Ez a macskaféle szinte sosem iszik és a mancsa nem hagy lenyomatot: ismerd meg a homoki macskát

A homoki macska zabálnivaló vonásai azonnal feltüzelik bennünk a cukiság agressziót. Ezt a bolyhos vadászt azonban nagy hiba lenne felkapni és ölelgetni. Ők a zord sivatag túlélőbajnokai, akikben semmi és senki nem ébreszt szánalmat. Páratlan külsőhöz kegyetlen, de szintén páratlan belső társul. Valami hasonló okból szeretik a lányok a rosszfiúkat is, nem?

Ismersz már minket, mindent imádunk, ami macska. Az sem számít, ha a vadonban él. Írtunk már a feketelábú és a pusztai macskáról is, most ezen a huncut cirmoson van a sor.

Mi a közös bennük és a tequilában?

A fajt Victor Loche francia természettudós fedezte fel a Szaharát átszelő kutatóútja során 1855-ben. Latin neve felis margarita, és a homoki macska elnevezés mellet használják rá a margaritamacska nevet is. Victor felfedezését az expedíció vezetőjéről nevezte el tisztelete jeléül, egy bizonyos Jean-Auguste Margueritte kapitányról.

Az egyetlen macskaféle, ami elsősorban a sivatagban él

Míg egyes fajok, mint például a vörös hiúz rendszeresen áthalad sivatagi tájakon az életmódjából adódóan, a homoki macska kizárólag a sivatagot mondhatja otthonának. Legyen szó köves vagy homokos területekről.

Nem volt egyszerű dolguk az alkalmazkodás területén, ugyanis a sivatagban napközben lehet akár 51 ºC is, míg este fagypont alá is süllyedhet a hőmérséklet. Emiatt a mancsukon vastag szőrzet van, beleértve a lábujjközöket is, ami remek szigetelést nyújt a hideg és meleg ellen is. Közép-Ázsia sivatagában ezek a cicusok télibundát is növesztenek, amely akár 5 cm vastag is lehet.

Megdöbbentő, de még ilyen körülmények között is alig van szükségük vízre, heteket is kibírnak egyetlen korty nélkül. Minden szükséges nedvességet az elfogyasztott prédából hasznosítanak.

Kegyetlen vadászok hírében állnak

Opportunista vadászok, de kedvenceik közé tartoznak a kisebb rágcsálók. Persze nem vetik meg a madarakat, nyulakat és még a rovarokat sem. Félelem nélkül szállnak szembe a viperával is!

Nagyon hatékony vadászok, így rendszerint többet fognak el, mint amit meg tudnak enni. A felesleges prédát a homokba temetve őrzik meg az éhes szájak elől.

A populációk különböző időpontokban szaporodnak

A vadon élő homoki macskáknak nincs közös szaporodási szezonja. Ehelyett a szaporodási időszak a helytől függően változik, valószínűleg olyan tényezők miatt, mint a rendelkezésre álló erőforrások és az éghajlat. Például a Szaharában a homoki macskák általában januártól áprilisig szaporodnak, Türkmenisztánban ez az időszak áprilisban kezdődik, Pakisztánban pedig szeptembertől októberig tart.

A fogságban élő állatok évente egynél több almot hoznak világra, mely általában 2-3 kölyökből áll.

Az ásás mesterei

Éjszaka vadásznak, napközben általában az odúikban töltik az időt. Hihetetlen, de ezek az apró és törékenynek tűnő lények képesek akár fél kilométert is megközelítő hosszúságú járatot ásni. Karmaik nem húzódnak vissza teljesen, ez valószínűleg nagy segítségükre van. Ám az is megesik, hogy ha rátalálnak egy másik állat által már kiásott üregre, azt einstandolják.

Óvatosak is, nem csak hatékonyak. Mielőtt belevetnék magukat a féktelen éjszakába, az odú bejáratánál körülbelül 15 percig őrködnek.

Ugatnak, mint a kutyák

Az életvitelükből adódóan csendes állatok, de ha mégis kiadnak valamilyen hangot, az inkább ugatásra emlékeztet. Ezt akkor használják, ha magányos életstílusukat a párzási időszak izgalma rázza fel. Ha hasonlítani kellene valamihez, olyan, mint egy kistestű kutya, mondjuk egy csivava hangja. Ezeket az erőteljes hangokat a levegőbe permetezett vizelet szagával spékelik meg, hogy biztosan eljusson oda az információ, ahová kell.

Lehetetlen lekövetni őket

A nagyobb ragadozók és a tudósok is bajban vannak, ha a nyomukra szeretnének bukkanni. A mancsaikon és a lábujjaik között lévő vastag szőrzet kipárnázza a járásukat, így úgy sétálhatnak át még a legfinomabb homokon is, hogy nem hagynak nyomot. Sőt, ha hihetünk a pletykáknak, ha embert látnak közeledni, akinél fényforrás van, még a szemüket is becsukják, hogy elkerüljék a tükröződést. Ennél már csak Harry Potter láthatatlanná tévő köpenye jobb. Vagy talán még az sem.

Az élőhelyük romlása fenyegeti életüket

2002-ben a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) a homoki macskát „mérsékelten fenyegetettnek” minősítette, de a megkülönböztetést 2016-ban „nem fenyegetettre” módosította. Ez azonban nem jelenti teljesen azt, hogy a faj fenyegetettsége megszűnt. A homoki macskát leginkább az élőhelyének degradációja veszélyezteti, mivel az övékhez hasonló száraz ökoszisztémák egyre inkább ki vannak téve az emberi tevékenységeknek. További veszélyek közé tartoznak az elvadult és házi kutyák, az aszályok, a csökkenő zsákmányállomány és a betegségek terjedése is.

Míg egyes sivatagi nomádok úgy vélik, hogy ezek a macskák veszélyt jelentenek a baromfikra, a Csád-tótól északnyugatra élő tubuk nép nem vadászik rájuk. Vallási tisztelettel kezelik ezeket a kis macskákat; a hagyomány szerint ugyanis Mohamed prófétának és lányának is társaságot szolgáltattak.