Egy leopárd akár 9 méter magasból is ráugrik a földön kiszemelt prédájára

Ha a leopárdokat említjük, a legtöbbünknek eszébe jut, hogy ezek a fantasztikus, rozettás nagymacskák előszeretettel viszik fel a zsákmányukat a fák tetejére. Azt azonban kevesebben tudják, hogy vadásznak is a fákról; mi több, a fákon!

Talán a legalkalmazkodóbb és legkitartóbb az összes nagyragadozó közül. Élőhelye Dél-Afrikától kezdve az egész afrikai kontinensen át a Koreai-félszigetig terül el; ez a széles körű elterjedtség a faj sokoldalúságának egyik bizonyítéka. A következőkből megtudhatod, hogy a leopárd hogyan és miért vadászik fáról, és persze arra is kitérünk, miért praktikus számára a lombkoronában elrejteni a zsákmányt.

Miért mászik fára a leopárd?

Ahhoz, hogy megértsük, miért mászik fára a leopárd, először meg kell értenünk azt a környezetet, amelyben él. Szakkifejezéssel élve a faj ökológiai fülkéjét vagy niche-ét; ez olyan tényezők együttesét, avagy kölcsönhatását jelenti, aminek köszönhetően bizonyos fajok és populációk életben tudnak maradni, azaz nem pusztulnak el, és nem veszélyezteti őket a kihalás sem.

A leopárdok élőhelyüket több más macskafélével és nagyragadozóval is megosztják. Bár az élelemforrásokért versenyeznek más ragadozókkal, viselkedésükben vannak olyan finom eltérések, amelyek lehetővé teszik számukra az együttélést. Ezt niche-differenciálásnak nevezzük. A gepárd könnyű és karcsú testalkatával, amely arra terveztetett, hogy lélegzetelállító sebességet érjen el a nyílt szavannán, főként kis, gyors zsákmányra vadászik. Az oroszlánok ezzel szemben nagyok, rendkívül erősek, és ami a legfontosabb, társas lények. Ez lehetővé teszi számukra, hogy csoportosan ejtsenek el nagy zsákmányokat.

Leopárd vadászik majmokra a fa tetején: 

A leopárd ökológiai fülkéje: ezért vadászik a lombkorona rejtekéből

A leopárd ökológiai fülkéje a fentieknél összetettebb és változatosabb. Ez a nagymacska a lopakodás mestere. Rövid távolságokon robbanásszerűen éri el magas sebességét, és nála sokkal nagyobb zsákmányt is képes elejteni. Ez lehetővé teszi számára, hogy megéljen olyan környezetben, amely biztosítja számára azokat a búvóhelyeket, ahonnan meglesheti a zsákmányát. Nem csoda tehát, hogy a leopárdok a legügyesebb famászók a macskafélék között, mivel sok helyen az erdős területek jelentik számukra az ideális megfigyelőhelyeket.

A Tsavo Természetvédelmi Területen a leopárdokat gyakran találják meg a folyók menti erdőkben, ahol a növényzet és a fák fedezékéből követhetik és támadhatják meg zsákmányukat. Lopakodásuk azonban nem csak az erdős környezetben hatékony. A mai Mumbaiban dokumentaristák rendszeresen rögzítenek felvételeket arról, hogy városi leopárdok sűrűn lakott emberi területekre merészkednek vadászni. Ezeknek a leopárdoknak egyértelműen épp annyi tehetségük van a betondzsungelekben történő zsákmányoláshoz, mint az igazi erdőkben.

A magasságban rejlő előnyök

Az előzőekből kiindulva logikus, hogy a leopárdok kiváló mászók, és azért másznak fára, hogy jó kilátópontot találjanak a préda megfigyeléséhez. Sőt, olyan szagmintákat is könnyebben vehetnek innen, amelyet a fajtársak hagytak. Ezeken felül pedig a légbunker a potenciális veszélyektől is védi őket, valamint az utódaikat is. A leopárdok ugyanis gyakran faodúkban, repedésekben rejtik el kölykeiket.

Ha ez még nem lenne elég, ezzel a módszerrel a kleptoparazitákat is távol tudják tartani. (A kleptoparazitizmus olyan táplálkozási forma, amely során egy állat szándékosan ellopja egy másik állat zsákmányát.) Az afrikai szavannán, ahol a verseny rendkívül nagy, gyakori, hogy a ragadozók megvámolják egymást. Bár a leopárdok rendkívül ügyes vadászok, és hatalmas erőt képesek kifejteni, magányosan élnek. Ez előnyös a lopakodásban és a zsákmány elejtésében, de hátrányokkal is jár. A becslések szerint zsákmányaik körülbelül 20%-át veszítik el kleptoparaziták miatt, amelyek felét a hiénák teszik ki. A veszteségek elkerülése érdekében ezek a macskák zsákmányukat a fára vonszolják. Erős testükkel még náluknál akár 140%-kal nagyobb martalékot is képesek felvinni az ágak közé.

Érdekesség, hogy a leopárdok gyakran telepszenek meg kolbászfákon, mert tudják, hogy a virágának édes nektárja vonz bizonyos prédafajokat. Hasonló igaz a jackalberry fájára is; ez a termés ugyanis édes csemegéje számos fajnak.

Sir David Attenborough narrálja egy leopárd vadászatát. Láthatjuk, ahogy a nagymacska 9 méteres magasságból sikerrel veti rá magát az áldozatára: 

Miért nem visznek fel minden prédát a fára?

A Panthera által a Sabi Sands Vadrezervátumban végzett tanulmány szerint a leopárdok zsákmányaik valamivel több mint 50%-át vonták fel fára. Ez a viselkedés gyakoribb, amikor hiénák vannak a közelben, a fentebb részletezett okokból. Így a leopárdok hosszabb idő alatt képesek elfogyasztani az egész tetemet.

Azonban, bár a felvonás elriasztja a hiénákat, a zsákmányt egyúttal láthatóbbá is teszi, ami egy másik rettegett kleptoparazitát vonz: a többi leopárdot. A hím leopárdok, amelyek akár 60%-kal nagyobbak lehetnek, mint a nőstények, különösen hajlamosak arra, hogy a nőstényektől és fiatalabb állatoktól ellopják a fára vont zsákmányt. Ez a láthatósági kockázat magyarázza, hogy miért nem minden zsákmányt cipelnek fel a fára; különösen a kisebb nőstények, akik sebezhetőbbek a nagyobb hímekkel szemben.

Egy elhibázott, de így is fantasztikusan látványos próbálkozás: 

Ezért tehetséges mászó a leopárd

A leopárdok számos olyan fizikai tulajdonsággal rendelkeznek, amelyek kiváló mászókká teszik őket. Nagyon fontos, hogy a testfelépítésük igen könnyű, de rendkívül erősek az izmaik a vállaikban és a mellső végtagjaikban. Ahogyan házi kedvenceink, úgy a leopárdok mellső végtagjai is szalagokkal és izmokkal kapcsolódnak a testhez, nem pedig a kulcscsonttal, ami szabad mozgást tesz lehetővé. Ezek támogatására alacsonyan van a súlypontjuk, ami stabilitást biztosít. A szakértők továbbá ki szokták még emelni a magas erő-tömeg arányukat is, ami azt jelenti, hogy testtömegükhöz képest hatalmas erőt tudnak kifejteni. A behúzható karmaik segítik őket a kapaszkodásban, míg a mozgékony gerinc lehetővé teszi a csavarodást és fordulást, biztosítva az egyensúlyt és a 180 fokos fordulat képességét is. A hosszú, karcsú és erős farok pedig segíti fenntartani az egyensúlyt mászás közben.