5 érdekesség az afrikai cibetmacskáról: mi köze van a világ legdrágább kávéjához?
2024. február 9 - Képek: Getty Images Hungary
2024. február 9 - Képek: Getty Images Hungary
Bár e nevében is benne van a macska szó, a cibetmacska nem a macskafélék családjába tartozik, hanem a cibetmacskafélékébe; olyan rejtélyes fajokkal együtt, mint a közönséges pálmasodró, a binturong vagy a fakó petymeg.
Most hogy ezt tisztáztuk, lássuk máris, hogy mit érdemes tudni ennek a mosómedveképű fickónak a szokásairól, külső megjelenéséről és a kopi luwak kávéhoz fűződő viszonyáról. Bemutatkozik az afrikai cibetmacska!
A cibetmacska Afrika középső és déli részén őshonos állat, aki gyakran szavannák, erdők és néha folyók közelében él, mivel a magas fű és bozót biztosítja számára a szükséges fedezéket napközben, míg édes álmot alszik. Napnyugtakor ébred, hogy elinduljon szokásos élelemszerző útjára. A ragadozók rendjébe tartozik, de tulajdonképpen mindenevő. Élőhelyének kínálatából úgy fogyaszt a kis gerincesek, gerinctelenek, tojások, dögök és növényi anyagok közül, mint mi egy szálloda kellemes büfévacsoráján.
Egyike azon kevés ragadozóknak, amelyek képesek megenni olyan mérgező gerinctelen állatokat, mint például a termeszeket és az ikerszelvényeseket, de nem okoz számára gondot az erősen bomlásnak indult dög sem. A zsákmányt elsősorban szaglás és hang, nem pedig látás alapján érzékeli.
A Civettictis nemzetség egyetlen élő tagja a Vörös Lista szerint nincs fenyegetett státuszban, de persze ő sem úszta meg ennyivel. Egyes országokban vadásszák koponyája, húsa és bundája miatt, amik igen drágának számítanak. Gyakran fognak be egyedeket élve is azért, hogy civetont állítsanak elő a segítségükkel az illatszeripar számára. A civeton a cibetolaj illatos összetevője, vagyis az afrikai cibetmacska feromonja. Az apró ketrecekben tartott állatokat bizonyos időközönként egy fájdalmas eljárásnak vetik alá, hogy lecsapolják az anális mirigyeiket, ahonnan kinyerik a cibetolajat. Ezek a példányok néhány héten belül elpusztulnak.
Megdöbbentő, hogy erre a borzalomra nem is lenne már „szükség” (persze nem mintha ilyesmire valaha is lett volna), ugyanis a civetont lehetséges szintetizálni a pálmaolajból nagyjából 60 éve. Ennek ellenére a civeton még mindig az egyik jelentős exportcikke Etiópiának. Erős pézsmaillata van, amely extrém hígításnál kellemessé válik. Az a hír járja, hogy ahhoz, hogy a kutatók a jaguárokat a kameracsapdákhoz vonzzák, felhasználták a Calvin Klein Obsession parfüm férfi változatát. A parfümben lévő civeton területi jelöléshez hasonlított.
Az afrikai cibetmacska ránézésre is igen fura állat, ami még inkább bebizonyosodik, ha tovább vizsgálgatjuk. Pofája megdöbbentően hasonlít egy mosómedvééhez, ha minket kérdezel semmi macskás nincs benne. Dús, drótos szőre számtalan árnyalatban pompázik a feketétől a krémszínűn át, amit változatos sávok, foltok és pöttyök tarkítanak. Még taréja is, van, ami egészen a nyaktól a farok legvégéig húzódik a gerinc vonalán. Testfelépítése sem hétköznapi: ennek a 11-15 kilogrammos állatnak az arányait tekintve a hátsó régiója sokkal prominensebb, ami éles kontrasztban áll apró fejecskéjével, amin egy széles, fekete maszkot visel, akár Zorro. Amikor egy cibetmacska fenyegetve érzi magát, megemeli ezt a hátsó részt, hogy még nagyobbnak tűnjön, és így félelmetesebbé váljon. Ez egy tipikus, ragadozókra jellemző viselkedés.
Az afrikai cibetek nagy kupacokban, úgynevezett latrinákban, „civetrákban” ürítenek, hasonlóan az ocelotokhoz. Hogy ezeknek az árnyékszékeknek milyen hatása van a magvak szétszóródásában, azt egyelőre még vizsgálják. A latrinákat az ürítés közben az anális mirigy váladékával is megjelölik, amelynek területjelző funkciója van.
A kopi luwak, más néven cibetkávé, részben megemésztett kávécseresznyéből álló kávé, amelyet a közönséges pálmasodró (angolul asian palm civet) megevett és kiürített. A kávé a pálmasodró belein áthaladva megerjed, majd kiürülve az emberek ezt összegyűjtik. (A kopi luwak kifejezés a kávé előállításai folyamatára utal, nem a fajtájára.) Sajnos gyakran fogják be élve a közönséges pálmasodrót, hogy e célból kereskedjenek vele és fogságban tartsák. A kopi luwak ugyanis a világ legdrágább kávéja, kiskereskedelmi ára a tenyésztett babnak eléri a 1000 amerikai dollár/kilogrammot, a vadon gyűjtött bab ára pedig átlagosan 1300 amerikai dollár/kg.
A kopi luwak tehát a közönséges pálmasodróhoz köthető, nem az afrikai cibetmacskához, aki eltérő neve ellenére szintén a cibetmacskafélék családjába tartozik, de Dél- és Délkelet-Ázsiában őshonos ragadozó emlős.
Ha már a furcsaságoknál tartunk, ide kattintva megtudhatod, hogy hogyan utánozza egyedülálló módon a hosszúfarkú macska a prédája hangját, hogy ezzel a trükkel közelebb csalja magához.
Kövess minket!
Kapcsolódó cikkek