Ilyen félelmetesen nyávog ez a rejtélyes macskaféle (videó)

Alig tudunk valamit a rejtélyes macskaféléről, de az biztos, hogy a hang, amivel kommunikál, horrorfilmbe illő.

Világszerte számos szigorúan védett macskafaj él, ám talán egyik sem annyira titokzatos, mint a borneói vörösmacska. Sokáig azt sem tudták, hogy egy külön faj – az ázsiai aranymacska borneói változatának hitték.

Véletlen kutatás

Minden, amit ma a borneói vörösmacskákról tudunk, véletleneknek köszönhető. Az első élő példány, egy felnőtt nőstény macska 1992-ben kerül a Sarawak Múzeumba. Szegény szörnyű állapotban volt – őslakosok fogták el csapdák segítségével, majd hónapokig fogságban tartották, mire kiderült, hogy náluk van az állat. Ez volt az első alkalom, hogy a kutatók egy élő példányt vizsgálhattak. A macska sajnos nem sokkal a múzeumba kerülését követően elpusztult, de a jelenléte lehetőséget kínált például a genetikai vizsgálatokra. Ekkor derült ki, hogy önálló fajról van szó, nem az aranymacska egyik fajtájáról.

Véletlennek köszönhetők a borneói vörösmacskáról készült első felvételek is. A szintén védett faj vizsgálatáért és megmentéséért indított Borneói Ködfoltos Párduc Program kutatóinak sikerült először lencsevégre kapniuk az állatot.

Az első fotó egy élő és egészséges borneói vörösmacskáról 1998-ban jelent meg, azóta csak elvétve készül róla felvétel.

Jellemzők

A borneói vörösmacska körülbelül akkora, mint egy kisebb házi macska, súlya 3-4 kilogramm körül mozog. Két színváltozata van, a gyakoribb gesztenyebarna és a ritkább szürke. A bundán fekete foltok vannak, a kerekded fülek hátoldala sötétebb színű. Feje kicsi, szintén kerek. A szemektől sötét csíkok indulnak, amik a fej hátulján M-alakban találkoznak. A farok hosszú, alsó részén fehér csík húzódik végig. A farka vége alul fehér, felül fekete.

Ahogy az alábbi videóban is látható, a borneói vörösmacska egy rendkívül izmos és hatalmas ragadozónak tűnik. Rettentően érdekes, hogy ez az impozáns test valójában egészen kicsi.

Előfordulás

Nevéből is kikövetkeztethető, hogy a borneói vörösmacska kizárólag Borneó területén található meg. Nagyon kevés az információ arról, hogy hány példány él a szigeten. Fennmaradását leginkább az élőhelyének elvesztése veszélyezteti; a folyamatos erdőirtások miatt egyre kevesebb az olyan terület, amely ideális a számára.

Életvitel

Nem igazán áll rendelkezésre kutatási anyag vagy megfigyelésen alapuló beszámoló a borneói vörösmacska életéről. Nem ismert a szaporodása; nem tudni, hány kölyök születik, az anya meddig és hogyan gondozza a kicsiket, ahogy azt is homály fedi, hogy hány évig élnek.

Arról sem tudunk, milyen szociális rendszerben élnek az egyedek. Az említett Borneói Ködfoltos Párduc Program kutatóinak ugyan sikerült megfigyelniük két macskát, arra nem derült fény, hogy milyen kapcsolat fűzte egymáshoz őket.

A táplálkozásuk tekintetében macskaféle lévén feltételezhető, hogy a környéken élő kisebb állatokra vadászik.

Kommunikáció

Mint minden macska, a borneói vörösmacska is nyávogáshoz hasonló hangon kommunikál. Esetében nagyon érdekes hallani, hogy ötvözi a nyávogást egy dorombolás-szerű csicsergéssel, így rendkívül egyedi a hangja.

A faj jövője

A borneói vörösmacska ritka előfordulása és a vele kapcsolatos információk hiánya miatt nagyon nehéz megjósolni, mi vár rá. A fogságban történő, fajfenntartást célzó programok az esetében lehetetlenek, a termeszét károsítás és az illegális vadkereskedelem pedig tovább rontja az esélyeit.

A Természetvédelmi Világszövetség becslése szerint 2014-ben a populáció körülbelül 2200 lehetett, ám azóta ez a szám minden bizonnyal drasztikusan lecsökkent. A veszélyeztetett fajokat felsoroló listán egyébként több vadmacska is szerepel, köztük az afrikai fekete lábú macska, a leopárdmacska és a halászmacska.