Szőrös óriások – de melyik kicsoda?

Hogyan lehet megkülönböztetni egy maine coont és egy norvég erdei macskát? A feladat egyszerűbb, mint hinnéd – csak tudnod kell, milyen külső jegyeket kell megfigyelned.

A cicák világában akadnak olyan fajták, amelyek a megszólalásig hasonlítanak egymásra. Ilyen párost alkot a maine coon és a norvég erdei macska is, akik a laikusok számára ugyanolyannak tűnhetnek. Lássuk hát, mégis mitől teljesen mások!

Eredetük

Kezdjük egy kis történelemmel, amely magyarázatot adhat a maine coon és a norvég erdei macska hasonlóságára.

Ahogyan neve is sugallja, a norvég erdei macskának Norvégia az őshazája. Valószínűsíthető, hogy ősei Közel-Keletről származó, félhosszú szőrű macskák voltak, akik a vikingekkel érkeztek Skandináviába. Az évszázadok során a zord időjáráshoz alkalmazkodva az erős test és a vastag bunda vált a védjegyükké, és még a skandináv mitológiában is feltűntek Freyja istennő szekerét húzva. A fajta a 20. század elején a kihalás szélére került, megmentésükért az 1930-as években indult tenyésztési program.

A maine coon neve is árulkodó a származását tekintve: a fajta Maine (USA) államból származik. Számos feltevés létezik arról, hogyan is kerültek ezek az állatok a területre. Az egyik szerint a maine coon ősei a vikingekkel érkeztek a kontinensre a 11. század körül – vagyis elődeik norvég erdei macskák lehettek. A fajta az 1960-as években vált népszerűvé, mára Maine állam hivatalos macskájaként tartják számon.

Testfelépítésük

Mindkét fajta nagy termetű, hosszú szőrű, igazán fenséges küllemű macska. A megjelenésükben a legnagyobb különbséget a fejükön figyelhetjük meg.

Fejforma: a maine coonnak négyzet alakú, kissé hosszúkás a feje, arcvonala enyhe konkáv görbületet mutat. A norvég erdei macskának ezzel szemben majdnem egyenlő oldalú háromszög alakú feje van, arcvonala hosszú és egyenes.

Szem: a szemek formájában is láthatunk eltéréseket; a maine coon szemei nagyok és enyhén oválisak, a norvég erdei macskáé viszont inkább mandula alakúak.

Test: testfelépítésük sem teljesen azonos. Míg a maine coon lábai közepes hosszúságúak, addig a norvég erdei macska lábai kifejezetten hosszúak – ráadásul a hátsó lábak kissé magasabbak, mint a mellsők.

Méret: fontos különbség még, hogy bár a norvég erdei macska sem kicsi a maga, nemtől függően 4-9 kilogrammos súlyával, a maine coon még nagyobb – súlya 5 és 12 kilogramm között mozog.

Bunda: itt is van eltérés, bár ezt részint csak akkor fedezhetjük fel, ha az a szerencse ér bennünket, hogy megsimogathatjuk őket. A maine coon selymes, puha tapintású, a norvég erdei macskának viszont kissé durvább a szőre, mivel vízlepergető. A másik különbség már szembetűnőbb: a maine coon bundája a test elülső felén és a nyak körül hosszabb, mint a teste többi részén. Kicsit úgy fest, mintha királyi palástot viselne.

Jellemük

Mindkét fajta nyugodt, szeretetteljes és rajong a gazdájáért. A kettejük közti különbséget talán úgy lehetne a legjobban leírni, hogy a maine coon inkább kutyalelkű. Követi a gazdiját és mindent megtesz, hogy a kedvében járjon. A norvég erdei macska viszont igazi macska, a rá jellemző minden macskatulajdonsággal.