A macska személyisége ezt árulja el a gazdájáról

A legújabb kutatások végre már bizonyítják azt, amit a macskások mindig is tudtak, mégpedig, hogy cirmos barátaink egyáltalán nem olyan hidegek és távolságtartók, mint ahogy sokan gondolják, és valójában úgy kötődhetnek gazdáikhoz, mint egy gyermek a szüleihez. Ezért ahogy a gyermek személyiségét befolyásolhatják a szülő személyiségjegyei, úgy a macska személyiségét is befolyásolhatja a gazdájáé.

A kutatók a jól ismert Big Five személyiségjegyekre fókuszáltak a gazdák esetében, miközben a macskák jelleméről is számos kérdést tettek fel a tesztek során. Ezek az extraverzió, lelkiismeretesség, barátságosság, neuroticizmus (érzelmi stabilitás) és nyitottság (nevezik kultúrának vagy intellektusnak is a kategóriát). Feltételezték, hogy a gazda neuroticizmusa különösen fontos lehet a macska szempontjából, mivel ez a tulajdonság „kaotikus és instabil otthoni környezetet” eredményezhet. A szülők neuroticizmusáról kimutatták például, hogy alacsonyabb jóllétet eredményezhet a gyermekeknél, míg a nyitottság, lelkiismeretesség, barátságosság nagyobb szintű jóllétet jósol. Korábbi kutatások arra is utalnak, hogy a gazda neuroticizmusa különösen fontos lehet a macskák szempontjából: míg a kutyák nem töltenek kevesebb időt neurotikus gazdáikkal, a macskák igen.

A Big Five személyiségjegyek és a macskák

3331 macskatartó (92%-ban nő) vett részt a kutatásban. A résztvevőket közösségi médián, macskákkal foglalkozó weboldalakon és londoni állatorvosi rendelőkben kihelyezett plakátok segítségével toborozták. A résztvevőknek legalább 6 hónapja kellett birtokolniuk macskájukat. Ki kellett tölteniük a Big Five személyiségtesztet, majd kérdésekre kellett válaszolniuk macskájuk személyiségéről, viselkedéséről, egészségéről és életmódjáról. Azok, akik több macskát tartottak, csak azzal a macskával kapcsolatban válaszoltak, amelyiket a legjobban ismertek. Átlagosan a résztvevők rendkívül elégedettek voltak macskájukkal (átlagos elégedettség = 14,12/15). Csak 20%-uk számolt be viselkedési problémákról, amelyeket „agresszió, pica, házszennyezés, bútorok karmolása és figyelemkeresés” kifejezésekkel határoztak meg.

Az eredmények érdekes kapcsolatokat tártak fel a macskatartók személyisége és a macskák személyisége, életmódja, valamint jólléte között. Lássuk is, melyek ezek:

1.) Nyitottság

A nyitottabb macskatulajdonosok…

• Barátságosabb macskákkal rendelkeztek.
• Kevésbé agresszív macskáik voltak.
• Kevésbé távolságtartó macskáik voltak.
• Ritkábban engedték szabadon kószálni macskáikat. (Váratlan megállapítás.)
• Több macskát tartottak.

2.) Lelkiismeretesség

A lelkiismeretesebb macskatulajdonosok…

• Barátságosabb macskákkal rendelkeztek.
• Kevésbé agresszív macskáik voltak.
• Kevésbé távolságtartó macskáik voltak.
• Kevésbé szorongó/félős macskáik voltak.
• Több macskát tartottak.

3.) Extraverzió

Az extrovertáltabb macskatulajdonosok…

• Barátságosabb macskákkal rendelkeztek.
• Nagyobb valószínűséggel volt normál testsúlyú macskájuk.
• Gyakrabban engedték szabadon kószálni macskáikat.
• Kevesebb macskát tartottak.

4.) Barátságosság

A barátságosabb macskatulajdonosoknak…

• Kevésbé agresszív macskáik voltak.
• Kevésbé távolságtartó macskáik voltak.
• Nagyobb valószínűséggel volt normál testsúlyú macskájuk.
• Kevesebb macskát tartottak.
• Boldogabbak voltak a macskájukkal.

5.) Neuroticizmus

A neurotikusabb macskatulajdonosoknak…

• Agresszívabb macskáik voltak.
• Szorongóbb/félősebb macskáik voltak.
• Nagyobb valószínűséggel volt viselkedési problémás macskájuk.
• Nagyobb valószínűséggel volt beteg a macskájuk.
• Gyakoribb volt a stresszhez kapcsolódó betegségek előfordulása a macskáiknál.
• Nagyobb valószínűséggel volt túlsúlyos a macskájuk.
• Nagyobb valószínűséggel tartottak nem fajtatiszta macskát.
• Ritkábban engedték szabadon kószálni a macskáikat.
• Kevesebb macskát tartottak.

Emellett megállapították, hogy a fajtatiszta macskák barátságosabbak, kevésbé agresszívek, kevésbé távolságtartók, és kevésbé szorongóak/félősek, mint a nem fajtatiszta macskák. Továbbá, a fajtatiszta macskákat nagyobb valószínűséggel tartották lakásban, és kevésbé engedték őket szabadon kószálni.

A neuroticizmus hatása a macskatartásra

Ahogyan az várható volt, a gazda neuroticizmusa negatív egészségügyi és viselkedési kimeneteleket jósolt a macskák esetében, míg a többi személyiségjegy pozitív hatásokkal járt. A kutatók szerint a neurotikus macskatulajdonosok túlzottan védelmezőek vagy kiszámíthatatlanok lehetnek. Nem tudták, miért tartanak a neurotikusabb egyének nagyobb valószínűséggel nem fajtatiszta macskákat, de feltételezik, hogy az emberek személyiségbeli hasonlóságot kereshetnek macskáikban. Talán ezek az egyének előnyben részesítik az agresszívabb, szorongóbb, távolságtartóbb és kevésbé barátságos macskákat, amely tulajdonságok gyakoribbak a nem fajtatiszta macskák között a kutatás szerint.

Érdekes módon a korábbi kutatások szerint a macskatulajdonosok akkor a legboldogabbak a macskáikkal, ha megegyeznek egymással a gyengédségre vágyódás mértékének terén. Azonban boldogabbak voltak, ha a macskáik különböztek tőlük dominancia/alárendeltség szempontjából.

Egy újabb, csak részlegesen kapcsoló érdekesség, hogy a kutyákon végzett kutatások nem találtak összefüggést a tulajdonos neuroticizmusa és a kutyafajta között; mindazonáltal azok a tulajdonosok, akiknél magas a pszichoticizmus tulajdonsága, nagyobb valószínűséggel rendelkeznek agresszívnek tartott kutyafajtával.

A benti és kijárós macskák közötti különbségek

A tanulmány izgalmas eredményeket tárt fel a lakásban tartott és a szabadon kószáló macskák viszonylatában is. Azok a macskák, akiket nem engedtek szabadon kószálni, több stresszhez kapcsolódó betegséget mutattak. Lehetséges, hogy a lakásban tartott macskák tulajdonosai jobban észlelték és jelentették ezeket a betegségeket, de a szerzők szerint ez nem valószínű, mivel a lakásban és szabadon tartott macskák között nem volt különbség a nem stresszhez kapcsolódó egészségügyi problémák tekintetében. Ugyanakkor az ilyen eredményeket óvatosan kell értelmezni, mivel a legtöbb résztvevő az Egyesült Királyságban élt, ahol az a norma, hogy a macskákat kiengedik. (Csak 26% tartotta kizárólag bent a macskáját.) A macska beltéri vagy kültéri stresszének mértéke valószínűleg nagymértékben függ a külső környezettől (például városi, külvárosi vagy vidéki).

És persze ne felejtsük ki azt sem, hogy egy megfelelően lemozgatott és stimulált macska nem szabad, hogy benti tartás mellett stresszre utaló jeleket mutasson, vagy stresszhez kötődő betegségeket fejlesszen ki. 

Így tudjuk reálisan értékelni az eredményeket

Ennek a tanulmánynak vannak lényeges korlátai, amiket kötelességünk kiemelni. Először is, a macskák hajlamosak elrejteni fájdalmukat, így a gazdák által adott beszámolók a macskák egészségéről pontatlanok lehetnek. Másodszor, a gazdák személyiségjegyei torzíthatják a jelentéseiket. Például egy neurotikus gazda nagyobb valószínűséggel érzékelhet egészségügyi vagy viselkedési problémákat a macskájánál. Ezzel szemben egy lelkiismeretes gazda valószínűbb, hogy elviszi a macskáját állatorvoshoz, így nagyobb eséllyel észleli az egészségügyi problémákat.

Ez a tanulmány emellett nem tudja megállapítani az ok-okozati összefüggéseket sem. Még ha a gazdák beszámolói pontosak is lennének, egyelőre nem ismert, hogy a gazda személyisége közvetlenül befolyásolja-e a macskát. Mint említettük, az is előfordulhat, hogy az emberek saját személyiségük alapján választanak macskát.

Mindezek ellenére a tanulmány eredményei összhangban állnak a szülők és gyermekek kapcsolatának kimeneteleivel kapcsolatos korábbi kutatásokkal. Különösen kiemelve a neuroticizmus jelentőségét. Úgy tűnik, hogy macskáink személyisége egy kicsit talán rólunk is mesél.