Így kísértenek még ma is Ernest Hemingway híres macskái

A kivételes történet egy Snow White nevű macskával kezdődött 89 évvel ezelőtt.

Az író a macskát egy tengerészkapitánytól, Stanley Dextertől kapta ajándékba; a cica külső jellegzetessége a fehér bundáján kívül a plusz lábujja volt. Snow White, vagyis Hófehérke polidaktil cicaként látta meg a napvilágot, akiket a tengerészek igen nagyra tartottak szerencsehozó képességük miatt. Sőt egyes források szerint egerészként is kimagaslóan teljesítenek. Hemingway macskák iránti szeretete nem póz volt: rajongott értük és nagyra becsülte őket. Olyannyira, hogy a házából kialakított múzeum ma is otthont ad Snow White leszármazottainak.

Hófehérke és Hemingway

Snow White-ot 1934-ben ajándékozta a kapitány a Nobel-díjas írónak, miután az megjegyezte, hogy milyen édes az ő saját macskája, Snowball (Hógolyó). A Hófehérke nevet Hemingway fiai választották a cicának.

Érdekes kontrasztban áll ez a gyengédség a Hamingwayről ismert képpel. Az öreg halász és a tenger szerzője híresen imádott inni, rajongott a boxért, a vadászatért és a horgászatért. Állítólag a házát is azért építette a világítótorony mellé, hogy a bárból hazajövet könnyebben hazataláljon.

A Hemingway macskák története

Az író 1961-es halála után a floridai Key Westben található otthonát múzeummá alakították, amely ma is működik. Jelenleg körülbelül 60 cicának ad otthont, melyek felének 6 vagy több lábujja van és szinte mindannyian Snow White leszármazottai. Még azok a cicák is hordozzák a polidaktil gént, amelyeknek nincsenek plusz lábujjaik, így a születő cicák szintén örökölhetik ezt a tulajdonságot.

Hemingway minden macskáját híres emberekről nevezte el, így a múzeum üzemeltetői és dolgozói ma is követik ezt a hagyományt. „Amint megszületik egy alom, megvárjuk, amíg megkapják a vakcinákat, és meg tudjuk állapítani a nemüket. Onnantól kezdve minden alkalmazott leadhatja a szavazatát. Néhány olyan név van versenyben, mint Lucille Ball, Ginger Rogers, Joe „Sloppy Joe” Russell, Jackie O. és Alfred Hitchcock” – magyarázta Alexa Morgan, a Hemingway Otthon és Múzeum közkapcsolati és médiaosztályának igazgatója.

A cicák fülatka kezelését, bolhairtását, szívféreg gyógyszerének beadását a létesítmény állatorvosa végzi, és természetesen az oltásaikat is megkapják, valamint rendszeres orvosi rutinellenőrzéseken is részt vesznek.

A múzeum a macskák elmúlásának is méltó emléket állít. Miniatűr sírkövek hirdetik az egykori lakók nevét és korát. Willard Scott 12 évesen halt meg 1988-ban; Errol Flynn mindössze 6 éves volt, amikor 2005-ben távozott az örök vadászmezőkre; Gremlin pedig szintén 2005-ben indult el a fény felé 19 gondtalan év után.

Amikor a cicák csatlakoznak Hemingway papához a túlvilágon

David Sloan, Key West kísértetjárta történeteinek szakértője szerint a Hemingway macskák szellemei továbbra is kóborolnak még a Földön, miután átszökkentek a túlvilágra.

„Évtizedekkel ezelőtt Marili McCoy volt városi biztos barátai kibérelték az egyik emeleti szobát a Hemingway Otthon kocsiházában. Az éjszaka közepén arra ébredtek, hogy egy fekete-fehér szmokingos macska ül az ágyukon. A férj érezte, ahogy az állat a lábán lépked. Mivel macskák éltek a telken, ezért arra gondolt, hogy biztosan nyitva hagyhatta az ajtót. Aztán odahajolt, hogy megsimogassa, majd az egyszerűen köddé vált.

A következő reggel arra ébredt, hogy mancsokat érez a mellkasán. Kinyitotta a szemét és látta, hogy a macska ott áll és az arcába bámul. A cica nyávogott, majd eltűnt, a felesége pedig ezt mondta volna: »Drágám, nyisd ki az ajtót. A macska ki akar menni.« Mindketten hallották a nyávogást!” – mesélte David Sloan.