Kisbaba vagy kiscica? Az emberi agy érdekes választ ad a kérdésre

Minden az elbűvölésre játszik

Egy kisbaba pufók teste és arcocskája, hatalmas szemei, finom illata és kedves hangja mind azt éri el, hogy az ember azonnal féltve babusgassa. Érdekes, de mind a látvány, mind a babaszag, vagy a kicsi kacaja az agy jutalomközpontját aktiválja. Nem véletlenül! A vonások, illetve arányok pontosan e célból alakultak így az idők során. A védtelen, az állatok utódaihoz képest roppant hosszú ideig magatehetetlen, így ellátásra szoruló embergyerek csak így képes túlélni élete kezdeti időszakát.

Ha most elképzelsz egy macska- vagy kutyakölyköt, láthatod, hogy az arányok tekintetében hasonló a helyzet. Háziállataink is nagy szemeket meresztenek ránk, hangjuk és illatuk pedig igen kedves és kellemes. Így meg is van a párhuzam, egyszersmind a válasz is a feltett kérdésre: emiatt hatnak ránk hasonlóképp a babákhoz.

A tudósok ezt a párhuzamot a domesztikációval magyarázzák. Meglátásuk szerint a háziasítás során úgy alakítottuk a velünk élő házi kedvencek képét, hogy az számunkra minél pozitívabb legyen. Mint kutyás kiadványunkban, Az Én Kutyámon írtunk róla, az ebek közül a rövid orrú kutyák idézik leginkább egy kisgyerek küllemét.

Mi történik egészen pontosan az agyban?

Ez pedig nem pusztán spekuláció: a tudósok agyi szkennerrel (magnetoenkefalográfiával; MEG) térképezték fel az emberi agy működését, hogy megtudják, mi történik egészen pontosan egy gyermek vagy egy kölyök láttán. Ehhez egy úgynevezett objektív cukiságskálát is felállítottak, a már említett kritériumok segítségével. Ahogy Kringelbach áttörést jelentő kutatásai kimutatták, egy csecsemő arcának látványát egészen másképp dolgozza fel az agyad, mint egy felnőtt emberét.

Ha egy felnőtt személyt nézel, először a szemed retináján van aktivitás, ami azonnal átkerül az agyad hátsó részén lévő régiókba. Itt az agyad értelmezi, hogy mit és hol látsz. Az agynak van egy speciális része, a fusiform arcterület, amely maximálisan reagál az arcokra. Amikor azonban csecsemőket látsz, az orbitofrontális kéregben (az érzelmekben és örömökben erősen részt vevő terület, amely közvetlenül a szemgolyóid felett helyezkedik el) és a fusiform arcterületen egyidejűleg jelentkezik aktivitás

– magyarázta a tudós.

Emiatt a babák képe nagyon gyors reakciót vált ki, sőt, olyan hamar ragadják meg a figyelmünket (egészen pontosan a másodperc hetedrésze alatt), hogy egyúttal sarkallnak minket gondoskodó magatartásra, ami csak később tudatosodik. Idővel, ahogy a gyermek idősödik, és az arc arányai megváltoznak, az már nem váltja ki ezt az úgynevezett szelektív figyelmet.

Kiscica vagy kisbaba?

Mindezek után fontos, de akár azt is mondhatjuk, meglepő a kérdés, miért lenne ránk nagyobb hatással egy kölyökmacska vagy kölyökkutya, mint egy csecsemő? Pedig a kutatók nem véletlenül vállalkoztak a megválaszolására.

A már említett cukiságmérő skála szerint a kiscicák és kiskutyák látványa nagyobb hatást gyakorol ránk, mint egy csecsemőé. Egészen pontosan a kölyökkutyák váltották ki a legintenzívebb reakciót, őket követik a kismacskák, de még a felnőtt ebek is erősebben hatnak ránk, mint a babák.

A mesefigurákat is így alakítjuk

További érdekesség, hogy nemcsak háziállatainkat, de mesehőseinket is úgy alkottuk meg, hogy kedvünkre valók legyenek. Mickey egér jó példa erre, de a rajzfilmek mackófigurái is ekképp formálódtak az elmúlt évtizedek során, és mind gyermekibb arcvonásokat vettek fel. (Japánban ennek a cukiságnak mondhatni kultusza van; a kawaii szó magában foglalja az aranyosságot, az ártatlanságot, a gyermekiséget, egyszóval mindazt, ami felrobbantja az agyadat.)

Nem nemspecifikus

A közvélekedés szerint, amire gyakran ráerősítenek a filmek és a könyvek is, a nők sokkal aranyosabbnak találják a babákat, mint a férfiak. Ám Kringelbach szerint a vizsgálatok nem ezt mutatják.

Az tény, hogy kevésbé ismerik el, ám ha egy feladat során a férfiaknak mutatnak kisbabás fotókat, az azokra adott reakcióik azonosak a nőkével. Tehát az agyunkra nemtől függetlenül hatnak az aranyos pólyások.