Megmérgezhettek egy cicát egy egri macskakávézóban: nem hagyják futni Némó gyilkosát

December elején az egri Cicuskám Cat Cafe szomorú hírt közölt vendégeivel. Némó, a kávézó kedvelt cicája 2024. december 6-án tragikus körülmények között elhunyt.

A macskakávézóban történt mérgezésről dr. Kajó Cecília állatvédelemmel foglalkozó jogászt kérdeztük.

Felfoghatatlan, de mérgezés történhetett a macskakávézóban

A Cicuskám Cat Cafe posztjából kiderült, hogy Némó december 6-án bekövetkezett tragikus és hirtelen halála mögött mérgezést sejtettek. Mint akkor írták, egyértelműen szándékosságra gyanakodtak, úgy sejtették, hogy patkányméreggel mérgezhették meg a macskát. Az ügyet természetesen jelentették a hatóságoknak, és mindent megtettek azért, hogy a kávézó többi cicája biztonságban lehessen.

Amint kézhez kapták Némó boncolási jegyzőkönyvét, azt is megosztották a követőkkel. A dokumentum szerint a cica szervezetében kumarin típusú vegyületet vizsgáltak (ilyenek az egér- és patkánymérgek), amelyet a boncolás nem mutatott ki. Azonban egyéb toxikus anyagok jelenlétét nem zárták ki, ezért nem mondható ki teljes bizonyossággal, hogy nem mérgezés okozta Némó halálát.

Némó boncolási jegyzőkönyve:

Milyen védelmet biztosít a jog egy macskakávézó macskái számára?

Az állatos kávézók furcsa keverékei a szolgáltatóiparnak. Egyrészt kereskedelmi jogi engedélyeket kell rájuk beszerezni az étel-ital árusítás miatt, másrészt a bemutatott állatok jellegétől függően minősülhetnek akár állatkertnek is. „A macskás kávézó az állatvédelmi jog szempontjából ugyanolyan, mint egy magánszemély macskatartó; általános kötelességei vannak: az állatok szökésmentes, biztonságos elhelyezése, valamint a jó gazda gondosságának megfelelő tartás, ami azt jelenti, hogy minden állatra lebontva kell az általános felelős állattartást megvalósítani. Vagyis minden egyediesített példánynál tudni kell, hogy hány éves, milyen nemű, milyen habitusú, van-e olyan speciális tartási igénye, ami miatt például elkülönítve kell etetni – mondjuk, egy allergia esetén –, vagy több pihenésre van szüksége a többi példánynál, ezért őt többször kell elkülöníteni a bemutatás alkalmával” – sorolja Cecília a szabályozás részleteit.

A büntetőjogi védelem is olyan ebben az esetben, mintha egy magánszemély tartana macskát. Ha valaki szándékosan elpusztít egy állatot egy ilyen intézményben, állatkínzás bűncselekménye miatt felel, és akár börtönbe is kerülhet. Az elpusztult állat pótlása miatt pedig kártérítés követelhető tőle.

„Az állatkínzás alapesete 2 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető; ha a cselekmény különös szenvedést okoz, akkor 3 évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható. Két éve egészült ki a bűncselekmény azzal, hogy ha valaki méreg alkalmazásával vagy pusztulást okozó csalétek kitételével kínoz állatot, akkor 5 évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható. Ez a szakasz a védett ragadozó madarak pusztítása után került be a természetvédelmi szakemberek javaslatára a büntető törvénykönyvbe, de minden gerinces állatra vonatkozik, nem csak vadállatra, így a macskákra is” – ismerteti a dr. Kajó Cecília az elkövetőre váró büntetést.

Magyarországon is sajnos még mindig jelentős az állatkínzások száma. A felelős állattartás alacsony színvonala, továbbá az enyhébb megítélésű tartási hibák sokasága jellemzi még a háztartások többségét.

Megoldás lehet a kamera egy ilyen létesítményben?

„Én meg sem nyitnék egy állatok bemutatásával foglalkozó helyet előre telepített kamerarendszer nélkül. A kamerahasználat és a felvételkészítés adatvédelmi kérdés, a GDPR szabályai vonatkoznak rá. Kellenek figyelemfelhívó matricák már a belépés előtt, hogy a helyiségben kamerák találhatóak és felvételek készülnek. Kell egy mögöttes dokumentáció, amely pontosan elemzi, hogy hány kamera és hol van felszerelve, mi a felvételi fókuszuk, mit és miért vesznek. Ezt úgy hívjuk, hogy az adatkezelő. Jelen esetben a macskás kávézó üzemeltetője meghatározza az adatkezelés célját és jogalapját. Ennek oka, hogy a felvételek, amelyeken emberek szerepelnek, személyes adatokat tartalmaznak. A képmásuk rögzítése és tárolása adatkezelésnek minősül” – összegzi a jogász annak fontosságát, hogyan lehet megvédeni ilyen esetekben az állatokat.

Az adatkezeléssel jár még az a tájékoztatási kötelezettség is. Így azokról, akikről a felvétel készül, bármikor külön indok nélkül jelezhetik, hogy vissza akarják nézni a róluk készült felvételt. Lehetőség van arra is, hogy kérjenek belőle egy példányt egy adathordozón. Továbbá kérdéseket tehetnek fel a felvételek készítésével kapcsolatban. Azt, hogy hol és kitől tudnak ezzel kapcsolatban kérdezni, a kávézóban jól látható helyre kell tenni. Ez segíti a vendégeket abban, hogy szükség esetén kapcsolatba tudjanak lépni az adatkezelővel.

Valóban felhasználható bizonyításnál egy kamerafelvétel?

Némó eseténél megoldást jelenthetne, ha lenne egy olyan felvétel, amin látszik, hogy valaki megetet a macskával valamit. A rendőrség ez esetben közzé tudná tenni, hogy állatkínzás miatt ezt a személyt keresi. Bár rendszeresen megjelennek a közösségi oldalakon ilyen felhívások az állatvédő szervezetek részéről is, azt jó ha tudjuk, hogy ezek jogszerűtlen személyes adatkezelésnek minősülnek. Ha a felvételen szereplő illető a NAIH-nál bejelentést tesz, az állatvédelmi szervezet adatvédelmi hatósági bírságot kaphat. Továbbá, ha a felvételen szereplő személy személyiségi jogi pert indít, akkor kártérítést vagy sérelemdíjat kaphat.

„Ennek a valós realitása nyilván az, hogy nem kifogásolja az arcképe közlését, mert bízik abban, hogy azon nem felismerhető. Nem fogja saját magát lebuktatni és azonosítani egy adatkezelési probléma miatt. Azonban ha egyszer valaki mégis belevág egy ilyen eljárásba a NAIH előtt, vagy bírósághoz fordul, az sajnos sok pénzébe fog kerülni a jogsértő állatvédelmi szervezetnek” – hívja fel dr. Kajó Cecília a segítő szándékú, de jogszerűtlen cselekedetekre a figyelmet.