Miért nem említi a Biblia egyáltalán a macskákat?

Számos állatról tesz említést a Biblia, a kutyák is több esetben szerepelnek benne – bár egy kivételtől eltekintve csak negatív kontextusban –, így hát jogos a kérdés, hogy a macskák vajon miért maradtak ki belőle?

Mai cikkünk célja felderíteni annak az okát, hogy a macskák miért nem szerepelnek a Biblia történeteiben. Most komolyan, egyetlenegyszer sem! Egy apró említés sincs róluk! Semmi! Egy kicsit hihetőbb indokokra van szükségünk, mint hogy Isten nem volt macskás. Ugyan már!

Néhány szó a Biblia születésével és a macskák háziasításával kapcsolatban

Először talán érdemes rendbe tenni kicsit a számokat. Ígérjük, fájdalommentes lesz! A Bibliát körülbelül 1500 éven keresztül írták, szerzői ugyan emberek voltak, de isteni sugallat hatására vetették papírra a történeteket. A folyamatot a tudósok a Kr. e. 2. évezredtől Kr. u. 1. századra datálják.

A macskák háziasításának időpontját még nem olyan régen is körülbelül 4-5000 évvel ezelőttre tették, ám a legújabb kutatások szerint már 8000-9000 éve mellénk szegődtek. Tehát az biztos, hogy a Biblia keletkezésének és Krisztus születésének idején is éltek már macskák az emberek körül, bár az világos, hogy nem annyian, mint napjainkban, és nem is egészen abban a formában. A feltételezések szerint leginkább közösségi macskák voltak még ezekben az időkben, akik nem tartoztak családokhoz vagy személyekhez, csupán az emberek körül éltek és segítettek eltakarítani a kártevőket.

Egyes tudományos feltételezések szerint az emberek nem tudták irányítottan szaporítani a macskákat, ami akkoriban valószínűleg még tartózkodóbb jellemüknek volt köszönhető, így nem is tekintették őket az életük szerves részének. Bármennyire is szeretnénk választ találni a kérdésre, ezt az indokot ebben a formában azonban nem tudjuk elfogadni. Az oroszlán, a krokodil, a pingvin vagy bármelyik másik állat miért állt volna közelebb az emberekhez? Minden állat helyet kapott Noé bárkáján, nem számított, hogy mennyire képes az ember szabályozni a szaporodását.

Azonban abban lehet némi igazság, hogy a domesztikáció folyamata során nem volt egyértelmű különbség a vad és a házi macskák között, így kedvenceink nem kaptak külön említést. Ugyanis nem is igazán tudták, mit is kellene megemlíteni, főleg, ha nem is álltunk akkoriban még olyan közel egymáshoz.

Egyiptom kontra Izrael

Többek szerint – talán ez eddig a leggyakrabban emlegetett magyarázat –, az izraeli nép nem állhatta az egyiptomiak macskák iránti rajongását, így elzárkóztak ezektől az állatoktól. Ez az állítás azonban több szempontból sem tűnik valószínűnek.

Egyrészt azért, mert a héber nép, visszatekintve a történelemben, nem tartotta tisztátalannak és gyűlölendőnek a macskát. Másrészt pedig ennyi erővel a kutya is kimaradhatott volna, hiszen az egyiptomi kultúrában az ebek alakjának használata is gyakori volt: hogy csak a legegyértelműbbet említsük, Anubisz istenséget. Ráadásul, ha a macskák imádása ilyen nagy fenyegetettséget jelentett volna, arra bizonyára találnánk utalásokat a történetekben.

Konklúzió

A konklúzió az, hogy nem tudjuk mi történhetett. De tulajdonképpen ha félretesszük a sértettségünket: miért kellene, hogy említse a Biblia a macskákat? Persze kedves gesztus lett volna, de sok minden más is kimaradt a könyvből még rajtuk kívül. Bár nem tagadjuk, továbbra is nagyon kíváncsiak vagyunk arra, hogy mi lehetett a valódi ok. Ugyanakkor ha teljesen őszinték akarunk lenni, amilyen titokzatosak a macskák, azt is el tudjuk képzelni, hogy ők maguk kérték a mellőzést.