A magyaroknak is köze van ahhoz, hogy ilyen sok macska él Kotorban

A montenegrói Kotor méltán híres lenyűgöző tengerpartjáról és az UNESCO által is védelem alá vett ősi városfaláról. A macskások számára pedig fel tudunk sorakoztatni még néhány ezer okot, amiért érdemes ide ellátogatni.

Kotor ugyanis a macskák városa. És erről saját bizonyítékaink is vannak.

Kotor és a macskák kapcsolatát matrózlázadás fűzi össze

„1918 október végén végnapjait élte az Osztrák-Magyar Monarchia. Bár a hadsereg tartotta magát, és ellenség nem volt a határokon belül, a gazdaság romokban hevert, alig volt mit enni, és az emberek érthető módon belefáradtak az évek óta tartó háborúba. A hadsereg morálja viszonylag rendben volt – persze mindennaposak voltak a dezertálások, és egyre többen voltak a katonaszökevények, akik nem egyszer bandákba szerveződve fosztogattak – és bár a flottát megrázta a cattarói matrózlázadás, az összeomlás hirtelen, pár nap alatt következett be” – írja az ntf.hu.

Amikor kitört a cattarói, vagyis a kotori matrózlázadás, és a tengerészek behajóztak a Kotori-öbölbe, bizony nem egyedül jöttek. Kísérték őket hűséges fedélzeti egerészeik is, akik abban az időben állandó kiegészítői voltak a hajóknak. Védték a rakományt a rágcsálók pusztításától. Kíváncsi népség a macska, így nagyon hamar felfedezőútra indultak a városba is, ahol szintén bevetették vadásztehetségüket. Állítólag ebből alakult ki a kotoriak nézete, hogy tulajdonképpen a várost ezek a macskák mentették meg a patkányoktól, egerektől és kígyóktól.

„Ez csak a legenda része, de a történelem során a macskák akkor jelentek meg itt, amikor a tengerészek hazatértek a macskákkal a hajóikon. Mivel Kotor egy város a tenger és a hegyek között, rengeteg egér, patkány és kígyó is volt itt. Emiatt elengedhetetlen volt, hogy legyenek macskák a városban, hogy megvédjék azt. A macskák tehát a szerencse szimbólumává váltak Montenegró számára” – magyarázta Okszana Troshina, aki a Cats of Kotor szuvenírbolt tulajdonosa.

Hogyan élnek ezek a macskák?

A látszat alapján valóban hontalan macskák a kotoriak. Ám ennek ellenére ha jobban megfigyeljük őket (te is láthatod a képek alapján), igen kellemes külsejű, jó húsban lévő, egészséges cicáknak tűnnek. És tulajdonképpen nagyrészt azok is, hiszen gondoskodnak róluk. Több helyen felfedezhetünk az üzletek és az éttermek körül a bajuszosok számára kihelyezett ételt és vizet, a hivatalos etetőhelyük pedig a Szent-Mária templom előtt van. Az sem ritka látvány, hogy egy-egy bátrabb példány a turisták és helyiek ölébe szökken.

Ennek ellenére azonban nekik is szükségük van a folytonos segítségre. Számos önkéntes dolgozik azon a Kotor Kitties szervezetnél, hogy elfogjanak, ivartalanítsanak, majd visszaengedjenek annyi macskát, amennyit csak lehet. Számításaik alapján lassan 12 ezer állaton végezték el a beavatkozást, ami segít stabilizálni a populáció számát. Számos állatorvos is saját költségén látja el őket, valamint a macskamúzeumban a turistáknak is van lehetőségük arra, hogy adománnyal támogassák a cirmosokat.

Macskás szuvenírek

Természetesen mi sem térhettünk haza a jól megszokott, elmaradhatatlan szuvenírek nélkül: van már itthon nagy büszkeségünkre macskás vonalzónk, poharunk, hűtőmágnesünk és csokink. (Na jó, az utóbbi csak volt…) Ha akartuk volna, sem tudtuk volna elkerülni az apró csecsebecséket, amiknek jelentős része kézzel, helyiek által készített. Bár alapvetően a város szimbóluma a velencei oroszlán, a macska olyan, mint egy kis oroszlán, így tulajdonképpen a nem hivatalos szimbólummá vált az évek alatt.

Mivel főszezonon kívül látogattunk a városba, a Kotor Cats Museum sajnos nem volt nyitva. De úgy hallottuk, hogy olcsó belépőjegy fejében szórakoztathatjuk magunkat a múlt macskás érdekességeivel. Olyan cicákkal kapcsolatos ősi és vintage tárgyakat és anyagokat tekinthetünk meg, amelyek nemcsak elképesztően érdekfeszítőek, de újabb remek példái annak, hogy a helyiek milyen nagy becsben tartják ezeket az állatokat.