7 érdekesség a ragamuffinról: csupán egy szélsőségesség engedélyezett náluk

Ő a ragdoll nagy, változatos árnyalatokban pompázó türelmes és kedves rokona. Most róla hoztunk néhány érdekességet.

A ragamuffin egy viszonylag új és ritka fajta, egészen az 1990-es évekig nem foglalkoztak vele külön. A CFA 2003-ban regisztrálta, és 2011-ben fogadta el hivatalosan. Népszerűsége sajnos eltörpül a ragdoll mellett annak ellenére is, hogy színezetén és méretén kívül nagyon hasonló a két cica. A ragamuffin egy nagy macska, hatalmas, barátságos szemekkel és még nagyobb szívvel. Ha szeretnéd jobban megismerni ezeket a különleges és barátságos cicákat, olvasd el az alábbi érdekességeket a fajtáról.

1.) „Josephine lányai”

A ragdollokat és a ragamuffinokat gyakorta becézik „Josephine lányainak”, ugyanis a ragamuffinok a ragdollokból alakultak ki, a ragdollok pedig Josephine, Ann Baker macskájának leszármazottjai. A történet szerint tenyésztő cicáját egyszer elütötték, aminek következtében (a gazdája szerint) teljesen megváltozott a viselkedése. Ezt a viselkedést örökölték a ragdollok, így végeredményben a ragamuffinok is.

2.) A ragamuffin név csupán második volt

A megfelelő név kiválasztása mindig nagy kihívás, főleg, ha kreatívan szeretnénk eljárni. Bár végül Curt Gehm ajánlására a ragamuffin név maradt rajta az új fajtán, nem ez volt az első javaslat. Az eredeti ötlet a liebling volt, ami egy német szó, magyarul pedig drágaságot jelent. Kedves jelleme miatt ez egy igazán találó név lett volna, ám valószínűleg voltak olyan  szempontok, amik miatt végül a ma is ismert névnél állapodtak meg.

3.) Család-, macska- és kutyabarát

„A tenyésztők szerint a ragamuffin fajtánál az egyetlen megengedett „extrém” tulajdonság a szelíd természet. Mindig kedvesek, szeretetteljesek, nyugodtak és barátságosak, és teljesen odavannak az emberekért” – írják a PetsRadar honlapján. Ennél jobban talán nem is lehetne összefoglalni, hogy miért tökéletes macskafajta tulajdonképpen bárki számára, aki nem hagyja gyakran otthon kedvencét hosszú periódusokra. Legyen szó kisgyerekes családokról, (macskabarát) kutyát tartó gazdikról vagy egy többmacskás háztartásról, a ragamuffin barátságos és türelmes természete miatt jóformán bárhová képes beilleszkedni.

4.) Kizárólag benti tartásra ajánlják – ám nem a vadászösztöne miatt

Éppen az előbb említett szelíd és barátságos természete az, ami miatt a szakértők óva intik a gazdákat attól, hogy ragamuffin cicájukat kiengedjék a nagyvilágba. Bár számos negatív következménye lehet annak, ha egy cicának szabad kijárása van a kerten kívülre, a ragamuffin esetében a következőket szokták kiemelni: „Túl sok minden történik odakint, amivel nem tudnak megbirkózni, és barátságos, szelíd természetük miatt könnyen veszélybe kerülhetnek.”

Természetesen ez nem azt jelenti, hogy nem is lehet megismertetni őket a külvilággal. A pórázon sétáltatás, illetve a macskakifutó építésének lehetősége még így is fennáll.

A gazdi felügyelete mellet biztonságosan élvezhetik a külvilág adta lehetőségeket:

5.) Fehér szőrrel születnek

Több fajtánál is megfigyelhető, hogy a jellegzetes mintázata csak születés után néhány nappal, héttel vagy hónappal kezd el kirajzolódni. Ez alól pedig a ragamuffin sem kivétel. Bár az ő bundája kifejezetten sokféle színben és mintázatban pompázhat, ez az egy érdekesség a legtöbb ragamuffinra igaz: fehér szőrrel születnek.

6.) A ragamuffin számára a maximális méret elérése évekbe telik

A ragamuffin nem tartozik a törékenynek tűnő, kecses és alkatilag vékony cicák közé, és ez így van rendjén. Bár a nőstények általában 7 kg körül megállnak, a hímeknél nem ritka, hogy elérik, vagy túlszárnyalják a 10 kg-ot, ami egy cicánál nagy szó. Összehasonlításképpen megemlítenénk egy ismertebb fajta, a maine coon átlagos testsúlyát, ami 4-8 kg körüli.

Hátizsákból is figyelheti az eseményeket: 

Ezen információt ismerve talán nem is olyan meglepő, hogy egy ragamuffinnak akár 4 évébe is telhet, hogy elérje a maximális méretét.

7.) Egy igazi tépőzármacska

Az előző érdekességből kiderül, hogy egy kifejezetten súlyos egyéniségről van szó. Emellett a ragamuffin rendkívül ragaszkodó is, olyannyira, hogy akár a tépőzármacska becenevet is rá lehetne aggatni. Mindenhová követi a gazdáját, szeret vele egy légtérben lenni, és nem utolsó sorban örömmel ül az ölébe, fekszik a hasára vagy a hátára, ahol éppen helyet talál magának.