Kihalás szélén az őshonos magyar macskaféle: a házi macskák jelentik rá a legnagyobb veszélyt

1974-ben nyilvánították védetté sok emlősfajjal együtt hazánk második legnagyobb macskaféléjét, de pár évtizeddel később már fokozott védelmet élvezett. A magyarországi erdőségek vadmacskáinak pénzben kifejezett természetvédelmi értéke 250 000 forint.

Bár 2012 óta a fokozottan védendő fajok közé sorolják hazánkban, a Felis silvestris, azaz a vadmacska lassan a kihalás szélére sodródik. Dunántúli populációja az elmúlt években szinte teljesen megsemmisült, de azt sem tudni, hogy a megmaradt példányok vajon valóban tisztán vadmacskák-e. Ezek a ragadozók ugyanis képesek szaporodni házi kedvenceinkkel.

Az ivaros házi macskák jelentik a legnagyobb veszélyt

Bár egy évszázada még az egész Kárpát-medencét benépesítették, stabil populációval jelenleg csak a Bakonytól a Zempléni-hegységig terjedően számolhatuk. A Keleti-Kárpátokhoz tartozó Tiszántúlon is számos példány élhet, a déli, vajdasági területeken is akadnak még vadmacskák. A faj azonban valószínűleg már eltűnt az észak-nyugat és közép-magyarországi részekről.

2018-ban kezdték meg a Duna-Dráva Nemzeti Park munkatársai felmérni, hogy ténylegesen hány egyed él az általuk felügyelt területen. Élvefogó csapdákkal igyekeztek befogni és genetikai vizsgálatok során kideríteni, vajon milyen hatással van a házi macskák jelenléte a vadmacskák magyarországi populációjára. Emellett szőr- és ürülékmintát is gyűjtöttek.

Eddig két alkalommal sikerült ismert előfordulási helyeiken vadmacskát befogni, és mintát venni. Az élve befogott példányokról méreteket veszünk, mint testtömeg, testhossz, farokhossz. Ez meglehetősen nehéz feladat a vadságuk miatt – és éppen ebből kifolyólag – fogva tartásukat a fellépő stressz miatt a minimálisra (max. fél óra) kell csökkentenünk

–áll korábbi sajtóközleményükben.

A szakemberek szerint félő, hogy tiszta vérvonalú európai vadmacska szinte már nem is él hazánkban. Az épített környezet egyre kiterjedtebb, rengeteg a kóbor és ivaros házi macska, azok pedig párosodhatnak a vadmacskákkal.

Nem csak magyar probléma a domesztikált állatokkal való hibridizáció: egy 2020-as európai kutatás, melyet a Genfi Egyetem szakemberei végeztek a Jura-hegységben élő társaikat vizsgálva, egy másik pedig Ázsiában élő rokonaiknál is megkongatja a vészharangot. A jelenlegi tendenciák alapján alig száz év múlva teljesen elmosódnak a különbségek a két faj között.

A szakemberek szerint az utolsó pillanatba léptünk, hogy megfékezhessük a hibridizációt. Ehhez elengedhetetlen lenne az erdők közelében élő házimacskák sterilizálása. Elsősorban a házi nőstények ivartalanítására fontos, mert ezek hajlamosabbak a vad hímekkel való párosodásra. A keveredés a házi kandúrok részéről sokkal kevésbé jellemző.

A nagy kiterjedésű, háborítatlan erdőségeket kedvelő, félénk ragadozónk egyre szomorúbb helyzetbe kerül. A vadmacska a kezdetektől őshonos állatként élt erdeinkben. A háziasított cicák elterjedése és az úthálózat kialakítása miatt már nem találja helyét az aszfaltcsíkokkal szétszabdalt hazai erdőkben. Nemsokára önálló fajtaként is megszűnhet létezni. Míg háziasított rokonának, a házi macskának rengeteg alak- és színváltozata van, a vadmacskák színe mindig szürkésbarna. Teste alsó felén és a lábai belső részén okkersárga színezetű. Rajzolata lehet elmosódott vagy jellegzetesen cirmos, fekete harántcsíkokkal. Hossza farkával együtt 80-110 cm, azonban a méretkülönbségek nem akadályozzák meg a két macskaféle közötti keveredést. Egyre több a vegyes alom, ami lassan a fajta kihalásához vezethet. A világszintű probléma nem csak európai változatát érinti, a domesztikált cirmosok mindenütt átveszik a területek feletti uralmat.

Ezért ivartalaníts

Nem tudjuk elégszer hangsúlyozni, mekkora károkat okoz saját kiskedvencünknek és a természetnek is, ha nem ivartalanítjuk cicáinkat. Már 8 hetes korban, az anyamacskától elválasztva biztonsággal eltávolíthatóak lennének kedvenceink szaporító szervei. Mégis, a macskatartók jelentős része nem él ezzel a lehetőséggel. Pedig nemcsak a nem kívánt szaporulat megfékezésében, hanem bundás barátunk egészségét tekintve is a leghumánusabb megoldás, ha ösztönös viselkedési formáit lehetőségeinkhez mérten alakítjuk.

A kóbor házi cicák jelentik a vadmacskákra a legnagyobb veszélyt.

Kedvencünk nem szenved hátrányt, hogyha nem hajtja a szaporodás ösztöne, de számtalan betegséget és sebesülést is elkerülhet a rutin beavatkozásnak köszönhetően. A kutatások szerint ugyanis nem pusztán a kóborlásból fakadó veszélyeket, de a petefészek- és méhnyakrákot, illetve a nemi betegségeket is elkerülhetik így – s mint láthatjuk, egy másik faj jelenlétét is megóvhatjuk a felelős állattartással. Ha otthoni kedvencünk fontos, óvjuk természetben élő rokonait is!