9 lenyűgöző, és sokszor veszélyes genetikai anomália a macskáknál

A macskák különleges tulajdonságai állandó öröm, és alkalmi zavartság forrásai lehetnek. A macskák megismeréséért végzett kutatások körülbelül 30 évvel le vannak maradva a kutyákhoz képest, így alig várjuk, mi mindent tudunk még meg róluk a jövőben. A macskák jellemvonásai és jellemzői közül néhányat a környezet vagy a neveltetés befolyásol, míg mások a génjeikben vannak kódolva.

A hím kalikóktól az extra lábujjakig mutatunk 9 lenyűgöző genetikai különlegességet a macskák világából.

Íme 9 megdöbbentő genetikai anomália a macskák világából

1.) Extra lábujjak

A legtöbb macskának 18 lábujja van: 5-5 a mellső mancsokon, 4-4 a hátsókon. Néhány példány azonban, akiket polidaktil macskáknak nevezünk, ennél több lábujj tulajdonosa egy vagy akár az összes mancsán. Olyan rekorderekről is tudunk, akiknek 10 lábujj nőtt egy lábfején. A polidaktil macskák bizonyos fajtáknál és földrajzi területeken gyakoribbak. Ilyen például a floridai Key West, amit a Hemingway macskák uralnak, de az Új-Anglia-i maine coonok is ezt a különös tábort erősítik.

Ez a tulajdonság valószínűleg visszavezethető azokra a korai tengerészekre és telepesekre, akik egerész polidaktilokat hoztak magukkal a hajóikon. Amint szárazföldre értek, ezek a macskák helyi fajtákkal párosodtak. Nem is nehéz átadni a tulajdonságot, ugyanis elég csupán, ha az egyik szülő rendelkezik vele, az extra lábujj génjét az utódok is hordozni fogják. Bár a feltételezések szerint ez a jellemző a jobb tapadás érdekében alakult ki, nagyobb arra az esély, hogy az előfordulása inkább véletlen. A tulajdonság általában ártalmatlan a macskákra nézve.

Ha bővebben szeretnél olvasni a polidaktil macskákról, kattints ide.

2.) Extra fülek

Négyfülű macskákról már 1946-ban készítettek feljegyzéseket; ekkor egy cirmos kölyök négy füllel, alulharapással és apró szemekkel született. Ez a recesszív genetikai mutáció (mindkét szülőnél jelen kell lennie ahhoz, hogy megjelenjen) általában nem okoz egészségügyi problémákat, csak jellegzetesen bohókás külsőt.

Midas, a 4 fülű macska:

3.) Vitiligo, albinizmus és lentigo

Mi a közös ebben a három genetikai mutációban? A pigment, vagy annak hiánya. Bruce Kornreich, a Cornell Egyetem Állatorvosi Főiskoláján működő Cornell Feline Health Center igazgatója így magyarázza ezeknek a színmentes változatoknak a tudományos hátterét:

A vitiligo a pigment hiánya bizonyos területeken. A vitiligós macskáknak fehér vagy rózsaszínes foltok lehetnek a bőrükön, illetve néha a szőrükön és a karmaikon is. Leggyakrabban a sziámi macskáknál fordul elő, és általában fiatal korban alakul ki, nincs jelen születéskor. A vitiligo nem okoz egyéb egészségügyi problémákat, és egyelőre kezelés sem áll rendelkezésre.

Az albínó macskáknál teljesen hiányzik a pigment a szőrből, a bőrből és a szemekből is. Ez az elváltozás rózsaszínes bőrt, fehér szőrt és halványkék, vagy akár rózsaszínes szemeket eredményez. Az albínó és fehér macskák nem ugyanazok! Az albinizmust egy genetikai mutáció okozza, amely megakadályozza a pigmenttermelést, a fehér macskák azonban egy domináns W génnel rendelkeznek, amely elfedi a szőr színét.

A lentigo leggyakrabban a vörös macskáknál fordul elő, és az orrukon, az ajkaikon, valamint a szemhéjukon sötét színű foltok jelennek meg. Ezt a melanin termelésének növekedése okozza, hasonlóan az emberi szeplőkhöz.

Fontos kiemelni, hogy a fehér szőrű macskák hajlamosabbak a leégésre, és fokozott kockázatot jelentenek bőrrákra, különösen a laphámsejtes karcinómára.

4.) Veleszületett siketség

Egyes fehér macskák veleszületett siketséggel jöhetnek a világra. Ezt a siketséget a fehér szőrért felelős mutáns gén okozza (W), amely károsíthatja a halláshoz szükséges belső fül szerkezetét. Bár a veleszületett siketség leggyakoribb a kék szemű fehér macskáknál, nem minden fehér vagy kék szemű fehér macska születik siketen.

Tehát nem maga a szőrzet színe felelős az egészségi állapotért; a fehér színezés és a siketség a mutált gén külön hatásai. Ha bővebben is elmerülnél a témában, kattints ide.

5.) Farok nélküli macskák

A farok fontos kiterjesztése a macska gerincének, amely segít az egyensúlyozásban és a kommunikációban. Azonban egy véletlenszerű genetikai mutáció miatt a gerinc és az idegek rendellenesen fejlődhetnek, ami farok nélküli vagy rövid farkú macskákat eredményezhet. Ezeknek a macskáknak gyakran hosszabb a hátsó lábuk, mint az első, ami ugrándozó mozgást kölcsönöz nekik. Ma már tudatos tenyésztés révén alakítanak ki több farok nélküli macskafajtát is, amelyeket itt nézhetsz meg.

Ám ez az egyedi felépítés nem mentes az etikai aggályoktól egyes esetekben. Köznyelvi kifejezéssel élve a manx-szindróma emésztési problémákat, széklet- és vizeletkontroll-vesztést és izomgyengeséget eredményezhet, de bénulást vagy nyitott gerincet is okozhat. A Man-szigeti macska (Manx) farok nélküli jellege egy M genetikai mutációnak köszönhető. Ez a mutáció különbözik például a japán csonkafarkú macskák rövid farkáért felelős felelős Jb mutációtól, amelyről nem ismert, hogy egészségügyi problémákat okozna.

6.) Hajlott fülek

A hajlott fülek egy újabb spontán genetikai mutáció eredményei. A különös füleket 1961-ben fedezték fel a tenyésztők, és mivel a megjelenésük vonzó volt, elkezdtek tudatosan tenyészteni erre a tulajdonságra. Ma ezeket a macskákat skót lógófülűeknek hívják. A lógó fülük ugyan különlegessé teszik ezeket a cicákat, azonban más csontok deformációi is megjelenhetnek a testben.

A genetikai mutáció ugyanis a porcokat érinti, ami így az ízületekre és a csontokra is hatással van. Megfelelően kialakult porcok nélkül (ezt az állapotot osteochondrodysplasiának nevezik) a skót lógófülűek hajlamosak a teljes testet érintő fájdalomra, amit a korai ízületi gyulladás okoz; ez természetesen viselkedésbeli problémákban is megnyilvánul idővel.

Sokszor írtunk már a skót lógófülűeket érintő problémákról; ha szeretnél jobban elmerülni a témában, kattints ide.

7.) Törpeség

A törpeség egy természetesen előforduló genetikai mutáció, amelyet a tenyésztők ma már szándékosan örökítenek tovább. Ezeket a rövid lábú macskákat munchkinnak nevezik. Őket továbbtenyésztve több designer fajtát is létrehoztak már, például a minuetet.

Számos macskákat nyilvántartó szervezet döntött úgy, hogy ezeket a fajtákat nem fogadja el hivatalosan, aggódnak ugyanis az esetleges egészségügyi problémák kialakulásától; kattints ide, hogy megtudd, milyen érvek szólnak mellettük és ellenük.

8.) Hím teknőctarka és kalikó macskák

A teknőctarka és a kalikó macskák szinte mindig nőstények, és ennek oka a genetikában keresendő. Az X kromoszóma hordozza a legtöbb információt a macskák színére vonatkozóan. Mivel a nőstényeknek két X kromoszómájuk van, a hímeknek pedig egy X és egy Y, a nőstények örökölhetik mind a fekete, mind a narancs színeket. Nagyon ritka esetekben azonban hím macskák is születhetnek egy extra X kromoszómával (XXY), amely lehetővé teszi számukra ezen színkombináció öröklését. Azonban ennek a különleges szőrzetnek van egy hátránya a hímeknél; sokkal rövidebb az élettartamuk, ráadásul többségük steril is.

Léteznek azonban a tortie (teknőctarka) cicák mellett torbie macskák is, akikben cirmos és vörös, valamint fehér foltok vegyülhetnek; róluk itt írtunk részletesebben.

9.) Ombre szőrzet

Nem is olyan régen számoltunk be róla, hogy új szőrszín jelent meg a macskák körében, amelynek magyar vonatkozása van. A kárpáti mintázat divatos ombre hatást kelt, a kutyák világában a roan a megfelelője. Ha még nem találkoztál a cikkünkkel, mindenképpen olvasd el, ugyanis a kárpáti mintázat megőrzése érdekében létrehozták a Transylvanian macskafajtát, amelyet egy szervezet már el is ismert. A cikkben részletesen elmondjuk, mit is takar a mintázat pontosan, és hogyan zajlott a tenyésztés.