A házi macskák több mint 2000 állatfajra lehetnek hatással a viselkedésükkel

A házi macskák opportunista ragadozók lévén akkor is rávetik magukat a prédára, ha éppen nem éhesek. Ezen jellemzőjük okozhat némi problémát.

Arról a mai napig is folyik a vita, hogy mennyire jó a macskáknak az, ha szabadon kószálhatnak. Sokak szerint csak így élhet teljese életet az állat, az ellenzők pedig többek között azzal érvelnek, hogy egy kijárós vagy kinti macska átlagéletkora mindössze 2-3 év. Továbbá arról is egyre több szó esik, hogy a környezetükre milyen hatással vannak ezek a kedvencek. A számítások szerint világszerte, éves szinte több milliárd prédát fektethetnének a képzeletbeli terítékükre, köztük védett fajokkal. Nézzük meg, mennyire veszélyesek a házi macskák a környezetükre.

A szabad macska

A macskák nagy részének ugyan a háziasításuk óta nem kell megküzdeniük az élelemért, ám ettől a vadászösztönük a legtöbb esetben fikarcnyit sem csorbult. Sokan úgy vélik, hogy egy ilyen kifinomult és kíváncsi ragadozó csak akkor élhet teljes életet, ha nem korlátozzuk a szabadságában. Ráadásul az a tévhit is tartja még magát a köztudatban, hogy a macskák csak a beteg vagy sérült állatokat fogják el; ez azonban egy hatalmas tévedés. Sajnos a valóság az, hogy egyrészt tehetséges vadászok lévén nem ütköznek különösebb gondba életerős példányok elejtése esetén sem, másrészt pedig, ahogy említettük, opportunista vadászok, ami azt jelenti, hogy ha kedvük szottyan, akkor is támadnak, ha éppen nem éhesek.

A házi macskák veszélyesek lehetnek: a kutatás eredményei megdöbbentőek

Az elmúlt évtizedben számtalan kutatás vizsgálta a kijárós macskák környezetre gyakorolt hatását. Meglepő adatok születtek. Évente több milliárd vadállat végzi a kijárós, kinti, kóbor és elvadult macskák karmai között. A Nature Communications című folyóiratban közzétett kutatásban a tudósok 533 korábbi tanulmányt vizsgáltak meg. Arra voltak kíváncsiak, hogy hány fajra lehetnek pontosan hatással bundás barátaink. Összesen 2084 állatfajt tudtak azonosítani a szakemberek a korábbi eredmények alapján. Ennek a számnak a 16,7%-a, azaz 347 faj természetvédelmi szempontból is fontos, vagyis valamilyen szinte veszélyeztetett.

A következő felosztásban szerepelnek fajok az étlapjukon:

•  A teljes szám 90%-át madarak teszik ki 981 fajjal, a hüllők 463 fajjal képviseltetik magukat, míg az emlősök 431 fajjal vannak jelen.
•  A maradékon a rovarok 119 fajjal, és a kétéltűek 57 fajjal osztoznak. Valamint további 33 állatfaj esik ezen csoportokon kívül.

A leggyakoribb zsákmányfajok a következők:

• házi egér;
• üregi nyúl/házi nyúl;
• házi veréb;
• házi patkány;
• vándorpatkány.

Ez a gyakoriság leginkább azt mutatja, hogy azokat a fajokat vadásszák le a macskák legkönnyebben, amelyek szintén az emberek között élnek, ezért egyszerűen fellelhető zsákmányok.

Természetesen könnyű azt mondani, hogy innentől minden gazda tartsa bent a macskáját. A valóságban tudjuk, hogy ez sok helyen nem kivitelezhető, például azért, mert kifejezetten azért tartják őket, hogy védjék a takarmányt vagy a jószágokat a rágcsálóktól, kistestű ragadozóktól. Azt javasoljuk, hogy aki teheti, tartsa bent a cicáját. Aki pedig nem, az legalább ivartalanítsa az állatot. Ezzel elkerülhetők a nemkívánt szaporulatok, így kevesebb kóbor és elvadult cirmos tizedeli majd a vadon élő állatok populációját.