A tacskómacska nagy árat fizet az emberek által vágyott külsőért: állatkínzás ilyen cicákat tenyészteni?

Biztosan láttál már videót vagy képeket a rövid lábú tacskómacskáról, vagy más néven a munchkinről. A tacsik után őket is gyakran nevezik „sausage cat”-nek (kolbászmacska). Az utóbbi években, mintha csak rakétával lőtték volna ki a népszerűségmutatójukat. Úgy tűnik, itt is érvényes Buz Lightyear jelmondata, a „Végtelenbe és tovább!”. Azt már tudjuk, hogy a vásárlási trendek ritkán tesznek jót a különböző fajtákkal, ráadásul ők elképesztően cukik is ezekkel a rövid kis virgácsokkal, ami menthetetlenül csábítóvá teszi őket.

Ahogy azonban ezt már megszokhattuk, a speciális külső jegyekért mindig nagy árat kell fizetnünk. És mivel a macskák képtelenek döntést hozni a saját sorsukat illetően, felmerül a kérdés, mennyire etikus ilyen állatokat tenyészteni?

Néhány rövid mondatban a munchkinről

Egy közepes méretű fajtáról van szó, amelynek legjellegzetesebb jellemvonása a rövid lába és a hosszú teste. Általában viszonylag vaskos, masszív törzsük van, és kerek mellkasuk. Szőrük lehet hosszú és rövid is, változatos színárnyalatokban és mintázatokban fordulnak elő.

Rövid lábuk egy autoszomális domináns gén eredménye, amely önmagától is megjelenik a természetben. Ezt kihasználva természetesen ma már tudatosan tenyésztik őket. A tacskómacskák még születésük előtt halálra lennének ítélve, ha mindkét szülőjüktől örökölnék a gént, így emiatt normál macskákkal keresztezik őket. (Innen a változatos bunda.) Az utódok 50% eséllyel lesznek tacskómacskák. Ha a génnek nincs fizikális kivetülése, nem hordozza a cica.

Három különböző lábhosszúság létezik a fajtastandard szerint: standard (szabvány), super-short (szuper rövid) és rug hugger (szőnyegölelő), ami a legrövidebb.

A tacskómacskáknak valóban több egészségügyi problémájuk van, mint más macskáknak?

A munchkin 1991-ben a Nemzetközi Macskaszövetség által is hivatalosan elismert fajta lett. Ami talán meglepő lehet, hogy előtte is, de azóta fokozottan érvényes, hogy folyamatos viták kereszttüzében áll. A kritikusai azt állítják, hogy ezek a macskák olyan hát- és csípőproblémákban szenvedhetnek, mint a rövid lábú, vagy a szándékosan apró méretűre tenyésztett kutyák. Náluk szintén genetikai mutáció okozza az átlagostól eltérő megjelenést, és szintén ezt kihasználva hozták létre a későbbi populációkat.

Érdekes módon ezekről a macskákról nem sikerült egyelőre bizonyítani, hogy ugyanazok a gerincproblémák merülnek fel náluk, mint a hozzájuk hasonló külsejű kutyafajtáknál. Ám sokan ettől függetlenül még mindig felelőtlennek tartják ilyen állatok tenyésztését.

Attól függően, hogy kinek tesszük fel az egymilliós kérdést, a válaszok megoszlanak azzal kapcsolatban, hogy valóban több betegségre hajlamosak-e. Az azonban tény, hogy mozgásuk korlátozottabb a normál lábhosszúságú fajtákéhoz képest. Vannak olyanok, akik kiállnak amellett, hogy a lábaik miatt nem képesek olyan magasra ugrani, mint a többi macska, mások úgy magyarázzák, hogy azért nem ugrándoznak, mert fájdalmat okoz nekik.

Érdekes módon élettartamuk 12-14 év. Egy átlagos benti macska 10-15 évig él, így talán igaz lehet, hogy a fizikális korlátaik nincsenek hatással az egészségükre. Ám minden fajta hajlamosabb bizonyos megbetegedésekre, és ez a munchkin esetében sincs másként.

Gerincferdüléstől a limfómáig

Jellemzően megtalálható náluk a lordosis, vagyis a gerincoszlop előre görbülése, ami a gerincet támogató izmok túl lassú növekedése miatt jelenik meg.

A tölcsérmell, vagyis a pectus excavatum, melyet a szegycsont és a bordák rendellenes növekedése okoz. Ha időben megműtik, a prognózis nagyon jó.

Az ízületi porckopás, vagyis az osteoarthritis biztosan ismerősen cseng; embereknél is sűrűn előfordul. Egy degeneratív betegségről van szó, amely a szövetek, például a csontok és a porcok lebomlását eredményezi. Rendkívül fájdalmas, ha nem kezelik.

A pajzsmirigy-túlműködés hatására a cica anyagcseréje felgyorsul, így hiába eszik többet, fogyni fog. Ha nem kezelik, további kellemetlen tüneteket is produkál, de szerencsére gyógyszerekkel szépen kordában tartható.

Az urémiát, vagyis a húgyvérűséget a karbamid és az aminosavak magas szintje okozza a véráramban. Általában vesekárosodás, vagy a macska húgycsöveinek elzáródása kíséri. Sikeresen kezelhető, ha korán diagnosztizálják.

A limfómaként is ismert limfoszarkóma a rák egy fajtája. Csakúgy, mint az emberi rákos betegeket, a limfoszarkómában szenvedő állatokat is általában kemoterápiával kezelik. Kezelhető, de nem gyógyítható betegség, sajnos lehet számítani a visszatérésére.

Kegyetlenség ilyen cicákat tenyészteni?

A tenyésztők arra is igyekeznek felhívni a figyelmet, hogy a rövid lábakat okozó genetikai mutációval rendelkező macskák tenyésztése nem különbözik a rövid lábú kutyák, például a corgik vagy a tacskók tenyésztésétől. A The International Cat Association (Nemzetközi Macskaszövetség) egyetért ezzel az érvvel, és elfogadja a tacskómacskát törzskönyvezett fajtaként. Két szervezet, a The Cat Fanciers’ Association (Macskarajongók Szövetsége) és az American Cat Fanciers Association (Amerikai Macskarajongók Szövetsége) azonban nem hajlandó elismerni a munchkint. A The International Cat Association egyik bírája lemondott, mert megkérdőjelezhető a genetikai deformitású fajta szándékos tenyésztésének etikája.

Amit szerintünk fontos szem előtt tartani, hogy a különböző fajták tenyésztése sosem a fajták, hanem az emberek kedvéért történik. Több kérdéses fajta létezik, amelyeknek egyedi fizikai tulajdonságaik és viselkedésük fogékonyabbá teszi őket betegségekre vagy nehezebb kezelhetőséget eredményez. Egy olyan világban, ami tele van egészséges, de nemkívánatos cicákkal, érdemesebb lenne a figyelmünket inkább efelé fordítani.