Így akarnak eltávolítani 200 legendás múltú kóbor macskát

Az Egyesült Államok Nemzeti Park Szolgálata egy új terv értelmében az idei évben több száz kóbormacskát távolít majd el Puerto Rico fővárosának egy történelmi, tengerparti turisztikai övezetéből. A cirmosok sokak számára jelentenek örömöt, de a hírek szerint némelyeknek bosszúságot is.

A kóborok szerelmesei pánikba estek a hírek hallatán, amit nem is csodálunk, ugyanakkor a hivatalnak is megvannak a maga érvei. A Puerto Ricó-i macskák helyzete így változik meg a jövőben.

A Puerto Ricó-i macskák helyzete bizonytalan

A nemzeti park a tervében közölte, hogy szerződést fog kötni egy állatjóléti szervezettel, hogy eltávolítsák azt a körülbelül 200 macskát a szóban forgó 75 hektáros területről, ami az El Morro nevű 16. századi fellegvárat veszi körbe a San Juan Nemzeti Történelmi Lelőhelyen. A szerződés úgy szól, hogy ha a szervezetnek nem sikerül 6 hónapon belül begyűjteni a macskákat, a park felbérel egy „eltávolító ügynökséget”. A szolgáltatási tervben arra is kitértek, hogy: „Minden látogató profitál majd abból, ha egy potenciális betegségátvivőt eltávolítanak a parkból.”

„A macskák eltávolításának hat hónapra való ütemezése irreális. Bárki, aki dolgozott macskákkal, tudja, hogy ez lehetetlen. A kudarcra kényszerítenek bennünket” – nyilatkozta Ana María Salicrup, a Save a Gato nonprofit csoport igazgatótanácsának titkára, amely jelenleg a macskák gondozását segíti, és reméli, hogy velük kötik meg a szerződést.

Úgy tartják, hogy a jelenleg a területen élő macskák egy része a gyarmati korszak macskáinak leszármazottja, míg másokat San Juan legendás polgármestere, Felisa Rincón de Gautier hozott a fővárosba a patkányok kiiktatására a 20. század közepén. A macskákról egyébként az előbb említett szervezet önkéntesei gondoskodnak. Etetik és ivartalanítják őket, többeket örökbefogadásra is felkészítenek.

Körülbelül 2 évvel ezelőttig úgy tűnt, hogy minden rendben van. Akkoriban állítólag egyre többeket kezdett el zavarni a macskák ürülékének szaga a történelmi területen, ugyanis a populáció növekedni kezdett. A park üzemeltetői ezzel az intézkedéssel szeretnék megvédeni a történelmi lelőhelyet, a látogatók és az ott dolgozók épségét is.

Érvek és ellenérvek

Egyelőre azonban úgy tűnik, hogy a San Juan-i lakosok nem akarnak megválni ezektől a macskáktól. Szerintük hozzátartoznak a látképhez, egyenese a „régi San Juan csodájaként” tartják őket számon. Sok helyi egyébként is eteti őket, gyakran csak amiatt sétálnak arra, hogy ezekkel az állatokkal találkozzanak. Még saját szobruk is van a parkban.

A nemzeti park szolgálata azt is leszögezte, hogy a jelenlegi macskaetető állomásokat meg kell szüntetni. Valamint felhívta a polgárok figyelmét arra is, hogy a macskák jogosulatlan etetése tilos. Méghozzá azért, mert vonzza a patkányokat, és arra ösztönzi azokat az embereket, akik meg akarnak szabadulni a macskájuktól, hogy hagyják itt őket, mert itt úgyis kapnak enni.

A kiválasztott állatjóléti szervezet feladata lesz eldönteni azt is, hogy az elfogott macskákat örökbe adják, ideiglenes gondozóhoz helyezik ki, menhelyen tartják, vagy más lehetőséget választanak. 200 macskának otthon találni még úgy is nehéz, hogy lehetőségük lesz az Egyesült Államokban is elhelyezni egyedeket; sajnos ott is túlterheltek a menhelyek. A Nemzeti Park Szolgálata megjegyezte azt is, hogy a macskák csapdázására vonatkozó 6 hónapos határidőt meghosszabbíthatják, ha jelentős előrelépést látnak az eltelt idő alatt. Ha nem így lenne, felmondják a jelenlegi tervet, és felvesznek egy „eltávolító ügynökséget”.