Lehetnek a macskák csiklandósak?

Utánajártunk, bársonytalpú kedvenceink vajon megtapasztalják-e a az érzést.

Gazdiként hajlamosak vagyunk kedvenceinket saját magunkhoz hasonlítani. Ennek köszönhetően számos olyan emberi érzés van, amivel kapcsolatban felmerül a kérdés: vajon a cicák is érzik? Az egyik, egyébként a kutyákkal kapcsolatban is felvetett téma a csiklandósság – lássuk, mi a tudomány álláspontja ezzel kapcsolatban.

Mi a csiklandozás?

Mindannyian tapasztaltunk már csiklandozást, de nehéz meghatározni, pontosan mit is takar. A tudomány szerint két típust különböztetünk meg, a gargalézist és a knizmézist. Gargalézisnek nevezzük azt a típusú csiklandozást, amely önkéntelen nevetést vált ki. Ezt sokan nem szeretik, mivel ez a típus egyszerre aktiválja mind az öröm-, mind a fájdalom receptorokat: nevetünk, de közben sírni tudnánk. A knizmézis azt a furcsa és mókás érzést írja le, amelyet a bőr pihekönnyű érintése takar. Ez nem késztet nevetésre, sőt, a legtöbbször kifejezetten bosszantó az érzés.

A macskák is csiklandósak?

Az emlősök, így a macskák esetében is kutatott és feljegyzett jelenség a knizmézisre adott reakció. Evolúciós szempontból hasznos célt szolgált és szolgál a mai napi: figyelmezteti az állatokat a rovarok vagy paraziták jelenlétére, és arra készteti őket, hogy megvakarják vagy valamihez hozzá dörzsöljék az adott testrészt, megszüntetve a bosszantó érzést.

A gargalézisre már nehezebb példát találni az állatvilágban. Kutatások arra engednek következtetni, hogy egyes főemlősök, például a csimpánzok játék közben csiklandozzák egymást. A jelenséget azonban más fajoknál egyelőre nem vizsgálták. A macskák esetében azonban feltehető, hogy nem létezik gargalézis, vagy legalábbis nem oly módon, mint az embereknél. A macskák nem nevetnek, de más módon kifejezik az örömüket – például dorombolnak. Lehet, hogy nem tapasztalnak gargalézist, ettől függetlenül viszont élvezhetik a vakargatást és simogatást.

Szereti a macska, ha csiklandozzák?

Ahogy az emberek esetében is változó, ki hogyan reagál az érzésre, a cicáknál sem lehet általánosítani azzal kapcsolatban, mennyire kedvelik az ingert. Míg egyes kedvencek boldogan fogadhatják az áll finom vakargatását, másoknak zavaró lehet az érintés – amit a tudtunkra is adnak. Fontos tehát, hogy mindig figyeljük a cicánk testbeszédét, és így próbáljuk megtalálni azokat a pontokat a testén, ahol szereti a gyengéd érintést.

A nem megfelelő helyen és módon történő csiklandozás ugyanis adott esetben agresszióhoz vezet. Ez a macska ösztönös reakciója, amelyet nem tudatosan csinál. Érzi, hogy valami nagyon kellemetlen a számára, és a legjobb védekezés a támadás elvét követve inkább odakap, megkarmol, esetleg meg is harap, csak hogy szabadulhasson az érzéstől.