Ilyen aljas módon vetett véget egy amerikai trófeavadász a szeretett oroszlán életének

Cecil egy hím afrikai oroszlán volt, aki 2002 és 2015 között a Hwange Nemzeti Parkban (Észak-Matabeleföld, Zimbabwe) élt. Az Oxford Egyetem születésétől kezdve követte és tanulmányozta a sokak által szeretett, mi több, rajongott nagymacska életét.

Cecil oroszlán meggyilkolásáért Walter Palmer felelős, egy amerikai trófeavadász, aki 2015. július 1-jén kicsalta az állatot a védett területről, majd egy íjjal megsebezte. Ezek után követte a sérült nagymacska nyomait, majd a következő reggelen, 10-12 órával később a csigás íjjal leterítette. Palmer vásárolt vadászati engedélyt, így nem vádolták meg semmilyen bűncselekménnyel. A zimbabwei hatóságok úgy nyilatkoztak akkoriban, hogy továbbra is szabadon látogathatja az országot turistaként, de vadászként nem. Két zimbabwei személyt (a vadászat vezetőjét és a vadnyomkövetőt) rövid időre letartóztatták, de a bíróságok végül elutasították a vádakat.

Cecil

Cecil oroszlán meggyilkolásának fogadtatása

Az eset nemzetközi felháborodást váltott ki. Természetvédők, politikusok és hírességek emelték fel a hangjukat Palmer ellen. Ennek lett is eredménye. 5 hónappal Cecil meggyilkolása után az Egyesült Államok Hal- és Vadvédelmi Szolgálata felvette az oroszlánokat Indiában, valamint Nyugat- és Közép-Afrikában is a veszélyeztetett fajok listájára, megnehezítve az Egyesült Államok állampolgárai számára, hogy legálisan öljenek oroszlánokat szafarikon. Wayne Pacelle, a HSUS (Humane Society of the United States) akkori elnöke szerint Cecil „megváltoztatta a légkört a trófeavadászat kérdésében szerte a világon”.

Az esetet követően számottevően kevesebb vadász látogatott el Zimbabwébe, amely az ország számára hatalmas kiesést jelentett anyagi szempontból. Amellett, hogy az ország ennek köszönhetően jelentős anyagi gondokkal küzdött, megoldást kellett keresnie a Bubye Valley Conservancyban az oroszlánok túlszaporodásnak következményeire is.

Bryan Orford a Hwange Nemzeti Park egy professzionális idegenvezetője kiszámította, hogy ha mindössze egyetlen közeli szállás turistái együttesen fizetnek napi 9800 amerikai dollárt ezért, hogy Cecilt és más oroszlánokat 5 napon keresztül fotózhassák, az nagyobb bevételt hozott volna, mintha valaki egyszeri díjat fizetne, 45 000 dollárt egy oroszlán levadászásáért.

A történet pikantériája, hogy a zimbabweiek a brit sajtóból értesültek a szörnyű esetről; saját országukban az érintett szervezetek, és a média is mélyen hallgatott az esetről. Amikor aztán Zimbabwe megbízott információs miniszterét, Prisca Mupfumirát Cecil meggyilkolásával kapcsolatban kérdezték, így reagált: „Milyen oroszlán?”

Ki volt Cecil?

2009-ben Cecil súlyosan megsérült egy falkáért folytatott harcban. Az ellenfelét a park dolgozói lelőtték, ugyanis végzetes sérüléseket szenvedett. Cecilt ekkor a park egy másik területére szállították, ahol megalakította a saját falkáját, amely tetemes, 22 egyedet számlált. 2013-ban két fiatal hím oroszlán elüldözte; ennek következtében lépett koalícióra egy másik hímmel, Jerichóval, akivel hamarosan megalapítottak két falkát, amelyben 6 nőstényt és 12 kölyköt számlálhattak meg.

Ahogy korábban is említettük már, a parkban élő oroszlánokat, köztük Cecilt is, az Oxfordi Egyetem Vadon Élő Állatok Védelmi Kutatóegységének tudósai tanulmányozták egy 1999 óta tartó tudományos projekt keretében. Cecil mozgását 2008 óta követték. A kutatási időszak alatt megjelölt 62 oroszlán közül 34 elpusztult, ebből 24-et sportvadászat révén ejtettek el. Azok közül a felnőtt hím oroszlánok közül, amelyeket a parkban jelöltek meg, 72%-ukat sportvadászat során ölték meg a park közelében lévő területeken. 2013-ban 49 levadászott oroszlán tetemét exportálták trófeaként Zimbabwéből. A 2005–2008-as zimbabwei vadászati engedélyek éves átlaga 42 oroszlán volt.

Az African Wildlife Foundation (AWF) megállapította, hogy az afrikai oroszlán populációja 1997 és 2017 között 43%-kal csökkent. Mondanunk sem kell, hogy ez is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az afrikai oroszlán jelenlegi természetvédelmi státusza sebezhető. Mindezt úgy sikerült elérnie, hogy az ember az egyetlen ragadozója. Jelenleg körülbelül 20 000 afrikai oroszlán él a vadonban. Csak viszonyításképpen, ez a szám az 1940-es években még 70 000 volt. A jobb matekosok ki tudják számolni, hogy ezzel a tempóval mikor érkezünk el ahhoz a ponthoz, hogy kihaltnak nyilváníthassuk a fajt.

Cecil halálának körülményei

Cecil felismerhető volt fekete szegélyű sörényéről és a GPS-nyomkövető nyakörvről; egyértelműen ő volt a Hwange Nemzeti Park fő látványossága. Ez többek között annak is volt köszönhető, hogy annyira hozzászokott az emberek jelenlétéhez, hogy a járművek néha akár 10 méterre is megközelíthették.

2015 júniusában Walter Palmer, amerikai fogorvos és hobbivadász állítólag 50 000 dollárt fizetett egy zimbabwei hivatásos vadászvezetőnek, Theo Bronkhorstnak, hogy lehetőséget kapjon egy oroszlán elejtésére. Július 1-jén késő délután Bronkhorst és a vadnyomkövető Cornelius Ncube egy vadászati búvóhelyet építettek az Antoinette Farmon. Este 9 és 11 óra között Palmer rejtett helyzetből rálőtt Cecilre, és egy nyílvessző által súlyosan megsebesítette. A vadászok nyomon követték a sebesült oroszlánt. Másnap reggel egy második nyílvesszővel végeztek vele egy olyan helyen, amely kevesebb mint 250 méterre volt az első lövés helyétől. Cecil testét ezután megnyúzták, a fejét trófeaként elvitték.

Amikor a park nyomozói megtalálták az oroszlán fej nélküli csontvázát, amelyet már keselyűk fosztogattak, akkor már a nyomkövető nyakörve sem volt meg. Ezt később több kilométerrel odébb találták meg eldobva. Cecil mozgását műholdas nyomkövető eszköz rögzítette, amely kétóránként adatokat gyűjtött a helyzetéről. Ezeket az adatokat később összerakták és kielemezték. Az események fentebbi értelmezését a Zimbabwei Nemzeti Parkok és Vadgazdálkodási Menedzsment utólagos vizsgálata is megerősítette, amely összhangban volt a műholdas adatokkal.

Őszinte megbánás helyett

Bronkhorstot és Ndlovut később letartóztatták a zimbabwei rendőrök. Bronkhorst 2015 júliusában ezt mondta: „Megszereztük az engedélyt az íjjal történő vadászathoz, és az oroszlán vadászati engedélyét is megkaptuk a tanácstól.” Palmer ekkor már visszatért az Egyesült Államokba, ahol nyilatkozatot adott ki, miszerint „helyi hivatásos vezetőim szakértelmére támaszkodtam annak érdekében, hogy a vadászat legális legyen”, és „mélyen sajnálom, hogy az általam szeretett és felelősségteljesen, törvényesen űzött tevékenység során ezzel az oroszlánnal végeztem”.

Johnny Rodrigues, a Zimbabwei Természetvédelmi Munkacsoport vezetője úgy vélte, hogy Cecil 6 kölykét megölheti az új domináns hím a csapatban. Egy későbbi interjúban azonban elárulta, hogy Jericho átvette az irányítást a csapat felett, de nem ölte meg Cecil kölykeit, sőt, védelmezi őket minden riválistól.

Cecil

Cecil szomorú öröksége

Egyik fiát, Xandát is trófeavadászok lőtték ki legálisan Zimbabwéban 2017. július 20-án. A hím ekkor 6 éves volt, több fiatal kölyök apja. Az eset szintén felháborodást váltott ki, és nem csak az állatvédők körében. A BBC például szomorú örökségként jellemezte az esetet. Andrew Loveridge, az Oxfordi Egyetem Zoológiai Tanszékéről elmondta, hogy a vadász „az egyik »jó« fiú volt”. Hozzátette, hogy az oroszlán vadászata „legális volt; Xanda több mint 6 éves volt, így minden előírt szabályozásnak megfelelt”. Ezt követően az Oxfordi Egyetem Zoológiai Tanszéke egy 5 km-es „vadászatmentes zóna” létrehozását javasolta a Hwange Nemzeti Park körül.