Ebben az esetben növesztenek a nőstény oroszlánok is sörényt

Az oroszlán a Panthera nemzetség egyik tagja, Indiában és Afrikában őshonos. Szociális állat, falkában él, ami nem általános a macskafélék között. Az oroszlán az erő és a hatalom jelképe évszázadok óta, talán nincs is másik olyan állat, amit ilyen sokszor ábrázoltak volna az irodalomban és a művészetben.

Amellett, hogy az oroszlán gyönyörű állat, a viselkedése és az életmódja is rengeteg megdöbbentő ténnyel kecsegtet.

1. Két különböző oroszlán van

A legtöbben valószínűleg úgy tudják, hogy az oroszlánnak két alfaja van, az afrikai oroszlán (P. l. leo) és az ázsiai oroszlán (P. l. persica). 2017-ben azonban filigeográfiai tanulmányok alapján más eredményre jutottak. A jelenlegi állás szerint az oroszlán egyik alfaja a P. l. leo, amelybe beletartozik az ázsiai oroszlán, a már kihalt barber oroszlán, valamint a Közép-Afrika nyugati és északi részén élő oroszlánpopulációk. A másik alfaj a P. l. melanochaita, amely magába foglalja a kihalt fokföldi oroszlánt, valamint az oroszlánpopulációkat a kelet- és dél-afrikai régiókban.

2. Egykor Európában is éltek oroszlánok

Dél-Európában és Ázsiában az oroszlánok hajdanán olyan régiókban éltek, ahol az éghajlati viszonyok bőséges zsákmányhoz juttathatták őket. Görögországban gyakori volt az oroszlán, amiről Hérodotosz be is számolt Kr. e. 480-ban. Kr. e. 300-ban már ritkának tartották, Kr. u. 100-ra pedig teljesen kiirtották.

Ha már a kiirtásnál tartunk: sajnos az oroszlánállomány is fokozatosan csökken a vadonban. Ha továbbra is így haladunk, egyszer csak azon kapjuk majd magunkat, hogy kihaltak. A legfrissebb adatok szerint Afrikában mindössze 20 000 példány lehet. Ez azt jelenti, hogy a 90-es évek óta körülbelül 43%-kal csökkent a populációjuk. 1996 óta az oroszlán szerepel a Vörös Listán mint veszélyeztetett faj.

3. A fehér oroszlán nem albínó

A fehér oroszlán nagyon ritka, és a közhiedelemmel ellentétben ezek az állatok nem albínók. Az árnyalat mögött a leucizmus nevű mutáció áll, amikor is az állat normális pigmentációval rendelkezik a szemen és a bőrön is. (Albinizmus esetében a szemből és a bőrből is hiányoznak a pigmentek.) Ezzel az állapottal együtt jár, hogy sokkal szelídebbé válik az állat, és könnyebben alakít ki kapcsolatot az emberrel. Ezt az „adrenalin és a dopakhinon dopaminból kiinduló közös szintézisútja magyarázza meg”.

Az 1970-es években eltávolították ezeket az állatokat a vadonból, így csökkentve a fehér oroszlán génállományát, de ennek ellenére az elkövetkezendő években is több példány született fehér szőrzettel. A vadonból eltávolított egyedeket fogságban történő tenyésztésre használták.

4. A kölykök, mint fordított dalmaták

A dalmata kölykök fehéren születnek és később alakulnak ki a pöttyeik, az oroszlánoknál azonban ez pont fordítva van. A kölykök foltosan születnek, és később, a felnőtté válás folyamata során fokozatosan veszítik el a mintás bundájukat. A farkuk végén lévő bojt sincs jelen a születésnél, ez is idővel alakul ki, de farok vége nem csak emiatt különleges. A kis bojtocska a farokcsont körülbelül 5 mm hosszú összenőtt végét rejti, aminek a funkciója egyelőre még talány a tudósok előtt is.

5. Az oroszlán ékessége

A hím oroszlánok legfőbb ékessége a sörény, amely serdülőkorban kezd el növekedni és körülbelül 4 éves korukra éri el teljes pompáját. Az ázsiai oroszlánok sörénye valamivel ritkásabb, mint az afrikai oroszlánoké. A fogságban tartott példányok között megfigyelték, hogy a hidegebb éghajlaton élők dúsabb, nehezebb fejéket növesztenek.

Feltehetőleg azért alakult ki a sörény, hogy így jelezzék a nőstények felé az alkalmasságukat a szaporodásra. A megfigyelések szerint a sötétebb sörénnyel rendelkező hímek termékenyebbek (magasabb a tesztorszteron szintjük), és tovább maradnak a falkában (angolul pride) is, de egyben érzékenyebbé válnak a magas hőmérsékletre. Ha egy oroszlán súlyosabban megsérül vagy megbetegszik, a sörénye kihullhat.

Megfigyeltek már nőstény oroszlánokat is, akik sörényt növesztenek, ez valószínűleg a megemelkedett tesztoszteron szintnek tudható be az esetükben. Sőt, több afrikai nemzeti parkban találkozhatunk oroszlánok olyan csoportjaival, amelyek nem növesztenek sörényt.

6. Olyanok, akár a kedvenceink

Ha dokumentumfilmet nézünk a szavannák lakóiról vagy magukról az oroszlánokról, gyakran vadászat vagy társas interakciók közben láthatunk felvételeket. A napjuk nagy részét azonban alvással és pihenéssel töltik, akárcsak házi kedvenceink. Ha specifikusak szeretnénk fogalmazni, akár 20 órát is a szunyókálásnak szentelnek naponta.

7. A hímek koalíciója

Az oroszlán az összes vadon élő macskaféle közül a legszociálisabb. Ez valószínűleg az evolúció során a nagy populációnak és a csoportokban, sűrűn megjelenő erőforrásoknak köszönhetően alakult így. Rokon egyedekből álló csoportokban élnek együtt a nőstények az utódokkal és még néhány hímmel (maximum néggyel); ezeket a csoportokat falkának nevezzük. A falkát a rangidős hím vezeti. Egy falka körülbelül 15 egyedből áll és alcsoportokra oszlik. Amikor a hímek 2-3 éves korukban elérik az ivarérett kort; ilyenkor elhagyják a falkát, vagy kiteszik a szűrüket. Ők saját csoportot alakítanak, melyet oroszlánkoalíciónak nevezünk. Léteznek azonban nomád oroszlánok is, akik párban vagy egyedül mozognak. Ezek a párok gyakran rokon hímek. A falkák és a nomádok között lévő kapcsolatok általában ellenségesek. Egy normád oroszlánból lehet falkatag, illetve fordítva is megesik néha. A falkában mindenkinek egyedi szerepe van.

Az ázsiai oroszlánok esetében picit másképp működnek a dolgok. A hímek magányosan élnek, vagy legfeljebb 3-an társulnak falkát alkotva, míg a nőstények legfeljebb 12-en alkotnak egy falkát kölykeikkel együtt. A nőstények és a hímek csak párzáskor társulnak.

8. Beszédes nagymacskák

Az oroszlán vokalizációs repertoárja igen nagy. A kiadott hangok intenzitása és hangmagassága is központi szerepet játszik a kommunikációban. Az ordításuk akár 8 kilométerre is elhallatszódhat. Semmivel össze nem téveszthető, gyakran a mély üvöltés szakaszosan morgássá szelídül.

9. Nem szükséges mindennap inniuk

Egy oroszlán iszik, ha lehetősége van rá, de akár 4 napot is kibír víz nélkül. Folyadékszükségletük nagy részét ilyenkor a prédából fedezik, amire minden nap szükségük van. Egy átlagos nőstény oroszlánnak naponta 5 kg húsra van szüksége, egy átlagos hímnek 7 kilogrammra.

10. Kifinomult vadászok

A hím oroszlán nem kifejezetten agilis állat, hatalmas testtömege miatt nem bírja túl sokáig az iramot és nem is fut olyan gyorsan. (Csak egyetlen nagyobb nagymacska van nála, a tigris.) A vadászatot emiatt legfőképpen a lányok intézik csapatokba verődve (néha egyedül is), és a sikerarányuk körülbelül 30%. Ez a szám nagyban függ attól, hogy hányan indulnak el vadászni; minél többen, annál jobbak az esélyeik is.

Az oroszlánok lesből vadásznak. Félkört alkotnak, a kisebb példányok a középpont felé terelgetik a zsákmányt. Látásuk nagyjából hatszor érzékenyebb a fényre, mint a miénk, ami éjszakai vadászatokon kifejezetten előnyös. Karmaik visszahúzhatók, akár közel 4 cm hosszúak is lehetnek. Rövidtávon képesek akár 80 kilométer/óra sebességgel is futni, és felugorhatnak akár 10 méterre.