhet. Abban azonban segít, hogy ne ítélkezzünk elhamarkodottan és ne bélyegezzük meg szörnyetegnek a felvételen látható oroszlánt, és egyetlen vadállatot sem.

Ismerd meg a beteg oroszlánkölyök történetét, és az érvet, mely az anya döntése mögött áll.

A beteg, lebénult oroszlánkölyök segítségért kiált

Cérnavékony hangocskáján hívja a mamáját, aki tovább sétál, de meg-megáll, leül és vár. Vissza már nem fordul, de szemeit összeszorítva mintha nem tudná rászánni magát a döntésre. Csemetéje törött gerince nem fog varázslatos módon újra összeforrni, nincs az a gondoskodás és anyai szeretet, amely újra talpra állítaná. A kölyök halálra van ítélve, és ezt az anyja tudja nagyon jól. Ám ez nem teszi könnyebbé a döntés meghozatalát, hiszen az ő vére, ő nevelte, ő táplálta. Mégis, nincs más választása, mint hogy engedelmeskedjen az ősi programjának.

Az apróság zavarodott, mellső lábacskáin kúszik az anyja felé, aki a biztonságot jelenti számára. Egy ponton azonban világossá válik előtte is, hogy a mama már nem jön vissza.

Miért hagyja magára a sérül kölykét az oroszlán?

Hidd el, megkínoztak bennünket is a képsorok, de úgy érezzük, hogy ez egy olyan téma, amiről beszélnünk kell ahhoz, hogy jobban érthessük a vadállatokat. Az anya ösztönei szerint cselekedett, amely azt diktálta neki, hogy hagyja magára az utódját. Ezzel a lépéssel biztosítja, hogy újra meg tudjon termékenyülni, és egészséges utódokat tudjon világra hozni. Ez a program garantálja tulajdonképpen a faj fennmaradását. A kegyetlen igazság az, hogy a nőstények gyakorta akkor is magukra hagyják az utódot, ha azok egyetlen túlélőként maradnak meg az alomból. Ezt azért teszik, mert az ösztöneik szerint egy újabb néhány fős alomból nagyobb valószínűséggel marad életben egynél több kölyök. Ez pedig a halálozási arány szempontjából alapvető fontosságú.

Egyszerre általában 2-4 kölyök születik egy alomban, akiket az anyjuk az első 3-11 napban különös figyelemmel őriz, ekkor ugyanis még vakok. Körülbelül 6 hetes korukban már kevésbé rejti el őket, csatlakoznak a falkához és elkezdenek húst enni, ami mellett 8 hónapos korukig még szopnak. Nagyon későn, 3-4 éves korukra válnak felnőtté. Sérülések, csecsemőgyilkosság, betegség és éhezés miatt 8 kölyök közül mindössze 1 éli meg a felnőttkort.

Miért pusztítják el a hímek a kölyköket?

Amikor egy hím oroszlán elég erős lesz ahhoz, hogy saját falkája legyen, akkor felfedező útra indul, és kihív más hímeket, hogy átvegye az irányítást a falkájuk felett. Amennyiben sikerül átvennie a hatalmat, úgy elpusztítja a falka kölykeit. Ezt azért teszi meg, hogy ezzel felgyorsítsa a nőstények ciklusát, hogy így a saját utódait örökíthesse tovább. Ez azonban nem feltétlenül történik meg egy trónfosztás alkalmával, vannak arra is példák, hogy az új falkavezér életben hagyja az elődei kölykeit.