Mik azok a designer macskafajták?

A designer macskafajták 2 vagy több, már meglévő fajta keresztezéséből jönnek létre. Nem összetévesztendő a hibridekkel, amelyek esetében vad macskafélét kereszteznek már létező fajtákkal vagy házi macskákkal. A hibridekre többen úgy tekintenek, mint a designerek alcsoportjára.

Következő cikkünkben a designer macskafajták hátterét mutatjuk be röviden, valamint elhozzunk a teljesség igénye nélkül néhány fajtának a rövid történetét is.

A designer macskafajták

Számos olyan macskafajta létezik, amely más fajták keresztezéseként jött létre. Ez fakadhatott véletlenből, mint például a burmilla (burma és perzsa) esetében, vagy történhetett szándékos módon is, mint például a minuet (perzsa vagy egzotikus rövidszőrű vagy himalája és munchkin). Miután ezt a keresztezést vonzónak találta és érdemesnek a tenyésztésre, a tenyésztő dönthet úgy, hogy elkezdi a regisztrációs folyamatot egy macskákat nyilvántartó szervezetnél, és kialakítja a standardot. Majd fokozatosan elkezdi fejleszteni a fajtát annak érdekében, hogy teljes mértékben megfeleljen a standardnak, vagyis rendelkezzen a kívánt tulajdonságokkal, miközben egészséges is marad.

Elégséges számú generáció után, amikor a macskák megfelelnek a standardnak, akkor lehetőség van egymással keresztezni őket. Így alkalmassá válnak arra, hogy elismerjék őket új fajtaként. Ebben az esetben általában nincs szükség arra, hogy újrakeresztezzék őket a szülőkkel a kívánt megjelenésű kölykök „előállításához”.

Ebből is kitűnik tehát, hogy ha keresztezünk már két meglévő fajtát, az még nem jelenti azt, hogy létrehoztunk egy új fajtát. Ahhoz, hogy megalkossunk egy macskafajtát, hosszú éveken keresztül kell egy macskákat nyilvántartó szervezettel együttműködve a lehető legbiztonságosabb formában egyengetni az új „kreáció” útját.

Ha fajtatiszta macskát szeretnénk, nagyon vigyázzunk! Csak olyan fajtát vásároljunk meg, amelyet nyilvántart valamely macskás szervezet! Ezeknek az állatoknak is rendelkezniük kell genetikai tesztekkel annak érdekében, hogy ne örökítsenek tovább különböző betegségeket.

Néhány izgalmasabb designer macskafajta

1.) Burmilla

A fajta eredete több mint 30 évvel ezelőttre nyúlik vissza. Miranda von Kirchberg bárónő a csincsilla árnyalatú perzsa kandúrt, Jemari Sanquist vásárolta meg házi kedvenceként férje számára. Nem sokkal az ivartalanítás előtt Jemari találkozott egy koraérett, lila színű burma nősténnyel, Bambino Lilac Fabergével. Amikor egy takarítónő véletlenül nyitva hagyta Fabergé ajtaját, az ki tudott menekülni; kalandozása során pedig összefutott Jemarival, és párosodtak is. Ebből a nászból született meg a burmilla macskák legelső alma, vagyis 4 nőstény cica, amely mindegyike rövid szőrű volt és ezüst színű, fekete árnyalással.

2.) Ocicat

Az ocicat sziámi, abesszin és amerikai rövidszőrű macskák keresztezéséből jött létre. Habár nevét az ocelotra emlékeztető külseje miatt kapta, ami egy kis, dél-amerikai macskaféle, génállományát tekintve teljes mértékben házi macska. Az ocicat egyike azoknak a véletleneknek, amelyek néha előfordulnak a macskatenyésztés során. Virginia Daly tenyésztő, hogy sziámi macskáinál abesszin mintázatot hozzon létre, 1964-ben keresztezte a két fajtát. A kapott kiscicák az utóbbira hasonlítottak, és amikor keresztezte egyiküket egy sziámi macskával, egy különleges, arany foltokkal tarkított bundájú kölyköt kapott.

3.) Havanna barna

1920-ban a brit Sziámi Macskaklub úgy döntött, hogy a nem kék szemű barna macskák többé nem kívánatosak. A tenyésztők egészen az 1950-es évekig elvesztették érdeklődésüket irántuk, amikor is brit macskatenyésztők egy csoportja azt a feladatot tűzte ki célul, hogy meghatározza egy egyszínű barna macska genetikai felépítését. Végül egy hím gesztenyebarna cicát hoztak létre, egy rövidszőrű fekete macska és egy csokoládé pointos sziámi keresztezés segítségével. Az orosz kék és a burma is szerepet játszhatott a havanna barna kialakulásában. De mint kiderült, a CFA 1982-es évkönyvében megjelent cikk szerint a legsikeresebb és leggyakrabban használt tenyésztési „recept” barna macska előállítására a fekete rövid szőrű és a csokoládégént hordozó fóka pointos sziámi pároztatása volt.

4.) Ausztrál köd

Az ausztrál köd eredettörténete igen rövidke. Truda Straede fejlesztette ki a fajtát Ausztráliában, 1976-ban. A fajta a burma, az abesszin és különféle, rövid szőrű házi macskák keresztezéséből született meg annak érdekében, hogy egy foltos macskát hozzanak létre. A nevet 1998-ban „Spotted Mist”-ről (Foltos Köd) változtatták meg „Australian Mist”-re, vagyis ausztrál ködre. Ekkor történt ugyanis, hogy a foltos macskák mellett a márványos állatokat is elfogadták a fajta képviselőiként. Ez az egyetlen macskafajta, amely Ausztráliából származik.

5.) Keleti rövidszőrű

A fajtát a sziámi bevonásával tenyésztették ki, majd keresztezték őket más fajtákkal. Az eredeti szándék a sziámi-génállomány bővítése volt Nagy-Britanniában, mivel a 2. világháború alatt sok tenyésztési program tönkrement. Az orosz kékekkel, brit rövidszőrűekkel, abesszinekkel és rövid szőrű házi macskákkal keresztezett kölykök a tipikus sziámi mintázat nélkül születtek. Őket aztán visszakeresztezték sziámikkal. Alig néhány generáció alatt a tenyésztők olyan macskákat állítottak elő, amelyek pontosan úgy néztek ki, mint a sziámi, kivéve a sokféle színt és mintázatot. A sziámi pointokkal rendelkező macskákat a sziámi tenyésztési programokban használták, de a más mintázatú cicák egy új fajta, a keleti rövidszőrű fajta alapját képezték.