Komoly felelősség terheli a kóborló macskák gazdáit – Kovács Tímeával, a Keresőkutyás Szolgálat Alapítvány kurátorával beszélgettünk (1. rész)

Egy reggel a kapunkon találtam egy kis plakátot, amelyen egy eltűnt cicát kerestek. Befotóztam a kerületi csoportba, bízva abban, hogy mások rutinosabbak ilyen helyzetekben. Jól is tettem, mert az első kommentek között szerepelt, hogy a gazdi keresse fel a Keresőkutyás Szolgálat Alapítványt.

A plakáton lévő telefonszámra el is küldtem a tippet. Másnap pedig már érkezett is az üzenet, miszerint köszönik szépen, meglett a cica. Kíváncsivá tett a történet. Fel is vettem hát a kapcsolatot Kovács Tímeával, az alapítvány kurátorával, hogy beszélgessünk az eltűnt macskákról és kutyákról.

A macska helye a kerítésen belül van

Kertes házaknál gyakori probléma, hogy konfliktus alakul ki a macskás és nem macskás szomszéd között. Ennek elsődleges oka, hogy a macska átmegy a másik portájára, és ott kárt csinál, vagy zavarja a szomszédot, aki nem vállalta alapvetően az állat tartását. Vagy gondoljunk csak azokra, akik allergiásak a macskaszőrre, vagy egyszerűen csak nem szeretik a cicákat. Sőt, olyanok is vannak, akik tartanak tőlük valamilyen személyes okból, vagy félnek az emberre is terjedő betegségektől. A kertes házban a kutya és cica kerítésen belül tartása állatvédelmi törvényben előírt kötelesség (1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről). A kiszökés megakadályozása a gazdi felelőssége.

Sokan nem tudják, hogy arra, aki kóborolni hagyja az állatát, kutyát és macskát is beleértve, bírság is kiszabható. A bírságot a jegyző szabhatja ki a hatósági eljárás lefolytatását követően.

A cicagazdinak is van felelőssége

Ha a macskánk a közterületen tartózkodik, balesetet is okozhat. Ilyen esetben nem az autóvezetőt kell hibáztatni a macskatulajdonosnak, hiszen neki kellett volna az állatot a négy fal/kerítés mögött tartani. Ha az autót kár éri az ütközés miatt, azt szintén a cicatulajdonosnak kell megtérítenie. A cicagazdi felelőssége, hogy ne hagyja kóborolni kedvencét. „Jó lenne, ha a a cicáknál is kötelező lenne a chip, mert akkor sok helyzetet könnyebb lenne felgöngyölíteni. Sok esetben, ha baj történik, nincs gazdája a kárt okozó macskának. Csak úgy lehetne ezt megállítani, ha elkezdenénk szankcionálni az eseteket; ez pedig a chippel valamennyire megoldható” – magyarázza Timi.

A kóborló cicák óriási pusztítást végezhetnek

A cicáknál nagy probléma még sokszor az ivartalanítás hiánya. Ezáltal egyre több a kóbor, gazdi nélkül az utcán élő macska, akik ha nem kerülnek befogásra és ivartalanításra, egyre több és több hontalan kölyköt hoznak a világra. És nem kerülhetjük meg azt sem, hogy a kóborló cicák óriási pusztítást végezhetnek a természetben. Fontos megjegyezni, hogy amely macska védett állatot pusztít el, és a gazdája ismert, úgy a természetkárosítás szankcióját is a gazdinak kell viselnie, ami nagyon súlyos esetben akár büntetőjogi felelősségre vonást is vonhat maga után. (Btk. 2012. évi C. törvény XXIII. fejezet a környezet és a természet elleni bűncselekmények 242. §.)

Hogy milyen környezeti katasztrófát képes okozni egy átlagos macska, arról bővebben itt olvashatsz. 

Mi a teendőnk talált állat esetén?

Ha valaki talál egy állatot, 8 nap áll rendelkezésére, hogy jelentse a jegyzőnek, de abban a 8 napban is keresni kell az állat eredeti tulajdonosát. Ezt megtehetjük például az állat fotójának, leírásának, valamint a megtalálás helyszínének feltüntetésével közösségi oldalakon, vagy szórólapok kihelyezésével. A jegyzőnek a megtaláló jelezheti azon szándékát, hogy amennyiben az eredeti tulajdonos nem kerül elő, gondoskodik az állat ideiglenes elhelyezéséről. Azonban ekkor is időt és energiát kell fordítani arra, hogy megtalálják a gazdáját. (Kutyák esetében a chip megkönnyíti a gazda megtalálását optimális esetben. A megtaláló ezzel a kereséssel a jogszabályi kötelezettségét teljesítette.)

Az eredeti gazdit három hónapig kell keresni, utána fogadhatja örökbe a megtaláló az állatot. Ha a megtalált állat a jegyzőnek történt bejelentés után hivatalos helyre kerül – például a településsel szerződésben álló ebrendészeti telepre –, onnan 15 nap után is örökbe adható az állat. Az így befogott kóbor állat, amennyiben a befogástól számított 15 napon belül a tulajdonosa nem válik ismertté, az állam tulajdonába kerül. Az állatvédelmi hatóság pedig gondoskodik az állat tulajdonjogának átruházásáról, végleges elhelyezéséről, avagy végső esetben akár sajnos az állat életének kioltásáról.