Perzsa és himalája macska, a két szeretetteljes szőrgombóc – de melyik melyik?

A perzsa és himalája macska két lenyűgöző fajta, amelyek nem véletlen, hogy ennyire hasonlítanak egymásra. Egy alaposabb vizsgálattal azonban azonnal észrevehetők a szőrmókok közötti különbségek.

Folytatjuk fajtákat összehasonlító sorozatunkat, amelyben ezúttal a perzsa és a himalája macskát állítjuk szembe egymással. Mindketten népszerűek a gazdik körében, ami nem csoda, hiszen hosszú, selymes bundájuknak, édes arcuknak és nyugodt, barátságos természetüknek nehéz ellenállni.

Eredetük

A perzsa és a himalája macska hasonló megjelenése azonnal egyértelművé válik, ahogy megvizsgáljuk a két fajta eredetét. A himalája ősei ugyanis az egyik oldalról perzsa macskák voltak. A fajtát a perzsa és a sziámi macska keresztezésével tenyésztették ki, és nem meglepő módon a perzsa vérvonal külső jellegzetességei a himaláján is megfigyelhetők.

Megjelenésük

A két fajta képviselői hasonló megjelenéssel büszkélkednek, de azért különbségeket is találunk ott, ahol a sziámi vérvonal erősebb. Méretüket tekintve nincs nagy eltérés. A perzsák általában 25-35 centiméteresek és 4-8 kilogrammot nyomnak. A himaláják egy leheletnyit kisebbek: 25-30 centiméteres magasságukhoz 4-6 kilogrammos súly társul.

Bundájuk hosszú, dús és selymes, ám a himalájáé egy kicsit rövidebb és sűrűbb. Ha a lehetséges színeket és mintázatokat vizsgáljuk, szintén érdemes a himaláját megnézni. Esetében nagyon jellegzetes a sziámira emlékeztető világos alapon sötétebb arc, fül, lábak és farok kombináció

Jellemük

Minkét fajta híres nyugodt és szeretetteljes természetéről. A perzsa és a himalája macska ezen remek tulajdonságoknak köszönhetően általában remekül kijön a család legkisebb tagjaival is, és jól megfér más háziállatokkal. Jellemző még rájuk a játékosság, ami jól is jön, hiszen mindkét fajta hajlamos az elhízásra, ezért különösen fontos számukra a rendszeres testmozgás.

A két fajta közötti legnagyobb különbség abban figyelhető meg, hogy míg a perzsákat általában nem zavarják a vendégek, addig a himalája félénkebb. A legtöbben nem is engedik, hogy családjukon kívül más hozzájuk érjen, és a gazdik közül is kiválasztják a kedvencüket.

Bár – a macskákra egyébként nem jellemző módon – egyik fajta sem követelőző, a himalája sokkal inkább szeret folyamatosan az emberek közelében lenni. A perzsák is szeretik a simogatást és törődést, ám ők inkább megvárják, amíg a gazdi odamegy hozzájuk.